Anton Baláž: A feledés földje
(Archleb Gály Tamara és L. Gály Olga fordítása)

Miriam és Erna története a könyv, akik együtt vészelték át Auschwitzot, majd a háború utáni Pozsonyban drámai körülmények között újra találkoznak. Az eseménysor 1949-ben játszódik, amikor Közép-Európa körül is egyre szorosabbra zárul a vasfüggöny és a cionizmussal való megbélyegzés ürügyén az antiszemitizmus újabb hulláma indul el. Erna Budapestről menekül a titkosrendőrség elől, Miriam a Palesztin Hivatalban (Jewish Agency) dolgozik és a kivándorlók Izraelbe juttatását szervezi. A budapesti zsidók illegálisan érkeznek Pozsonyba és a Palesztin Hivatal segítségével igyekeznek bejutni valamelyik kitelepítési transzportba. Miriam és Erna pozsonyi találkozása gyötrő emlékeket idéz fel bennük lágeréletük idejéből, a megalázó „auschwitzi meztelenség” emlékeit, melyek mindkettejük életében tartós lelki megrázkódtatás formájában vannak jelen.

A történetben jelentős szerep jut Jakubnak, a fiatal fényképésznek, aki a budapesti menekültek hamis útleveleihez és vízumaihoz készít fotókat, ugyanígy Négusnak, az izraeli titkosszolgálat ügynökének is. A történet fokozatosan drámai méreteket ölt, nyomon követi, hogyan válik a zsidóság számára a közép-európai térség a második világháború után újból a létért folytatott küzdelem színterévé.

A szerző – aki folyamatosan foglalkozik a szlovák, s általában a közép-európai zsidóság háború utáni sorsával – a regény új magyar kiadását dokumentáris függelékkel gazdagította. A Reménytranszportok című ismeretközlő könyvéből merít, melynek középpontjában az Izrael állam megalapítását követő kitelepítési akció áll. Az Állambiztonsági Szervek és D. Okáli, az akkori belügyminisztérium titkos megbízottja archívumainak titkosság alól történt feloldása után az író történelmileg hűen és új tények egész sorának felkutatásával felfedező módon rekonstruálja a magyarországi zsidók Szlovákiába menekülését s Izraelbe távozásuk drámai körülményeit.

Aytül Akal: Léggömbök a magasban
(Sipos Katalin fordítása)

Készen álltok egy meglepetésekkel teli égi kalandozásra? Akkor máris repülhetünk az ég felé színes léggömbök kíséretében!
Aytül Akal Léggömbök a magasban című kötetében mindennapjainkat érintő témákat dolgozott fel kilenc szórakoztató novellában. Olvashatunk a bevásárlóközpont felé tartó és óriási dugóba keveredett családról, internetfüggő nagyapáról, hiperaktív hercegről és hercegnőjéről, újévi kívánságokról, a titokzatos füzetről és a sértődékeny nagymamáról…

A kedves és mulatságos történetekben biztosan találnak majd a saját életükre is ráillő jeleneteket!

Balázs Kántás: Fingerprints
Five Essays on Poetry

Balázs Kántás was born in Budapest, 1987. He graduated at Eötvös Loránd University in BA English Studies in 2009, then in MA Literary and Cultural Studies in 2011. He obtained a PhD degree in Comparative Literature in 2015, at the same university. His primary field of research is the oeuvre and Hungarian reception of Paul Celan; furthermore, he is a very active critic and scholar of contemporary Hungarian literature.

Balázs Kántás: Message in the Bottle
Essays around Paul Celan’s Poetry

Balázs Kántás was born in Budapest, 1987. He graduated at Eötvös Loránd University in BA English Studies in 2009, then in MA Literary and Cultural Studies in 2011. He obtained a PhD degree in Comparative Literature in 2015, at the same university. His primary field of research is the oeuvre and Hungarian reception of Paul Celan; furthermore, he is a very active critic and scholar of contemporary Hungarian literature.

Barta Zsolt: Mongol tűzkultusz

A tűz az emberiség egyik legelemibb élménye, és szinte minden kultúrában számtalan hiedelem, szokás, illetve vallási és profán képzet kapcsolódik hozzá. A tűz a hagyományos mongol kultúra egyik központi szimbóluma is, és sokrétű szerepkörrel bír a kultúra különböző szféráiban. A szerző neves mongolista, aki sokéves egyetemi oktatói tapasztalattal is rendelkezik. Doktori disszertációjának továbbdolgozott változatában tudományos alapossággal ismerteti, hogy milyen szerepet játszik a „tűz” a mongol kultúrában. Ennek keretében a szimbólumok világától a tűzhöz kapcsolódó szokások ismertetésén át a tűz rituális jelentőségéig a társadalmi és kulturális jelentések sokaságát elemzi. Sok olyan vallási és folklórszöveget közöl, amelyek a tudományos vizsgálatot élővé, érthetővé teszik. A mongol kultúra számunkra azért is fontos, mert a magyarság múltjával is összekapcsolódó hajdani lovas nomád világban gyökerezve, a jelenkorra egy sajátos, sokszínű hagyományt teremtett. Sok szempontból egzotikus jellege ellenére sok más sztyeppei eredetű vagy szibériai nép világképével, szokásaival a mongolokat többek között éppen a tűzkultusz több eleme kapcsolja össze. A kötet sokéves kutatómunka eredménye, amelyben egy konkrét kulturális jelenség vizsgálatán keresztül nyerhetünk bepillantást e távoli nép gondolkodásmódjába, szokásaiba, vallásába. Azoknak ajánljuk e munkát, akik hiteles forrásból kívánnak megismerkedni az emberi kultúra egyik legősibb elemét jelentő tűz sokrétű szimbolikájával és ennek a mongol kultúrában megjelenő változataival.

