„A könyvek és az irodalom a fiatal olvasók számára sokkal többet jelentenek egyszerű információ-átadásnál és szórakozásnál; a könyvek a bennük található történetek által beavatnak az életbe, a világunkba, rendezési kísérletek az új és ismeretlen dolgok számbavételéhez. Edzőtábor a fantáziának, de éppúgy kísérleti laboratóriuma a képzelőerőnek. És egyben az a terep, ahol az érzékelés és megértés is élesedik. A gyermek- és ifjúsági könyvdíj tehát segít a gyerekeket és fiatalokat az irodalommal meghitt viszonyba hozni, továbbá fontos az illusztrátorok, szerzők és fordítók magas szintű művészi teljesítményének elismeréséhez. Elismerés a kiadók számára is, akik ezeket a könyveket gondozzák, piacra viszik és eljuttatják az olvasókhoz. Gratulálok a díjazottaknak, és már előre örülök az eisenstadti díjátadónak” – nyilatkozta Josef Ostermayer szövetségi miniszter. Az ünnepélyes díjátadó 2016. május 11-én az Eisenstadti Kulturális és Konferenciaközpontban kerül megrendezésre.

Az eredményt az osztrák Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülete tette közzé, a díjat a szövetségi kancellári hivatal  könyvenként 6000 euróval dotálja. A zsűri tagjai, azaz Gerhard Falschlehner, Clemens Heider, Franz Lettner, Heidi Lexe und Elisabeth Rippar  29 kiadó 75 könyvéből választották ki az ajánlólistán szereplőket és a nyerteseket.

Íme, a nyertesek:

Verena Hochleitner: Der verliebte Koch  (A szerelmes szakács)
Erről ennél a könyvtrailernél jobbat vagy többet úgy sem tudok mondani, így hát íme:

A történet főszereplője, Marie14 éves, és akkora a vétke, hogy úgy érzi, nincs más lehetősége, mint a szökés. Így kerül egy erdei kunyhóba Vasberta karmai közé. Egy idős, bogaras öreg nőszemély Vasberta, aki addig ad szállást a lánynak, amíg az különböző feladatokat elvégez. Maria megszökik a saját történetéből, egyenesen mások pl. Linus és Flori történetébe, és a falu lakóiéba. Ahogy az sejthető, különféle meséket játszat egymásba a fiatal linzi írónő, rendkívül kíváncsi vagyok a könyvre, mert azért az ilyesmi a magyar gyerekirodalomban korántsem számít újdonságnak, egyébként az osztrákban sem.

Kathrin Steinberger: Manchmal dreht das Leben einfach um (Az élet is fejtetőre áll néha)

Ezt írtam róla ősszel: Kathrin Steinberger könyve kicsit klisékből építkezik. Ali (lány) kiemelkedően tehetséges, az iskolában outsider. Egyszer csak a szomszéd házba beköltözik a világ legtehetségesebb, ám sérülése miatt derékba tört karrierű deszkása. A folytatást tudjuk. A történet meglepő csavara, hogy szakítanak, aztán az utószóban elmesélik, hogyan jöttek évekkel később újra össze. És élnek boldogan.
 

Heidi Trpak - Leonora Leitl: Willi Virus (Vírus Vili)

A Gerda Gelse után a következő nyertes ismeretterjesztő könyv, melynek szerzője ismét Trpak, ám az illusztrátor ezúttal más. Elindulni látszik egy új irány az ismeretterjesztő könyveket illetően, de erről egy másik cikkben  majd hosszabban. Az mindenesetre biztos, hogy van efféle könyvekre kereslet, mi több, Magyarországon is akad rá érdeklődő, gondoljunk csak Tóth Krisztina Orrfújós meséjére, ami persze inkább mese, mint ismeretterjesztés. Heidi Trpak könyve a mikrobák életéről szól, egy olyan hétköznapi dolgot mutat be, mint a nátha, amit mindenki ismer, de valójában mégis keveset tudunk róla. Amíg el nem olvassuk a könyvet.

