bezár
 

film

2015. 12. 29.
Büntetlenül nem lehet mindenkin átgázolni
Műsoron Szász Attila új történelmi thrillere, a Félvilág
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Jól felépített forgatókönyv, az első képkockától az utolsóig fenntartott feszültség és szemet gyönyörködtető kameramunka. A Félvilág igényes thrillerként végre betölti a gyakran emlegetett űrt a kortárs hazai zsánerfilmes palettán. Szász Attila és Köbli Norbert második közös munkája az ünnepelt orfeumi táncosnő, Mágnás Elza történetét dolgozza fel, aki a havi apanázsért a testével, gőgös viselkedéséért az életével fizetett.

Szász Attila már másodjára mutatja meg, hogy lehet kis költségvetésből magas technikai színvonalú filmet készíteni: ismét olyan nívós tévéfilmet rendezett, ami a nagyvásznon is megállná a helyét. Első rendezését, A berni követet (2014) mozifilm kategóriában díjazták a Montreali Filmfesztiválon, itt mutatkozott be a Félvilág is. A rendező abbéli törekvését, hogy szakítson azzal az „avítt képi világgal”, amit a nézők megszoktak a képernyőre szánt filmek esetében, mind a kétszer a Mundruczó- és Hajdu-filmeket is jegyző Nagy András ragyogó operatőri munkájának segítségével vitte tökélyre. Azzal, hogy a kamerát közel engedi a szereplőkhöz, fejtetőre állítja, körültáncolja vele a szereplőket, vagy végigsiklik az aprólékos gonddal berendezett tereken, impresszív vizuális élménnyel ajándékozza meg a nézőket.

prae.hu

Elza

A történet a száz évvel ezelőtti Budapesten játszódik, egy, a korabeli bulvármédia figyelmét hosszú időre megragadó esetet vesz alapul. A film alkotói a tényeket fikciós elemekkel dúsították fel, így jött létre a feszes, izgalmas dramaturgiai szövet. Az egykori bűnügyi hír rettenetes szenzáció, választása telitalálat, mivel megvan benne a rejtély és a borzongás, amire fel lehet építeni egy vaskos thrillert. Köbli Norbert pedig ennek láthatóan a mestere. Alaposan kidolgozott forgatókönyve kevés szereplőt mozgat, tipizált karakterei különböző, jól körülhatárolt értékeket képviselnek. A történet lassan csordogál előre, kevés a meglepetés, hiszen kezdettől fogva tudjuk: valaki brutálisan meg fogja ölni és egy ládában a Dunába dobja Mágnás Elzát. Csak az kérdés, hogy ki és miért. Persze, mint minden jó krimiben, itt is minden szereplőnek alapos oka lenne rá.

A történet kezdetén fiatal, nincstelen szolgáló érkezik a dúsgazdag Elza (Kovács Patrícia) házába. Az ajánlólevél nélkül betoppanó Kató (Döbrösi Laura) hűvös fogadtatásra talál, a komornaként dolgozó Rózsi (Gryllus Dorka) bizalmatlanul méregeti az ebédlőasztal túloldaláról. A vidékről érkező, egyszerű lánynak van mit tanulnia az avokádó és a bordói világáról, ügyetlenül szolgálja fel a lakomát első munkanapján a szalonban adott fényűző vacsorán. A ház kihívó és rátarti úrnőjének mégis megakad rajta a szeme, és Rózsi tiltakozása ellenére őt választja cselédjének. Kató kezdettől fogva érzi, hogy ebben az egyszerre rideg és káprázatos világban a felszín alatt veszélyes indulatok munkálnak, de szorult anyagi helyzete és kíváncsisága maradásra bírja. Még akkor is kitart új állása mellett, amikor Elza megalázó helyzetbe hozza.

Döbrösi Laura

Engedelmessége miatt Rózsi a bizalmába fogadja, a saját képére kezdi formálni. Minden nap elviszi magával templomba, jócskán ellátja erkölcsi útmutatással. Elza megirigyli a kis alattvalót, egy csapásra átveszi fölötte az irányítást és élvezi, hogy fitogtathatja a hatalmát. Megindul a harc a két nő között a lányért, a tét az, hogy apácát vagy prostituáltat neveljenek-e belőle. Ettől nemcsak a köztük feszülő ellentétek éleződnek ki, hanem az egymás iránti régi sérelmeik is kiújulnak.

