Grecsó Krisztián ötödik regénye egy kettős műfajú könyv, hiszen benne a különálló prózafejezetekből - amelyeknek korábbi változatai különböző folyóiratokban már olvashatóak voltak - egy nagyon izgalmas bűnügyi történet áll össze, középpontjában a múlt kideríthetőségének kérdésével - mondta el Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek.
    

Hozzátette: Grecsó Krisztián művei bizonyos mértékben követik az író életrajzát, rögzítve a faluból a vidéki kisvárosba, a vidéki kisvárosból a fővárosba kerülés stációit. Ebből a szemszögből nézve a korábbi Grecsó-művekből ismerős motívumokat és figurákat is felvonultató Jelmezbál a szerző talán "legbudapestibb" regénye.
    

György Péter új esszékötetében levéltári dokumentumokban, titkosszolgálati jelentésekben, közgyűlési jegyzőkönyvekben, naplókban és szerelmes levelekben keresi annak nyomait, hogy az 1944 után hatalomra kerülő kommunista diktatúra miként uralja le a nyelvet, számolja fel a magánélet és intimitás nyelvi tereit, valamint teremt teátrális jeleneteket a mindennapi érintkezésből - hangsúlyozta Szegő János Az ismeretlen nyelv című könyvről. Hozzáfűzte: a György Péter által feltárt jelenségek mind a mai napig korlátozva hatnak kommunikációnkra.
    

A kötet külön fejezetben dolgozza fel mély részletességben a magyar zsidó hitközségek 1950-es egyesülési vitáját, amikor a különböző zsidó felekezetek állami nyomásra történő összevonása miatt megszűnik a magyar ortodoxia. A főszövegbe foglalt hivatalos felszólalások mellett a lábjegyzetekben az esemény mögöttes motívumainak, árulásainak és kiszolgáltatottságainak dokumentumaival szembesülhet az olvasó, egy már-már kafkai tükörfolyosóba pillantva bele - ismertette a szerkesztő.
    

Az Időmérték verseskötet-sorozat harmadik kiadványaként jelent meg Röhrig Géza Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit és Tamás Zsuzsa Mit tud a kert című könyve mellett Ilma Rakusa új kötete. A Rimaszombaton született szlovén-magyar származású svájci költő- és regényírónő Love after love című nagyszabású, nyolcrészes költeménye az elmúlt szerelem gyászmunkájának megrázó krónikája - fogalmazott Szegő János. Hozzáfűzte: az eredeti német szöveget Kiss Noémi fordította magyarra, ugyanakkor angol részek is találhatóak a könyvben. A rendkívül lecsupaszított, mégis ünnepélyes versnyelven megszólaló kötethez Nádas Péter írt utószót.

Spiró György 70. születésnapja alkalmából a szerző esszéiből jelentetett meg válogatást a Magvető. A kötetről szólva Szegő János elmondta: az esszéket olvasva jobban megismerhetjük a saját kelet-közép-európai lehetőségeinket, múltunkat és szerzőinket. A kötetben szereplő, 1979 és 2016 között született írásokat maga a szerző válogatta össze, így egy szellemi önéletrajz is kirajzolódik a könyvből - jegyezte meg Szegő János. Kiemelte: a kötetben csodálatos portré olvasható többek között Gobbi Hildáról és Molnár Gál Péterről, de izgalmas szövegek kapcsolódnak Spiró György regényeihez, így a Fogsághoz vagy Az ikszekhez is.
    

A szlovák díszvendégségre készülve jelenteti meg a Magvető Daniela Kapitánová Samko Tále álnéven írt Könyv a temetőről című könyvét. Szegő János elmondta: a 1956-ban született szerzőnő rendkívül ironikus, eddig több mint 10 nyelvre lefordított regénye miatt leginkább Parti Nagy Lajoshoz hasonlítható. A könyv főhőse egy minden a normálistól eltérő dolgot utáló 44 éves szellemi fogyatékos, törpe növésű férfi, akiből besúgót nevel a helyszínt adó kisváros nagyhatalmú kommunista ura.
    

A Magvető magyar fordításban megjelenő külföldi műveinek sorát gazdagítja Karl Ove Knausgard norvég író Harcom című hatkötetes önéletrajzi regényfolyamának első része. A Halál című kötetben a szerző saját gyermekkorát és apja életét írja, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat.

Szintén szerepel a kiadó kínálatában a lengyel Joanna Bator Szinte éjsötét című kötete, amely a a szerző korábbi regényeihez hasonlóan a sziléziai Walbrzych városában játszódik. Főszereplője Alicja Tabor varsói újságíró, aki azért tér vissza szülővárosába, hogy tényfeltáró riportot készítsen rejtélyes módon eltűnt walbrzychi gyerekekről.
 

Tótfalusi Ágnes fordításában jelent meg Michel Houellebecq első regénye, a Franciaországban 1994-ben publikált A harcmező kiterjesztése. Névtelen főhőse igazi Houellebecq-figura: magányos kívülálló, aki rálát a társadalom és az emberi érintkezések visszáságaira, ugyanakkor mélyülő depressziója ellenére humorral és elnézéssel tekint másokra.
    

Az idei könyvfesztiválra jelent meg Nádasdy Ádám új Isteni színjáték-fordítása is, a szerző az elmúlt években folyamatosan foglalkozott a nagyszabású mű mindhárom részének mai magyar nyelvre történő átültetésével. A közérthető és humoros fordítás mellett Nádasdy Ádám nagyon komoly jegyzetapparátussal, infógrafikákkal és más segédanyagokkal látta el a kötetet, megteremtve a lehetőségét, hogy egy valóban közvetlen és kortárs Dantét olvashassunk - fogalmazott a Magvető szerkesztője.