Bíró József: 300
BÍRÓ JÓZSEF
 
1951benszületett Budapesten,   …   –––  :  1973 óta ír közlésre – érdemes opusokat,
…   –––  :  1975től publikál rendszeresen   …   –––  : verseket,  –  …  –   –––  :
egyéb   ,  megjelenések  ’  …   –––  :  vizuális – költészeti munkák, műfordítások,
kisprózák, könyvismertetések, kritikák, grafikák,   -   …  etc .   …   -   …   ( !  )
…   –––  :   1982től   - [  meglehetős’ megszakítatlansággal  ] -   szerepel alkotásaival,
úgy Magyarországon, mint világszerte   …   –––  :  nemzetközi képzőművészeti
tárlatokon, biennálékon,   -   …   etc .   …   -   1987től rangos nemzetközi művészeti
fesztiválokon,   …   –––  :  amely rendezvényeken előadásokat tart,  …  továbbá   …
–––  :  environmenteket, installációkat készít,   …   valamint   …   –––  :
bemutat performanceokat
 
önálló kötetek:  TÉRÉRZÉS  (  1986  )  ;  VÉNUSZLÉGYCSAPÓJA  (  1989  )  ;
SZÁJZÁR  [  HÁROMKÖNYV  ]  -  [  1985– 1995  ]  (  1997  )  ;
TRAKTA  [  mini – prózák  ]  (  2003  )  ;  ASIA  (  2005  )  ;  TÜKÖRMÁGLYA  (  2006  )  ;
SELFACTING  [  CONTINUOUS OPPOSITION  ]  -  [  visual poems  ]  (  2007  )  ;  KADO  (  2007  )  ;
HALÁLOMHALÁLA  [  NYOLCKÖNYV  ]  -  [  válogatott és újabb versek  /  1973–2003  ]  (  2008  )  ;
MUKKEUM SI  (  2009  )  ;  KISFONTOS  (  2012  )  ;  BACKSTAGE  (  2012  )  ;
WELCOME  (  2013  )  ;
QUABEL  -  [  visual poems  ]  -  [  REDFOXPRESS– IRELAND  ]  (  2014  )  ;
KONTEXTUS  -  [  mini – opera  /  libretto  és  kísérőversek  ]  (  2014  )  ;
STROMATOLITE  -  [  ÖTKÖNYV  ]  -  [  válogatott versek  /  2003 — 2013  ]  (  2014  )  ;
MINAMOSOGNO  -  [  mini – opera  /  libretto  ]  -  [  magyar nyelvű kiadás  ]  (  2014  )  ;
MINAMOSOGNO  -  [  mini – opera  /  libretto  ]  -  [  német nyelvű kiadás  ]  (  2014  )  ;
TOPSECRET  (  2015  )  ;  ÉMELYKÖR  (  2015  )  ;
SCORRERE  -  [  visualpoems  ]  -  [  VISUAL EDITIONS of OFFERTA SPECIALE– ITALY  ]  (  2016  )  ;
WELL  -  [  visualpoems  ]  -  [  REDFOXPRESS– IRELAND  ]  (  2016  )  ;
AKKOR ÉS MOST  (  2016  )

Doncsev Toso: A hétköznapi erényekről
За делничните добродетели | A Report on the Banality of Integrity

Bulgária közel ötvenezres zsidósága a második világháború alatt kétszer is elkerülte a deportálást. Megmentésében a legfontosabb szerepet a bolgár pravoszláv egyház játszotta.

A remélt revízió Bulgáriát is a hitleri Németország karjaiba taszította. A megvalósult területi gyarapodás kötelezvényeként a bolgár parlament 1940-ben a nürnbergi faji törvények mintájára súlyos jogfosztásokat és diszkriminációt vezetett be a zsidó lakossággal szemben. A bolgár pravoszláv egyház szinódusa ezt kezdettől fogva elítélte.

Március 10-11-i céldátummal 1943 elejére elkészült a deportálások titkos forgatókönyve, de már a macedóniai és trákiai zsidók deportálása is felrázta a bolgár zsidó közösséget és a bolgár közvéleményt, és kormányzó párti képviselők tiltakozására III. Borisz cár március 9-én elhalasztotta a deportálásokat. Ennek ellenére Plovdivban március 10-én reggel összeszedtek néhány száz zsidót deportálásra. Kiril plovdivi metropolita kinyilvánította, hogy velük tart. Tiltakoztak a pravoszláv egyház képviselői Szlivenben, Sumenben, Pazardzsikben, Haszkovóban és Szamokovban is. Végül délig mindenhova eljutott a halasztó parancs.
A bolgár társadalmat 500 évnyi török uralom után nem jellemezték polgári tradíciók és szilárd demokratikus értékrendszer, a holokauszt idején mégis képes volt a nagy cselekedetre. Doncsev Toso, akinek Magyarországi bolgárként egyformán van rálátása mindkét ország, mindkét nép történetére, ennek a páratlan történetnek a nyitját keresi hiánypótló tanulmányában, hitelesen.

Klein András, Magyarország szófiai nagykövete

Emilija Dvorjanova: Mondatkoncert
(Szondi György fordítása)

A kortárs bolgár irodalom egyéni erejű alkotója (művészetét már nem gyakorló) zongoraművész. Dvorjanova (1958) a filozófia doktora. A kereszténység esztétikai lényege cím alatt adta közre első, tudományosan úttörő monográfiáját. A ház (1993) című prózakötetét hét követte mostanáig, több közülük Bulgáriában díjat nyert.

A kötetben a zene a főszereplő – mint múzsa, modus vivendi, mint gyönyörűség és játék. Az írónőnek sikerült bravúros művészi kifejezőeszközökkel bebizonyítania, hogy a létezés otthona valóban a nyelv, hogy az ember igazi léte a nyelvében s nyelvén át van – függetlenül attól, hogy kották, képek vagy betűk grafikai kifejeződését nyeri-e el, hogy „látszik” vagy „hallatszik-e”.
Regényvallomás: megkomponált elegáns próza finom hangoltságú olvasóknak.

A magyar megszólalás új kísérlet a más nyelven történő áthangszerelésre.

Fazekas István: Amicus caesaris
Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői

Fazekas István Váci Mihály-díjas költő, műfordító és drámaíró a híres római jogásznak, Zlinszky Jánosnak volt a tanítványa. Bevallása szerint tőle kapta a legnagyobb ösztönzést arra, hogy Jézus perével foglalkozzon. A tanulmány több tudományos konferencián is díjnyertes pályamű lett.
 
„Jézus perének sokféle megközelítése létezik. Fazekas István dolgozatában a kitűzött célt jól megválasztott és pontosan alkalmazott módszerrel éri el. Ez a vonatkozó eljárásjog ismertetése és a per minden egyes eseményének beillesztése a kapcsolódó zsidó és római jogba.” Somogyi Alfréd

„Az értékes munka azt a kérdést is fölveti, hogy vajon az egyes adatok (amelyeknek jogi vizsgálatát végzi a szerző) mennyiben felelhetnek meg a történeti tényeknek, és mennyire inkább teológiai szempontnak.” Karasszon István

Fenyvesi Félix Lajos: Századforgó
Prózai írások

Fenyvesi Félix Lajos prózai írásai és nagyobb esszéi folyóiratokból jól ismertek. Jegyzetlapjai népszerűségre tettek szert különböző újságokban. Ennek oka, hogy mindig a mai emberről szól, a hívők és keresők gondjairól és örömeiről.

Mindezt veretes mondatokból építi föl, sodró stílusban és olvasmányosan. Egy pillanatra sem lankad figyelme, fáradhatatlanul beszél a szeretetről, a hitről, az irgalomról. Vallomásai, mint távoli ablakban világló lámpafény, vezetnek az ösvény fái közt.
Külön értéke a könyvnek a veszendő mentése, a remény, hogy csönd szülte szavai mindenkihez eljutnak. A rejtőző szépség, a láttató erő együtt próbálja megfogalmazni a kimondhatatlant.

A kötet a költő 70. születésnapjára jelenik meg.

Gülsevin Kıral: Ellopják Isztambult!
Ömer Mindentmegold detektívirodája
(Tasnádi Edit fordítása)

A népszerű, sok díjat nyert Gülseven Kıral vicces stílusában egy mai detektívtörténetet mesél el. Pompás olvasmány a rejtvénykedvelőknek! Ráadásul az üldözés most Isztambul titokzatos történelmi helyein folyik!

Minden egy újságban megjelenő „Nyomozósegédet keresek” hirdetéssel kezdődik. Mustafa a nyári szünetben apja volt rendőrkollégájának, Ömer Mindentmegoldnak a nyomozóirodájába áll be. Eleinte tehetetlenül állnak az isztambuli törtélelmi épületekben történő elképesztő eseményekkel szemben. A tolvajok felfoghatatlan terve a város történelmi múltját fenyegeti. Ömer és a tanonc kisfiú nekilát a feladatnak, majd bekapcsolódik egy kislány, Elif a nagynénjével, s az együttes kutatások meglepő eredményre vezetnek….

(A sorozat szerzője készül egy Ellopják Budapestet! kötetre is!)

Ioanna Karisztiani: Batyu
(Kurtisz Krisztián fordítása)

Minden történetben vannak fehér foltok, némelyek egyformán azok mindenki számára, akik részt vesznek a történet szövésében. Ugyanakkor minden szereplő ismer olyan részleteket, amelyekre csak ő figyelt fel, és kizárólag ő nem kap meggyőző válaszokat, bármennyire is próbálkozik, már ha egyáltalán, de valószínűleg nem.

Vannak, akiket bizonyos esetekben megelégedéssel töltenek el a hiányzó részek, foggal és körömmel védelmezik ezeket a homályos területeket, rettegnek a tudattól, hogy ha fény derül minden titokra, akkor a teljes igazság már elviselhetetlen lesz.
Egy újabb cigarettára gyújtva magában végigtekintett az általa ismert személyeken, a legtöbbjükben ott lakozott a fanatikus siránkozás bolondériája, az első ballépésnél annyi volt nekik.

Mert mondjátok meg, ugyan mi van a ti batyutokban?

Egy csőd, egy idegenbe szakadt családtag, egy orron koppintás az adóhatóságtól, egy sikertelen közalkalmazotti pályázat, egy elviselhetetlen anyós, egy idegbeteg főnök, egy molotovokat dobáló gyerek, egy kandalló, ami telefüstöli a nappalit, reflux, tériszony, felszarvazás, néhány repedés az ülepeteken.

No, akkor gyertek csak és vessetek egy pillantást az enyémre, hogy a torkotokra fagyjon a szó.

Kántás Balázs: Hűség holtig

Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában 2015-ben szerzett PhD-fokozatot összehasonlító irodalomtudományból. Elsődleges kutatási területe Paul Celan költészete és magyarországi recepciója, valamint a kortárs magyar irodalom, főként a líra igen aktív kritikusa.

Kristian Novak: Anyaföldnek nehéz sara
(Bognár Antal fordítása)

Felkavaró történet egy kisfiúról, aki mintha arra lett volna ítélve, hogy részese legyen mások halálának.

A jugoszláv felbomlás küszöbén, a Muraköz egy faluján (három olyan ország határvidékén, amelyek az európai öngyilkossági statisztikák elején szerepelnek!) végigsöprő haláleseteket a jótékony feledés és krónikus hazudozása elfeledteti vele – csak a kezébe kerülő kisgyerekkori rajzaiból kezd derengeni, hogy az apja korai, váratlan elvesztése feletti bűntudat hajszolta kényszerképzetekbe. Szembesül vele, hogy elárulta barátját, akit jóhiszeműsége áldozatként megrontottak. A fordítást kiegészíti a kaj horvát nyelvjárásban feltoluló emléktöredékek magyar és német jövevényszavainak szószedete.

Leo Schaya: Szellemi születés
(Isztrayné Bíró Anna fordítása)

Szellemben megszületni azt jelenti, megszületni az egyetlen Igazban és Valóban, a Végtelenben és Abszolútban.

E születés csak ebből vagy abból a megnyilatkozott formából történhet; ez nem jelenti, hogy szellemileg minden mást kizárva egyetlen formába záródjunk – egyáltalán nem ajánlatos ez a miénkhez hasonló korban, különböző vallási szférák szinte kényszerű közeledésekor. Módszerünkben szinkretizmus nélkül egyetlen úthoz kell ragaszkodnunk, de a más hagyományokkal szembeni szellemi nyitottság segíthet megvilágítani önnön vallásunk számos aspektusát.

Ma, a végső elsötétülés korában a világot szörnyűségesen elanyagiasító emberiség egyre inkább bezárul e materializációba, de Isten lenyomata mégsem tűnt el az emberből: aki bármilyen rettentően eltorzult, mégis Isten „képe” maradt. A veleszületett kegyelemből képes az emberi lét bukott állapotából fölemelkedni; a vallás segítségével – hogyha a vallás az marad, aminek lennie kell –, s az ember újra föllelheti az elveszett paradicsomot szíve mélységeiben, ahova az Éden szinte el van temetve. Ott születhet újjá a Szellemben: „Isten országában, mely bennetek van.”

Mirko Ćurić: A gyermek és a sárkány
A gyermek és a sárkány | Dijete i šarkanj
Tündérmese magyar és horvát nyelven
(Frankovics György fordítása)

Volt egy ember, és annak volt egy fia. Egyszer csak halálosan megbetegedett. Amikor látta, hogy napjai megszámláltattak, magához hívatta a feleségét, és mondta neki:

– A gyermekünket hét évig szoptassad, ahogyan engem is hét évig szoptatott az anyám, s ha addigra nem lesz olyan erős, mint én, akkor még hét évig. (…)

Hamar letelt harmadszor is a hét év, és a fiúcska nagyon megerősödött.

Ismét csak elmentek anyjával az erdőbe, és a fiú most már a legnagyobb fát könnyedén kirántotta tövestül.
Az anyja nagy boldogan mondta neki:

– Fiam, ez a szálfa lesz a husángod, amellyel majd kenyeret keresel minekünk.

A fiú vállára vetette a törzset, mint valami vándorbotot, s nekivágott. Addig az anyja táplálta, most majd ő gondoskodik a betevő falatról.

Móser Zoltán: A voltat nézni kegyelmesen

Móser Zoltán kalandozása a múlt és jelen Szigetvárában olyan, mintha valaki szét akarná oszlatni a ködöt, s megmutatni, ha kell leselkedve, ha kell furmányosan, az eltűnő idő időtlenségét. Mert a múlt mégsem múlik el teljesen, töredék cserepei beleépülnek a mába. Sokszor oly ravaszul, hogy nem is tudjuk: itt vannak velünk. Jó szem, jó szív és persze sok tudás kell ahhoz, hogy meglássuk a jelenben a múltat.

Móser Zoltán könyve a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság támogatásával jelent meg. Az emlékév első olyan kiadványa, amellyel gondolkodtatni kívánunk a mában, örökséget hagyni a jövőnek: mert a szigetvári emlékvilág volt, van és lesz.

Hóvári János

Az Isten harsonája | Božia trúba

Válogatás 20. századi magyar költők istenes verseibőlAntológia maďarskej sakrálnej poézie 20. storočia

Összeállította és szlovák nyelvre fordította
Zostavil a do slovenčiny preložil
Oldřich Kníchal

A huszadik századi magyar költészet bővelkedik istenes versekben. Figyelemre méltó, hogy a század elejétől kezdve a Nyugat köréhez tartozó valamennyi jelentős költő megnyilatkozik ebben a műfajban. Ady Endréhez – akinek istenes versei páratlanok a modern költészetben – csatlakozik Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, József Attila, Reményik Sándor, majd a második világháború után Pilinszky János, hogy csak a legjelentősebbeket emeljük ki. A huszadik század kataklizmái nagyon erős hatással voltak a magyar költészetre. Ez a válogatás szeretné bemutatni e hatás vallásos aspektusát, tekintettel az ember, a közösség, a nemzet, az emberiség sorsára, mely vonások által egyetemessé válik ez a költészet. Visszatükrözi a Kárpátok alatt élő, Istenéhez forduló nemzet lelki életét a múltban és a jelenben, a jövőbe vetett reménységgel. Kníchal Oldřich, a kiváló műfordító fordításában veheti kézbe az olvasó ezt a kétnyelvű válogatást.

Maďarská poézia dvadsiateho storočia oplýva náboženskými motívmi. Je pozoruhodné, že v tomto žánri sa prejavujú všetci významní básnici na počiatku storočia patriaci ku skupine Nyugat. Je to predovšetkým Endre Ady, ktorého básne sú ojedinelé v modernej poézii. K nemu sa pripájajú Mihály Babits, Árpád Tóth, Lőrinc Szabó, Attila József, Sándor Reményik a po druhej svetovej vojne János Pilinszky, ak máme vyzdvihnúť najvýraznejších tvorcov. Kataklizmy minulého storočia hlboko ovplyvnili maďarskú poéziu. Táto antológia si želá zohľadniť náboženský aspekt tohto vplyvu s dôrazom na osud človeka, spoločenstva, národa a ľudstva, čím sa táto poézia stáva univerzálnou. Odzrkadľuje duchovný život národa pod Karpatmi obracajúceho sa k Bohu v minulosti i prítomnosti s nádejami vkladanými do budúcnosti. Dvojjazykovú antológiu predkladáme čitateľom vo vynikajúcom pretlmočení Oldřicha Kníchala.

Pamjav Horolma – Fehér Tibor – Németh Endre – Csáji László Koppány: Genetika és őstörténet
A magyarok és más eurázsiai népek múltja a genetikai adatok fényében

A populációgenetika és a filogenetika egzakt természettudományos mérésekkel elemzi az emberi DNS bizonyos szakaszait és tárja fel a változások leszármazóról leszármazóra öröklődő szabályszerűségeit. Vajon mennyire alkalmazható ez a rendkívüli technológiai fejlettségű természettudományos módszer az őstörténet-kutatásban? Hogyan tudjuk a jelenlegi népességből és réges-régi csontmintákból nyert adatokat értelmezni népek, esetleg nyelvek történeti elterjedésére vonatkozóan? Mivel járulhat hozzá a genetika múltunk feltárásához a legújabb adatok alapján? Közép-Európa egyik legjobban felszerelt laboratóriumának, az ISZKI BOI DNS Laboratóriumának vezetője, Pamjav Horolma több tudományterületet érintő kutatócsoport felállítását szorgalmazta. A kötet szerzői e kutatócsoport tagjai. Több éves munkájuk során a mintavételtől a kiértékelésig, a matematikai modellezéstől a nemzetközi tudományos eredmények feldolgozásáig, az elméleti kérdésektől a gyakorlati problémák megoldásáig immár több tudományos publikációban számoltak be eredményeikről. Azonban első ízben találkozhat a hazai olvasóközönség olyan magyar nyelvű ismeretterjesztő kiadvánnyal, amelyben érthető stílusban és tudományos alapossággal ismertetik a legfrissebb genetikai kutatásokat, és ezek őstörténeti eredményeit. A kötet tehát hiánypótló és úttörő jelentőségű: többek között a jelenlegi magyar népesség genetikai sokszínűségének elemzését, Európa benépesülésének folyamatát és az indoeurópai nyelvű népességre jellemző haplocsoportok és alcsoportok elterjedését, a székelyföldi és magyarországi magyarok apai illetve anyai leszármazási vonalainak összehasonlítását, a szibériai manysi nép haplocsoport-megoszlásának esettanulmány jellegű vizsgálatát is tartalmazza. Rendkívül adatgazdag érveléssel sok félreértést és tévhitet oszlat el. Azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyek a magyar közvéleményt leginkább érdeklik: mely kortárs populációval milyen kapcsolatok fűzik össze a magyarságot. A genetika eszköztárának, lehetőségeinek és korlátainak ismertetésével a kötet elméleti és gyakorlati eligazítást is nyújt mindazon érdeklődőknek, akik többet szeretnének tudni a genetikai és az őstörténeti kutatások elméleti és gyakorlati együttműködéséről, közös eredményeiről.

Petra Soukupová: Eltűnés
(J. Hahn Zsuzsanna fordítása)

A bensőséges családi és párkapcsolatok hagyományos témái a romantikus női és lányregényeknek. A szépirodalom azonban mintha óvakodna ezektől, és kicsit talán kerülné is. Annál inkább nagy figyelmet kelt, ha egy szerző nem előre kitalálhatóan, vagy túl szentimentálisan és hagyományosan ragadja meg ezeket a témákat. Petra Soukupovának ez rögtön az első, K moři (A tengerhez) című könyvében sikerült. A három terjedelmes elbeszélésből álló új kötetének is, melyet kezében tart az olvasó, a családi kapcsolatok a fő témája. A szerző ezúttal gyermek főhősöket választott. Az első két szövegben gyerekek a történet elbeszélői, a harmadikban az elbeszélő ugyan felnőtt nő, de a cselekmény a gyermekkorában játszódik. A szereplők mindhárom elbeszélésben valamilyen családi traumát igyekeznek feldolgozni, amely eltávolítja őket szeretteiktől, és identitásuk és a családban betöltött helyük keresésére készteti őket. Mégsem drámai, filmszerű fordulatok jelennek itt meg, melyek a feje tetejére állítanák a hősök életét, a lényeg a bensejükben zajlik le. A szerző annyira magával ragadja az olvasót ebbe a nagyon intim közegbe, hogy az a legapróbb belső mozzanatokat is képes átérezni és valódi egzisztenciális drámaként megélni. Ez persze paradoxnak tűnhet, hiszen az elbeszélés nyelvezete inkább elidegenít, és a kamera hideg távolságtartását idézi. Mégis, ebben is Petra Soukupová elbeszélői tehetsége mutatkozik meg. A Zmizet (Eltűnés) tömör címmel illetett új könyv olyan területet képvisel a kortárs cseh irodalomban, amely nem előre kitalálható exkluzivitásával vonzza az olvasót, hanem arra készteti, hogy életének a látszólag nem túl drámai pillanatairól is elgondolkozzon. Többek között ebben rejlik minden jó irodalom értelme.

Philippe Blasband: Hamuból és füstből
(Károly Judit fordítása)

Hamuból és füstből című regényével Blasband épp úgy elbűvölte az olvasókat, mint a kritikusokat (a könyv Rossel-díjat kapott). Az önéletrajzi elemekkel átszőtt történet az ifjú Iradzs Lévy emlékeit örökíti meg, akinek az iszlám forradalom idején családjával együtt menekülnie kellett hazájából, Iránból. Elbeszéli anyja családjának, a Hosseinik nemzetségének történetét, argentin zsidó apja életét, Cendres, egy fiatal prostituált iránti fájdalmas szerelmét, izraeli tartózkodását.

A regény két fő motívuma a szereplők gyökértelensége és a szerelem tragikus víziója. Iradzs elvesztette identitását, de a befogadó ország polgárainak életmódjához sem képes alkalmazkodni. Iradzs anyja nem tud sikeres üzletasszonnyá válni, apja az alkoholba menekül, bátyja, Maurice a férfiprostituált „mesterségében” véli megtalálni önmagát.