A tudatlan cselédlány nem sokat ért ebből a viszályból, még ahhoz is Cili mama (Bordán Irén), az orfeumi mádám rögtönzött felvilágosító órája kell, hogy megértse, rettegett-csodált úrnője korábban maga is kurtizán volt. Ekkoriban ismerte meg Max Schmidtet, ma is annak köszönheti fényűző életét, hogy a módos építész kitartja. A szokás szerint remeklő Kulka János alakítja a féltékenykedő, felfuvalkodott arisztokratát, aki birtoklásvágytól vezérelve hajlandó imádottja minden hóbortját kielégíteni, legyen az ékszer, ruha vagy filmszerep. Elza pedig mindezért a testével fizet. Max alkalmi látogatásai kialakult rutin szerint zajlanak: beállít a megszokott időben, és egy óra múlva távozik. Reméli, hogy meg tudta vásárolni magának a város legkapósabb szeretőjét, de hogy tényleg csak magának-e, azt illetően komoly kétségei vannak.

Heves légyottjuk szokatlan, fejtetőre állított képeire nem is lenne szükség, mert enélkül is világos, miről szól kettőjük kapcsolata, de még inkább, hogy miről nem. A „pénz vagy szerelem” kérdését, – a prostituáltakról szóló bőséges filmes-irodalmi-zenei termés szokásos origóját – nem kerüli ki a Félvilág sem. (A filmben van is referencia az egyik előfutárra: feltűnik egy példány Dumas regényéből, A kaméliás hölgyből. Itt szerepelt először a „félvilági” kifejezés, gúnyos utalásként arra, hogy a nagyvilági életű nőnek a fél világgal volt viszonya.) De a vagyon vs. boldogság szembeállítás ezúttal nem kerül a középpontba, a szerepe inkább abban áll, hogy erkölcsi síkra terelje és felfokozza az Elza és Rózsi közti ellentétet, és elhelyezze köztük Katót mint mindkettőjük szabad prédáját.

A Félvilág előzetese

A hangsúly ezúttal a szereplők közti szövevényes viszonyrendszerre kerül. Hosszasan lehetne méltatni a köztük lévő ambivalens kapcsolatok, érzelmi és hatalmi függéshelyzetek és érdekütközések kialakítását, a szereplők frusztrációinak, félelmeinek finom eszközökkel való sejtetését. A jelenetek fojtogató atmoszférájában kezdettől fogva ott munkál a fenyegetettség. Az idegszálak pattanásig feszítése mellett a film másik nagy erénye a századelői közeg hiteles felrajzolása. És mint ilyen, a Félvilág eleget tesz a történelmi thrillerrel szemben támasztható elvárásoknak.

A kevés forgatási helyszínt ügyesen felhasználó kamarajellegű film atmoszférateremtésben is kiemelkedik: Szakács Györgyi jelmezeinek és Valcz Gábor hiteles díszleteinek köszönhetően alaposan bele tudunk feledkezni a ’10-es évek hangulatába. Érdekes hatást eredményez ennek a gondosan felépített korhű világnak a mai elektronikus zenei betétekkel való ütköztetése. A film egyik pazar momentuma az Uránia moziban játszódó orfeumjelenet, amikor az úri közönség tekintete a nagyvilági dámaként besuhanó Mágnás Elzára és újdonatúj komornájára szegeződik. A szokatlan szögből felvett emlékezetes képsort lehengerlő disszonanciával Parádi Gergely elektronikus zenéje kíséri. A film zenéjével kapcsolatban meg kell említeni a végefőcím alatt is hallható mellbevágó balladát is, amelyben Kovács Patrícia énekli egy tematikájában pontosan idepasszoló, monológszerű Szép Ernő-vers sorait, olyan érzékenységgel a hangjában, hogy az ember beleborzong a gondolatba: Elza síron túli vallomását hallja.

A mai-korabeli ellentét kevésbé működik a párbeszédek szintjén. A száz évvel ezelőtti kifejezések erőltetése mellett a szereplők szájából olyan napjainkból vett fordulatok is elhangzanak, mint „a csúcson kell abbahagyni”, vagy az „ez volt életem legdurvább menete”. Ugyanez a suta stilisztikai keveredés érződik Gryllus Dorka beszédmódján is. Kóbori Rózsi (ez egyébként jól eltalált beszélő név) alacsony származása időnként egy-egy véletlenszerűen választott kifejezés tájszólásos kiejtésében köszön vissza, ami zavaróan elüt a választékos mondataitól.

