film
A Golden Globe után már lehetett találgatni, de pár meglepetés akadt az Oscar-jelölések kapcsán. A visszatérő 12, a Mad Max 10 díjra esélyes, kiszorult viszont a legjobb filmek versenyéből a Carol, amit számos kritikus az elmúlt év legjobbjának tartott, helyette A szoba került be a válogatásba. A vegyes fogadtatású Joyért Jennifer Lawrence ismét megkaphatja a díjat, ezzel ő lett a legfiatalabb színész, akit már négyszer jelöltek. Charlotte Ramplingot (45 év) pedig most először találhatjuk a jelöltek között. Tarantino Aljas nyolcasa szinte teljesen kimaradt a fő kategóriákból, csak a zeneszerező és az operatőri munkát emelték ki, valamint Jennifer Jason Leigh szereplését. A Saul fia mellett a legjobb idegennyelű film lehet még a francia-török Mustang, a dán A War, a kolumbiai Kígyó ölelése és a jordániai Theeb. A jelöltek teljes listája itt nézhető meg.
Második éve nem kapott egyetlen színesbőrű sem jelölést a színészi kategóriákban, illetve a többi egyéni jelölt közül összesen két filmes nem fehér. A faji változatosság hiánya miatt többen, többek között Spike Lee és Jada Pinkett Smith ismét felemelték a szavukat, változásokat sürgetnek az Amerikai Filmakadémia irányelvein. Az Akadémia elnöke, a fekete Cheryl Boone Isaacs szintén kifejezte, mennyire csalódott és frusztrált az eredményt látva, és szándéka, hogy módosítaniuk kell a tagok összetételén, a tagságot még mindig 93 százalékban fehér, 76 százalékban férfi szavazók alkotják. Sokan az egész filmipart bírálták a problémáért, hiszen kevesen vállalják be azt a kockázatot, hogy feketékről szóló produkciókat készítsenek.
A konzervativizmus azonban nem csak a színésbőrűek mellőzésére van hatással. Érdemes elolvasni az LA Timesban megjelent gondolatébresztő cikket a jelölések kevésbé nyilvánvaló nemi egyenlőtlenségeiről. Mary McNamara rámutat arra, hogy a mozi remekműveit még mindig olyan történetekkel azonosítjuk, amelyekben fehér férfi hősöknek kell legyőzniük a legyőzhetetlen akadályokat. Amíg a világ problémái a férfiak vállát nyomják (Spotlight – Egy nyomozás története, A visszatérő, Kémek hídja, A nagy dobás), a nők terepe továbbra is a privát szféra, az otthon marad (Joy, A szoba, Carol), de talán pont ezért kevesebb jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a filmeknek. Bár négy női forgatókönyvíró is esélyes az Oscar-díjra, idén csak a Mustangnak volt női rendezője. Természetesen nem arról van szó, hogy ezek a férfiközpontú filmek nem lennének elég jók, de a világ jóval színesebb annál, hogy csak a társadalom egy része legyen reprezentálva és elismerve Hollywoodban.
Szerencsére a Sundance Filmfesztivál elstartolásával végre új filmekről is lehet már beszélni. A ’90-es évek három függetlenenfilmes kultrendezője is új filmmel jelentkezik. Visszatér Todd Solondz, az Isten hozott a babaházban és a Boldogság szerzője – a Wiener-Dog valószínűleg ismét egy szomorúan vicces film lesz Solondz esetlen, de szerethető karaktereivel, a főszereplő Greta Gerwig. Whit Stillman munkái eddig olyannak tűntek, mintha Woody Allen egy Jane Austen regényt filmesített volna, de most a rendező végre tényleg adaptálja Austen Lady Susan című levélregényét. A Love and Friendshipben Kate Beckinsale és Chloë Sevigny újra együtt játszik majd. Kevin Smith Yoga Hosersje ismét az éjjel-nappali boltok világába helyezett vígjáték, ezúttal két tinédzser lány szemszögéből. A drámák közül sokat remélnek a Nat Turner életét feldolgozó, ironikus című The Birth of a Nationtől és az Amy rendezőjének, Asif Kapadiának fikciós bemutatkozásától. Az Ali & Nino az első világháború idejében, a Közel-Keleten játszódó románc, melyben a szabadságharc és a szerelem között kell dönteniük a szereplőknek.
Kelly Reichardt (a remek Meek’s Cutoff rendezője) most egy kisváros nőtagjainak összefonódó életét örökíti meg. A Certain Womenben Laura Dern, Kristen Stewart és Michelle Williams szerepel majd. Két film is készült Christine Chubbuckról, a televíziós riporternőről, aki a ’70-es években élő közvetítésben lett öngyilkos. A Rebecca Hall főszereplésével készült Christine-t már most díjesélyes drámának tartják, a Kate Plays Christine pedig a dokumentumfilm és a fikció között mozgó kísérleti alkotás lesz. Michael Jacksonról szóló dokuval érkezik Spike Lee (Michael Jackson’s Journey from Motown to Off the Wall), illetve tűkön ülve várjuk, hogy mi is Werner Herzogtól halljunk az internet veszélyeiről (Lo and Behold: Reveries of the Connected World). A január 21. és 31. között megtartott rendezvényen egyetlen magyar alkotásként részt vesz Kreif Zsuzsanna és Zetényi Borbála Limbo Limbo Travel című animációs rövidfilmje (interjúnk a készítőkkel).
Közzétették a 66. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál teljes programját is, ahol jóval nagyobb hangsúly kerül majd az európai, dél-amerikai és a távol-keleti mozira. Ennek ellenére mégis a már korábban bejelentett Ave Cézár, a Coen-testvérek legújabb vígjátéka nyitja a fesztivált. A Hollywood aranykorában játszódó produkcióban egy stúdió mindenesének kell helyrehoznia egy gigantikus produkció kisiklásait. A filmben feltűnik Josh Brolin, George Clooney, Ralph Fiennes, Jonah Hill, Scarlett Johansson, Frances McDormand, Tilda Swinton és Channing Tatum. Nagy várakozás övezi Thomas Vinterberg (Születésnap, A vadászat, Távol a világ zajától) új filmjét, a The Commune-t, amiben saját élettapasztalatait használta fel. Egy párról szól, akik egy kommunában élnek a hetvenes évek Koppenhágájában. Versenyen kívül mutatják be a Chi-Raq-ot, Spike Lee musical-vígjátékát, ez lesz a nemzetközi premier. Bekerült az Eden rendezőjének, Mia Hansen-Løve-nak a Things to Come című filmje, amiben az idős filozófiaprofesszornak (Isabelle Huppert) kell újrakezdeni az életét, miután férje és gyerekei elhagyják az otthonukat. Nagy dobás lehet még Jeff Nichols sci-fije, a Midnight Special, a dokumentumfilmes veterán Alex Gibney Zero Days című új munkája, és a boszniai Death In Sarajevo.
A fesztivál Panorama Special szekcióját Daniel Burman El Rey del Once című filmje nyitja, amelynek középpontjában Once, Buenos Aires zsidónegyede áll. James Schamus rendezői bemutatkozása a Philip Roth könyvén alapuló Indignation. Egy fiatal egyetemistáról (Logan Lerman) szól, aki a koreia-háború kirobbanásakor keveredik heves politikai vitába az iskola dékánjával. A Forum szekció az avantgárd, kísérletező jellegű filmek szemléje, mely idén arab országokból érkező alkotásokra helyezi a hangsúlyt. Annál fontosabb, hogy itt lesz Fliegauf Benedek Liliom ösvényének világpremierje is, amely egy anya és kisfia kalandozásiait mutaja be az álmok világában. Fliegauf 13 évvel ezelőtt is Berlinben mutatkozott be a Rengeteggel, illetve versenyben a Csak a szél Ezüst Medvét nyert. Fliegauf mellett pedig Bucsi Rékának szoríthatunk, aki a Love című animációs rövidfilmjét viszi a fesztiválra. A sikeres szereplésben szinte biztosak vagyunk, mivel két évvel ezelőtt a Symphony No. 42 diadalútja is Berlinből indult. A rendezvényt február 11. és 21. között rendezik meg, és a február 20-ai díjátadón tudjuk meg, kinek adja a Meryl Streep vezette zsűri az Arany és Ezüst Medvéket.
Végre megnézhető a Julieta nemzetközi előzetese, amelyben Pedro Almodóvar egy mentális betegségben szenvedő nő harminc évét követi végig. A spanyol rendező jól ismert terepre érkezik, és állandó színésznőjét, Rossy de Palmát láthatjuk majd újra a vásznon. A blockbusterek világában fontos hír volt a nyolcadik Star Wars-rész, a Rogue One: A Star Wars Story bemutatójának decemberre csúszása, illetve megérkezett a képregényfilmes gonoszokat felvonultató Öngyilkos osztag új előzetese, a mozikba nálunk a nyáron kerül majd a film.
Már régóta szóbeszéd tárgya, hogy az online tartalomszolgátató, a Netflix nagy léptékű terjeszekdésbe kezd, és január elején váratlanul be is jelentették, hogy egyszerre 130 országban, köztük Magyarországon is elindul a szolgáltatás. Előfizetést havi 2500 és 3700 forint között vásárolhatunk, és az első hónapban ingyenesen streamelhetjük a több száz filmből és sorozatból álló katalógust. A szépséghiba egyelőre, hogy sem feliratot, sem szinkront nem kapnak az angolul nem értő nézők. Átnézve a kínálatot, szerepelnek itt a Netflix saját gyártású, díjakkal elismert sorozatai, mint a Jessica Jones, Bloodline, Master of None, Orange is The New Black és az első egész estés Netflix produkció a Beast of No Nation. Pótolni lehet olyan klasszikusokat is, mint az Ez történt egy éjszaka, Máltai sólyom, Bonnie és Clyde vagy a Kínai negyed. Elérhető a The Wolpack, What Happened, Miss Simone? vagy az Iris, néhány kritikailag elismert amerikai dokumentumfilm tavalyról, amit kevés eséllyel láthatunk magyar moziforgalmazásban. Mégis hiányérzetünk lehet, de nem csak azért nem elég széles a kínálat, mert az amerikai választék nagyjából 15 százaléka érhető el csak itthonról. A fősodorbeli, amerikai gyártású tartalom mellett, sajnos, nem igazán találunk felfedezésre váró, különleges filmeket a világ többi részéről. Ha alternatívákban gondolkozunk, akkor jóval szélesebb perspektívát nyújthat például a MUBI, ami 5 eurós előfizetésért kínál válogatott klasszikusokat és elfeledett remekműveket.
Heti mozibemutatók: Creed – Apollo fia (Ryan Coogler), Mustang (Deniz Gamze Ergüven), Gondolj rám! (Kern András), Így jártam a mostohaanyámmal (July Delpy), Ha Isten úgy akarja (Edoardo Maria Falcone), A Lovasíjász (Kaszás Géza), Pofázunk és végünk Miamiban (Tim Story), Alvin és a mókusok – A mókás menet (Walt Becker) és az újra mozikba kerül a Gyalog galopp (Terry Gilliam, Terry Jones).
Borítókép: Saul fia, a Cannes utáni budapesti sajtótájékoztató, fotó: Egyed Péter, forrás: Mozinet.