Nem csak Iradzs Cendres iránti szerelme maradt viszonzatlan: nagybátyja, Bizsan reménytelenül szerelmes lévén unokahúgába, Omideh-be, addig nézett a napba, amíg megvakult. Ifjú-Hosseini házasságai rendre válással végződtek.

A regény rendkívül mély érzéseket és gondolatokat tartalmaz. A cím első részére (hamu) utaló epizódok – Maurice-nak egy féltékeny szerető általi megmérgezése, elhamvasztása, a forró szenvedély, amely Iradzsot Cendres-hoz fűzte, majd a fiatalember izraeli útja a bátyja hamvait tartalmazó urnával – a viszonzatlan szerelmet és a halált írják le. Iradzs, hogy ne hagyja a múltat füstté válni, meg akarja írni emlékiratait. De próbálkozása kudarcra van ítélve, az írás képtelen életet adni a múltnak, ellenkezőleg: „Minden szó elpusztítja az emléket, amit leír. A mondatok eltörlik gyerekkoromat.” Az írás lehetetlenné teszi, hogy újra azzá legyen, aki volt. De szavaiból egy világ születik, még ha hamuból és füstből áll is…

Radu Aldulescu: A népirtás krónikái
(Kirilla Teréz fordítása)

A regény főhőse, Ördög Róbert visszatér azokra a helyekre, ahol 30 évvel korábban élt. Az idők megváltoztak, az emberek nyomorognak; a korábbi falu lebontott házainak helyére panel tömbházakat húztak föl. A környező dombokon luxusvillák jelennek meg, az ingázók zsúfolt járatai pedig dzsipek és csillogó limuzinok útját keresztezik. Robert, a közel hatvanéves férfi az élet ellehetetlenülése miatt kényszerült elhagyni Bukarestet fiatal feleségével és fiúkkal együtt. Ellenséges, korrupt, a szenvedélybetegségeknek kedvező környezetben Robert, Andreea, Laurian Susanu és Brînduşa – egy mérgező négyest alkotva – életre-halálra szóló ördögi játékba kezd. A regény a számbavétel igényével rögzíti az új idők válságtörténeteit.

„A kommunizmus olyan gonoszság volt, amely egy még nagyobb gonoszságot idézett elő. A népirtás krónikái az Iliescu–Constantinescu–Băsescu korszakra teszi fel a koronát. Az említett személyek árnyékában meséltem el mindazt, amit átéltem” – vallja az író. Reflexiói árnyalt humanista értéktudatosságát mutatják, mely az európai szellemiség alapját képezi.

Szathmári Botond: Vallási rétegződések Tibetben

Tibet kultúrája Kőrösi Csoma Sándor óta a magyar tudományos élet és a nagyközönség figyelmét is felkeltette. Számos magyar tibetológus tett hozzá munkásságával azóta tudásunkhoz, és vált méltán világhírűvé, de az eurázsiai sámánisztikus világképbe jól beilleszthető Bön (vagy Phön) vallásról ilyen részletes ismeretterjesztő monográfia magyarul még nem született. Tibet vallásos világképét hajlamosak vagyunk a buddhizmussal, vagy annak külső elnevezéssel „lámaizmusnak” nevezett változatával azonosítani, és egységesnek képzelni. E kötet éppen a sokszínűség és sokrétűség árnyalt bemutatására törekszik: hogyan épültek egymásra a buddhista és a buddhizmust megelőző, az eurázsiai sámánisztikus világképbe illeszkedő vallási rendszerek. Ezen belül arra koncentrál, hogy milyen a buddhizmus előtti Bön/Phön „vallás”, és hogyan fonódik össze ennek mai formája a buddhizmussal a népi vallásosság világában. A kötet szerzője neves magyar orientalista, vallásfilozófus, kulturális antropológus, aki immár több évtizede tanulmányozza a tibeti népi vallásosságot, kultúrát, és helyszíni kutatásainak eredményeit is beépítette e kötet elemzésébe. Közép- és felsőfokú oktatási intézményekben generációkat segített már megismerni és tisztelni ezt a távoli és számunkra nem egykönnyen megérthető kultúrát. A kötet ezért elsősorban értelmező jellegű, hogy ne csupán fogalmakat és sommás állításokat ismerjünk meg Tibet vallási életéről, hanem próbáljuk ezeket minél jobban megérteni.

Szentirmai Mária: Kötelékek

Szentirmai Mária megkapó eredetiséggel szemléli a világ dolgait, s az emberi lét sokféle kötelékeiből sajátos érzékenységgel teremt hiteles költészetet.

Kötelék a félhomályba tűnő gyerekkorhoz, a „fátyolemlék” családhoz: az egyik én még mindig ott él, az egykori házban, érzi az alumíniumdoboz illatát, látja, amint az anya „lehajtja fejét Isten előtt”, s a nagyapa a „befagyott tó partján áll”.

Kötelék a szülőkhöz, alázatosan térdelve a „végtelenből kihasított darabon”; megtapasztalva az apa öregségét: „elfáradt rajtad az öltöny”; és megtapasztalva az elmúlást: a halott anyához a legszebb kosztümjét viszi. Tudja jól: „A gyerekkor nem nő fel soha”.
Kötelék a hétköznapokhoz, ahol „hajnalban szelídebben égnek a lámpák”, s a „törvények mellett és felett / egy pillanat is a végtelenbe vezet”.

Kötelék az időhöz, szelíd küzdelem a múlttal, figyelem a megtartó, felragyogó csodákra, hisz „minden perc egy hosszú némulás”.
Kötelék a nyelvhez, s nem véletlen a kötődés a barokk korhoz, a barokk kor nyelvének megidézése: „jókedvvel neveténk, ahogy belénk futa erdő, rét”.

Kötelék a hithez, a Bibliához; Szentirmai Mária angyala „ha tehetné, odaadná szárnyát, / emelkedjen fel utca, ember, ház”.
Kötelék a szülő és öregedő testhez: „Csak a test, ha hagyom hullani, / csak az mutat helyes utat”.

Kötelék a földi léten túlihoz, ahol a költő így a képzeli a találkozást: „Csak körvonalaink mosódtak el, sejtjeink futottak széjjel, / útjuk kitágult, nem érnek célba sem nappal, sem éjjel”.

Villányi László

Thomas Bernhard: Békétlenség haszonbérbe
Négy színmű
(Erdélyi Z. János fordítása)

Thomas Bernhard hatalmas életművének jelentős részét teszik ki a színművek. Ebből a sok kötetnyi szegmentumból eddig viszonylag kevés darab jelent meg magyarul, azok is akkoriban, mikor a világhírű író virágkorát élte nálunk. Én is az idő tájt készítettem el fordításaimat, de publikálásukra – különböző okokból – csak most nyílt lehetőség.

Harmadik találkozásom ez az osztrák szerzővel. Először „egyperces” novelláiból készült fordításaim láttak napvilágot (A túlélő följegyzése), azután összegyűjtött verseinek magyarítása következett (A Hold kardja alatt), ez a kötet pedig drámaírói korszakának 1978 és 1988 közötti periódusából származó négy színpadi művet foglal magában.

Az Immanuel Kant Bernhard egyik legabszurdabb darabja, amelyben egy Európából Amerikába tartó huszadik századi óceánjárón utasként van jelen a nagy filozófus; A célnál egy anya és lánya között játszódó családi dráma – életükbe a híres színpadi szerző szinte kénytelen-kelletlen csöppen bele vendégként; az Egyszerűen komplikált egy megvénült, világtól elfordult színész monológja, míg a Heldenplatz Hitler ausztriai bevonulását és annak utóhatásait felidéző polgári dráma.

A kötet hiánypótlónak tekinthető a magyar könyvkiadásban a kevés eddig kiadott Bernhard-színmű mellett, ugyanakkor – és ugyanezért – hasznos a színházak szempontjából, lehetőséget kínálván a nálunk szűkös színházi Bernhard-repertoár bővítésére.
 
Erdélyi Z. János

Utassy József: „A kikelet fia”
Összegyűjtött művek

Utassy József műveiből a szerző életében négy válogatás jelent meg. Utolsó válogatott kötetének megjelenését, noha a sajtó alá rendezést teljes egészében ő maga végezte, sajnos már nem érhette meg (Ezüst rablánc, Napkút Kiadó, Bp., 2010). A négy, illetve öt gyűjteményes kötet mindegyike a költői életművet mutatta be, s szükségszerűen csak töredékes lehetett.

A mostani kiadás Utassy József életművének lehető legteljesebb bemutatására törekszik. Tartalmazza versesköteteinek, gyermekverseinek és versfordításainak teljes anyagát. Külön szerepelteti megrázó erejű lírai naplóját, a Kálvária-éneket. Kötetben elsőként adja közre ifjúkori novelláit és – valódi különlegességként – az Illés Lajos rockoperájához írott drámai szövegkönyvét, a Betlehem csillagát.

A művek hátteréül személyes visszaemlékezések és vallomások, irodalomtörténeti és kritikusi értékelések szolgálnak. Mindenekelőtt a költő egyetlen hosszabb önéletrajza (A kikelet fia), valamint Vasy Géza átfogó pályaképe, kortársi megemlékezések és szívszorító gyászbeszédek, nekrológok.

A kötet minden bizonnyal hozzájárul egy eddigieknél sokkal árnyaltabb, gazdagabb és tartalmasabb Utassy-kép kialakításához. A kiadó ily módon kíván tisztelegni Utassy József előtt, aki – még leírni is fájdalmas és hihetetlen! – 2016 márciusában lenne hetvenöt esztendős, s már öt éve nem lehet közöttünk.