Gryllus Dorka és Kulka János

Érezhető a filmen a forgatókönyvírást megelőző alapos történészi kutatómunka, a kelleténél valamivel jobban is. Annak, hogy Köbli párbeszédei néha megbicsaklanak, a stilisztikai hullámzás mellett a másik oka az, hogy a Félvilág A berni követhez hasonlóan leltárszerűen pipálgatja a korszak ma is jól ismert neveit (Asta Nielsen, Blaha Lujza) egy képzeletbeli listáról. Ezek a kötelező adatok kissé erőltetetté teszik az úri társalgást. Egy-két mondat mesterkéltsége poénforrásként működik: megüti az ember fülét, ahogy Max megjegyzi, hogy hétfőig be kell fejeznie a Festetics-kastélyt. De mindkét filmben zavaró, amikor kilógnak a párbeszédekből a túlságosan nevükön nevezett aktualitások.

Ugyanakkor most is minden adat a helyén van, a kor fontos társasági eseményeiről, mint a Párizsi Nagy Áruház szenzáció értékű megnyitásáról épp úgy szó esik, mint az Amerikába való kivándorlási hullámról. Ezen a ponton persze a forgatókönyv nem hagyja ki a ziccert, hogy párhuzamot vonjon a dolgok mai állásával, tálcán kínálva az azonosulási alapot a mai nézőnek. A történetet övező politikai kontextus, a világháború érezhető fenyegetése csak egy megjegyzés erejéig kap említést, pedig ebből egy nagyobb merítés jótékonyan erősítette volna a film klausztrofób hangulatát.

ketten2

A kamarajellegből adódóan a színészi jelenlét különösen hangsúlyos. Mágnás Elza minden egyes megjelenésekor felizzik a vászon. Kovács Patrícia megbabonázó jelenlétéhez kifinomult színészi játék társul, ami leginkább abban érhető tetten, ahogy egy-egy pillantásával hagyja finoman átsejleni a frusztrációt és a pozícióvesztéstől való állandó félelmet a hedonista nemtörődömségből és magabiztosságból szőtt maszkja mögött. A jobb napokat látott félvilági nő teste a történetben kiemelt szerepet kap: nemcsak a megélhetését köszönheti neki, de ez lesz a forrása az öregedés és elfelejtődés miatti pániknak is. Ráadásul ennek a testnek a kihűlése hozza el számára újra a vágyott hírnevet, azt, hogy ismét beszédtémává és újsághírré válik. A film vizuálisan is állandóan megerősíti a teste középponti szerepét: életteliségét vagy éppen élettelenségét.

Kovács Patrícia

Ugyanakkor túlságosan sok reflektorfény jut neki, látvánnyá tett figurája mellett elsikkad a Kóbori Rózsira fordított figyelem. Pedig az ő ellentmondásos személyisége, a megbomlás jegyeit mutató elméje szolgáltatott volna csak igazán jó alapanyagot egy alapos pszichológiai mélyfúráshoz. Sajnos Gryllus Dorka sem tudja igazán kiaknázni a mesterien kidolgozott karakterében rejlő lehetőségeket. Nem arról van szó, hogy ne hozná hitelesen a figurát, de nem építi fel következetesen a szemforgató, ájtatos komorna alakját. A lélektani változások íveiből hiányzik a fokozatosság, motivációi világosak, de mozdulatai mégsem tűnnek összehangoltnak. Vele szemben Döbrösi Laura néhány színészi eszközzel is hitelesen alakítja az események közepébe csöppenő tudatlan cselédlányt. Az ő alakja az úrnőinél jóval egyszerűbben megrajzolt, mivel személyiségénél fontosabb a dramaturgiai szerepe. Ő az események katalizátora azáltal, hogy pusztán fiatalságával és romlatlanságával akaratlanul is kiújítja a lappangó ellentéteket a két nő között, amint beteszi a lábát az életükbe.

Döbrösi Laura

A Félvilágot december 30-án műsorra tűzi a Duna Televízió, aki pedig addig is szeretne elmélyedni a tragikus sorsra jutott kétes hírű dáma történetében, a Holttest az utazókosárban című időszaki kiállításon is megtudhat róla részleteket a Kiscelli Múzeumban.

 

További információk a Félvilág facebook oldalán vagy a TV premier facebook eseményének oldalán.

nyomtat

Szerzők

-- Puskás Lilla --


További írások a rovatból

Schwechtje Mihály: Sünvadászat
Ezeket a filmeket szerettük 2024-ben
Adam Elliot: Egy csiga emlékiratai

Más művészeti ágakról

Megnyitószöveg blanche the vidiot és Palik Eszter "Norma" című kiállításához
irodalom

Bemutatkoztak Kiss Tibor Noé műhelyének tagjai
színház

Az ember, aki elvesztette az időt című előadás a Vígszínházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés