Ismét egy rázós, nehéz témát feldolgozó mű az ifjúsági könyvek piacán: Kalapos Éva Massza című regénye az online és offline megfélemlítés jelenségét ábrázolja egy 14 éves fiú, Ráber Patrik történetén keresztül. A könyv a 14+-os besorolást kapta, ám a beszélgetés során olyan műhelytitkokat is megtudhatunk, hogy a cél eredetileg a 10-12 éves korosztálynak szóló történet lett volna. A készülő kéziratból azonban már látszott, hogy ez ilyen formában a kisebbeknek talán még túl sok, túl erős, de a 14 év felettieknek kezébe adható. Kalapos Éva több más ifjúsági könyv szerzőjéhez hasonlóan úgy gondolja, e korosztály számára már bátran lehet írni nehezen emészthető regényeket is, ugyanis nem ritka, hogy a mai tinédzserek a valóságban durvább dolgokat is átélnek, mint amit egy felnőtt fikcióként képes kitalálni.     

Klausz Melinda médiaszakértő szerint egymás kipécézése, bántása életkori sajátosság, leginkább 13-14 éves korra jellemző ez, hiszen ekkor a legsérülékenyebbek a kamaszok. Mindez a közösségi hierarchián belüli helyezkedésről szól, úgymond a falkavezérségről, amikor például abból lesz a kicsúfolandó "csúnya" lány, akire a csoport hangadója ezt kimondja. Elég ha valaki valami apróság miatt kilóg a sorból, máris támadási felületet nyújt a többségnek. 

Erre elég sok példát lehet hozni a internetkorszak előtti időkből is, gondoljunk csak vissza saját kamaszkorunkra. A virtuális világban, a különféle közösségi médiafelületeken azonban könnyen eldurvulhatnak a dolgok, főként olyan platformokon, amit a felnőttek nem szoktak használni, hiszen a zaklatók számára nincs közvetlen visszacsatolás, nem látják például áldozatukat sírni, sokszor nem is érzékelik, mennyire rossz, amit a másikkal tesznek. Klausz Melinda azonban nem szokta azt tanácsolnia gyerekeknek, hogy ne legyenek ott ezekben a virtuális közösségekben, hiszen az sem megoldás, ha valaki teljesen kimarad az iskolai osztálya vagy a barátai életéből. Inkább annak tudatosítása fontos, hogy még ha csak szűk baráti körnek mutatnak meg magukról egy képet, vagy épp a Snapchaten küldik át, ugyanúgy kikerülhet egy ellenőrizetlen térbe, ha csak egyvalaki is - aki méltatlannak bizonyult a bizalomra  - screenshotot készít róla. 

A cyber bullying esetében valószínűleg legtöbbünk inkább lányokkal megtörtént esetekre asszociál, őket érezzük kiszolgáltatottabbnak, Kalapos Éva azonban szándékoltan egy fiú történeteként kívánta megírni  Massza című regényét. Egyrészt összetettebb módon szerette volna a problémát megragadni annál, minthogy egy lány saját hiúsága miatt válik áldozattá, másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fiúktól mai napig kimondva-kimondatlanul azt várja el a társadalom, hogy fojtsák magukba a problémáikat, ne sírjanak, ne lelkizzenek, stb. És az sem elhanyagolható komponens, hogy íróként mindig nagy kihívás egy ellenkező nemű karakter bőrébe bújni. 

A regényírás nehézségeibe is bepillantást nyerhettünk. Kiderült például, hogy  mennyire nehezen tudta Kalapos Éva elkezdeni a regényt, mert tudta, hogy nagyon be fogja rántani magába a szöveg. Másrészt akarta is, hogy fájjon saját magának, mert tudta, attól lesz a főszereplő fájdalma is hiteles, hogy aztán az olvasók is átélhessék ennek a karakternek a fájdalmát. Kalapos Éva -  aki nem mellesleg a D.A.C. könyvsorozat szerzője - úgy fogalmazott, ez volt az első könyv, amibe "belehalt."  A történet felépítése során fontos volt számára, hogy főszereplőjének legyen valami örömforrás az életében, a színjátszás,  amihez az iskolai problémák elől menekülhet, másrészt  épp ez teszi egyre nyomasztóbbá a regényt, ahogyan itt találkozik egy szereppel, ami által saját iskolai megalázottsága is új értelmet nyer számára. 

A könyvbemutatón  jelen voltak még a Pannonia Allstars Ska Orchestra tagjai is, Billy Boyo című daluk klipje ugyanis éppen egy kisfiú megfélemlítésének történetét meséli el. KRSA, az együttes énekese elmondta, hogy fontos számukra, hogy ha sok embert képesek elérni a zenéjükkel, néha súlyosabb társadalmi kérdéseket is közvetítsenek vele.    

Fotó: Bolla Dávid