Szendi Gábor: A férfi hanyatlása és bukása

Kicsoda a férfi? Bátor harcos, aki minden veszélytől megóvja családját? Csábító macsó, a női szívek elrablója? Példás és odaadó apa, aki munka után a gyerekeinek él? Nagy formátumú gondolkodó és zseniális tudós? Vagy épp az ellenkezője: erőszakos, bárdolatlan, züllött, önző és hatalmaskodó? Esetleg, ami még rosszabb: egyszerűen csak papucs?

A férfi a teremtés koronája és bukott angyal: amit felépít az egyik kezével, azt romba dönti a másikkal. Szájkosarat viselő fenevad, aki jól-rosszul igyekszik alakítani a kultúrlény szerepét. Öntörvényű lázadó, aki fejjel rohan a falnak, miközben többet kell pátyolgatni, mint egy óvodást. Igazi vezéregyéniség, de még a koszos alsónadrágjait sem képes önállóan kimosni.

Szendi Gábor a tőle megszokott szellemes stílusban, kíméletlen alapossággal mutatja be az erősebbiknek vélt nemet – melyet mostantól célszerűbb volna a gyengébbiknek neveznünk. A férfi maga a rendszerhiba, az evolúció átgondolatlan, sebtiben összetákolt találmánya. Gyártási folyamatának kulisszái mögé pillantva láthatjuk, hányféle buktatón át vezet az út, mire egyáltalán megszületik – az igazi bonyodalmak pedig csak ezután következnek. A férfit fenyegető legnagyobb veszély ugyanis éppen saját maga.

A férfi hanyatlása és bukása súlyos állításokat fogalmaz meg, és nem ígér kész recepteket, ugyanakkor együtt gondolkodásra hív. Meglepő összefüggéseivel, meghökkentő eredményeivel és vadonatúj nézőpontjaival A nő felemelkedése és tündöklése méltó párja.

Szendi Gábor író és pszichológus, a paleolit táplálkozás magyarországi meghonosítója és elterjesztője, mindenekelőtt azonban szabadgondolkodó. Azt vallja, hogy modern világunk fényévekre távolodott attól a létformától, amihez évmilliók során alkalmazkodtunk. Bár nagyvárosokban élünk, és szuperintelligens kütyükkel vesszük körül magunkat, az agyunk még mindig egy vadászó-gyűjtögető törzs tagjáé. Ha teljesebb és boldogabb életre vágyunk, először meg kell értenünk, mire is lettünk kitalálva.

376 oldal, 3990 Ft
 

Sándor Anikó: Házasságsirató 

Nóra felső középosztálybeli, középkorú nő, fiatalabbra lecserélt feleség, aki valamikor egy jó házasság reményében feladta ígéretes karrierjét. Az egész életét a férje köré építette fel, és csak a válás után szembesül azzal, hogy amíg ő az aranykalitkában üldögélt, a világ körülötte teljesen megváltozott. A férje a cégein keresztül minden pénzüket kimentette a közösből, a lánya Londonba költözik, Nóra teljesen magára marad. Nem kap munkát, és a férfiak is úgy néznek át rajta, mint az ablaküvegen. Igazságtalan harc megvívására kényszerül az idő ellen, hiszen kultúránkban az évek múlásához leértékelődés társul. Az öregedéssel együtt járó elmagányosodás pedig – akár a nátha vagy az influenza – az élet természetes velejárójaként van jelen az életünkben.

A történtek után azonnal új társat kezd keresni, társkereső oldalon regisztrál, ezáltal megalázó helyzetek sokaságának kitéve magát, melyeket a fiatal nőkre vadászó, macsó férfiaktól kell elszenvednie. Talajvesztett és elkeseredett, úgy érzi, minden és mindenki azt sugallja, törődjön bele, hogy vége, és kezdje el a visszaszámlálást.

Mígnem egy reggel arra ébred, hogy…

Nóra történetéhez hasonlóak nap mint nap százával keresztezik utunkat, ám az övé azért lehet iránymutató, mert felismeri: az életkor nem az élet egyre meredekebb és egyre síkosabb lejtője, hanem akár a felemelkedés természetes folyamata is lehet. Csupán döntés kérdése, melyik irány érvényesül.

ISBN 978 615 5609 31 2
Ár: 3150 Ft
 

Hatos Pál: A szabadkőművesből lett püspök.

Ravasz László élete

Ravasz László (1882-1975) a „láthatatlan református pantheon” egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége volt. Ugyanakkor egyike volt a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. A róla szóló emlékezések vagy a szenvedélyes dicsőítés, vagy a vádirat műfaját követik. Akárcsak katolikus kortársai, Prohászka Ottokár vagy Mindszenty József esetében. A Horthy-rendszerhez ezer szállal kötődő egyházi vezető vagy karizmatikus püspök, rendkívüli szellemi tekintély vagy az egyházi antiszemitizmus egyik fő ideológusa, kivételes érzékenységű retorikus vagy az irodalmár jelmezébe bújt konzervatív erkölcscsősz? Az azonosuláshoz választani szükséges, a történeti megértés viszont kiteheti az és-t is az ellentmondások közé. 

A magyar jobboldali hagyományt tárgyaló művek csak szórványosan említik Ravasz nevét. Pedig annak formáló alakja volt: politikai szerepe, termékeny írói életműve, a rádió hőskorában szinte hetenként bejelentkező hangja a vasárnapi ebéd előtt. Amelyet legalább egymillióan hallgattak minden alkalommal. Élete is izgalmas, valaha szabadkőműves volt, aztán a Horthy Miklósért rajongott. Megszavazta a zsidótörvényeket, de 1944-ben aktívan közreműködött az embermentésben. Később pedig, az 56-os forradalom hatására, még a szocializmust is elfogadta volna - marxizmus és szovjet elnyomás nélkül. Az izgalmas és ellentmondásos életmű áttekintése arra figyelmeztet, vallás és a politika összefüggései a 20. században is döntő hatással voltak a magyar társadalom fejlődésére.  

Mork Leonóra: Lány igazgyöngyökkel

Márta, a fiatal grafikuslány váratlan küldeményt kap Németországból, és ezzel az élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll. A levél visszarepíti őt a múltba, tíz évvel korábbra, amikor festőnövendékként Drezdába érkezve egyszerre szeretett bele a városba, a királyi kincstár barokk gyöngyfiguráiba, és az egyik nős tanárába. A férfi azóta eltűnt az életéből, most azonban arra kéri, fordítson le neki egy 18. századi, magyar nyelven született útinaplót. A napló lapjain kibontakozó történet nemcsak a gyöngyfigurák alkotójának kilétére derít fényt, hanem arra is, kit ábrázol a titokzatos festmény, amelyet Márta tíz évvel korábban Drezdából hozott magával. Egy különleges lány alakja ölt testet a szemünk láttára a napló lapjain, aki szembemegy minden szabállyal és kötöttséggel, aki a saját útját járja, ezáltal nemcsak önmagát, hanem az általa szeretett férfit is veszélybe sodorva.

Mire a kézirat végére ér, Mártának még egy kérdésre választ kell találnia: létezik-e második esély a szerelemben? 

Mörk Leonóra újságíró, szerkesztő, fordító, írásai többek között az Elle-ben és a Nők Lapjában olvashatók. Újságírói élményei nyomán született meg első regénye, Az utolérhetetlen Mr. Yorke, melyet azóta két újabb követett, A Hellinger-Madonna és a Holdfény szonáta. Olyan könyveket szeret írni, amilyeneket olvasni is: több idősíkon játszódó történeteket, amelyek során a múlt és a jelen egymásba játszik, és a hasonlóságok nyomán magunkra ismerünk.

ISBN 978 615 5235 04 7
Ár: 2940 Ft