Ami pedig az ajánlólistát illeti: Elisabeth Steinkeller Rabensommer (A hollók nyara) című könyvéről is írtam már korábban: „Juli és három barátja érettségi után eltöltenek egy szuper, utolsó gondtalan nyarat. Ebben csak a címválasztás zseniális, Rabenmutternek hívják ugyanis azokat az anyákat, akik mellett csak úgy nő a gyerek, mint a gomba, különösebb figyelem és gondoskodás nélkül. Természetesen a nyár végén szétszóródnak, sőt Julival minden indok nélkül szakít a barátja. A lány elmegy az egyetemre, és a fecnikre szakadt életéből lassan újraépíti, újrarendezi önmagát. A könyv ezen a ponton válik egy írói- tipográfiai megoldással zseniálissá. Ténylegesen mondattöredékeket, fecnikre írt szavakat kapunk, és csak lassan, fokozatosan, idővel, ahogy egy szakítás után tér vissza a lány az „élők sorába”, mesél újra gondtalan (immár) felnőttséggel.“ A fene vigye a cetlis megoldást, ez még akkor is zseniális, ha a választható könyvek száma nem túl magas, és szerzőként is  törhetem a fejem, mert ezt is jól elsütötték előttem.

Őszintén szólva első hallásra nem találtam igazán érdekesnek Irmgard Kramer Am Ende der Welt traf ich Noah (Noah a világ végéről) című könyvét, amiben egy lány talál egy piros koffert, a tulajdonosának adja ki magát, majd egy világvégi villában köt ki, hogy beleszeressen egy vak fiúba, akit a külső világban valami megbetegít és ezért a villa foglya.

Sarah Michaela Orlovský Geschichten von Jana (Jana történetei) című könyve hatéveseknek szóló iskolakezdő kötet, felolvasáshoz ideális, és illusztrációban is újat hoz.

A következő könyv Saskia Hula Hyänen kommen nie zu spät (A hiénáknak sosincs késő) című kötete Stefanie Duckstein rajzaival. Nem fogjátok elhinni, de Fjororhoz, a költőhöz, aki épp frissen kapott testhezálló feladatán kotlik, vagyis költ(ene), márha lenne ötlete, szóval beállít a hiéna, mint múzsa. Aztán persze továbbáll. Így hát megindul a keresés a hiéna után, Saskia Hula páratlan humorával.

Renate Habinger és Christa Schmoiger Aus 1 mach viel! (Sok kicsi sokra megy) című kötete humoros és sokoldalú, ami a magok elültetésétől az étel asztalra kerüléséig járja körül az evés témáját. Verses, színezős, ismeretterjesztő könyv. Receptekkel és barkácsötletekkel az egész család számára. Habinger ilyesmiben kifejezetten jó, a sokadik hasonlóan remek, ismeretterjesztő (jellegű) kötete.

Robert Göschl tudja, hogyan tanul számolni a gyerek. Jól megszámolja a szörnyeket, meg a varjút. Egy tucatnyi szörny a 12 Monsters (12 szörny) című könyv lapjain. És még mondja valaki, hogy nem a szörnyek korát éljük!

Thomas Rosenlöcher és Verena Hochleitner Das Gänseblümchen, die Katze & der Zaun (Libatop, macska, kerítés & Co.) című kötetének története dióhéjban: Lena és Manfred kertjében egy szál gyomnak sincs helye, minden tökéletesen ápolt. Egy nap azonban a gyalogút közepén feltűnik valami. Elsőként a macska fedezi fel… Egy könyv az előítéletekről, elfogadásról, filozófiai beszélgetések életről és halálról. Egyediségről és egyformaságról.

Jutta Treiber és Nanna Prieler Die Wörter fliegen (Repülő szavak) című kötete szép képeskönyv a felnövésről és az öregségről. Először nagyitól reppenek a szavak Piához, akinek egyre nő, terebélyesedik a szókincse, aztán nagyitól elröppennek a szavak. Talán Pia tud neki segíteni. 

Helga Bansch Die Rabenrosa (Hollórózsa) című könyvében a  hollófészekben kikeltek a fiókák, a szülők gondozzák őket szorgalmasan, de az egyikük más, mint a többi. A  mi kis rózsánk, mondja büszkén hollómama. Persze mindenki belebeszél, hogy is lehetne Rosa olyan, mint a többiek. De ő megtanulja mit ér a mássága, s kinyílik számára a világ.

Végül, de korántsem utolsósorban Brigitte Jünger és Julia Dürr Ida und das Gürkchen (Ida és az uborka) című kötetéről: Idának és Josephnek öt bátyja van, a kicsi mégis folyton Josephen lóg, akinek ebből persze legtöbbször elege van. És az egyik nehéz nap végén valaki még az utolsó savanyú uborkát is kieszi Joseph elöl az üvegből.

Ez tehát az idei osztrák gyerekkönyvek legjava.

Kiegészítésül két kötet az idei és a tavalyi Katolikus Gyermek- és Ifjúsági Könyvdíj jelöltjei közül.
Reinhardt Kleist Der Traum von Olympia. Die Geschichte von Samia Yusuf Omar (Egy ötkarikás álom. Samia Yusuf Omar története) című könyve graphic novel, azaz képregényalbum, amely egy szomáliai futó történetét beszéli el. A 2008-as pekingi olimpián Szomália színeiben induló Samia elhatározta, hogy ott akar lenni a londoni olimpián is. Mivel Szomáliában sem a vallás, sem az állam nem támogatja az efféle törekvéseket, így Samia, más lehetőség nem lévén, az embercsempészek útját választotta, hogy eljuthasson az olimpiára. 2011-ben több menekült társával együtt egy ócska lélekvesztőn próbált átkelni a Földközi-tengeren. Samia 21 évesen Málta partjainál a tengerbe fulladt.

Őszintén remélem, hogy a könyv megnyeri a díjat. (a cikk megírása óta kiderült, hogy megnyerte! - a szerk.) A legkülönösebb talán, hogy a könyvről Stefan Gugerellel volt szerencsém beszélgetni, pontosabban meghallgatni a gondolatait egy előadáson. Gugerel ugyanis az osztrák katonaság lelkésze (Militärsuperior), és a világvallások szakértője, és már-már kisfiús lelkesedéssel beszélt a könyvről.

Linda Wolfsgruber tavalyi ajánlólistás kötetéről: Tränen des Kamels (A teve könnyei)
A történet egy kereskedőről, Halimról, és a tevéjéről szól. A teve egész életében csomagokat cipelt, a tűző napon ácsorgott, és a tulajdonosával együtt vég és szünet nélkül szállította az árukat a sivatagon át. Egy napon azonban a teve a megterheléstől könnyezni kezd. Majd Medinába érve a próféta észreveszi a teve könnyeit. Igazán figyelemre méltó a történetben, hogy a próféta, bár határozott névelővel szerepel a szövegben, semmilyen más formában nem kerül sem megnevezésre, sem ábrázolásra. Linda Wolfsgruber sem jeleníti meg rajzon, hogy a próféta miként nyújta vállát a tevének, hogy kizokoghassa magát rajta. Csak valami kis fehér folt a papíron, ami aztán végigkíséri a tevét és gazdáját a könyv lapjain. A teve könnyei belefolynak a kereskedő álmába, aki elkezd a tevéje szemével látni, az érzékeivel érezni. Megérti milyen mérhetetlen szenvedés a tevének a céltalan élet, mások igényeinek kiszolgálása.

Ébredése után nem csupán a teve fizikai szükségleteiről gondoskodik, de lemálházza, s mellé ül, hiszen már ő sem rohan sehová. Tanmese az élet értelméről gyönyörűen, áttételesen, igényesen elmesélve.

Szomorúan és kicsit irigykedve írtam ezt a listát, mert a magyar gyerekirodalom háza táján még ritkák az efféle könyvek. Bele-belegondoltam írás közben, hogy egyik-másik könyv milyen fogadtatásra találna odahaza, és csak remélem, hogy néhány talán kiadásra kerül.