Az amerikai álom és a hit, hogy az USA a legjobb hely a világon, valamint a Rolling Stones és más hasonló kaliberű zenekarok fénykora már évekkel ezelőtt véget ért. Ricki (Meryl Streep) azonban különös helyet foglal el a régi és az új között. Lelkében még mindig a nyolcvanas években él, esténként Bruce Springsteen stílusában játszik a bandájával egy bár apró közönségének. Mégis érzi azért a változást, alkalmanként lelkesen elénekel egy-egy Lady Gaga számot is, hogy becsalja a fiatalabbakat, napközben pedig lelkiismeretesen dolgozik eladóként egy szupermarketben. Az idősödő, örök csóró és örök rocker zenész többé-kevésbé kiegyensúlyozott élete azonban felborul, amikor volt férje (Kevin Kline) felhívja az Egyesült Államok túloldaláról: közös lányuk (Mamie Gummer) most vált és súlyos depresszióban szenved. Ricki azonnal repülőre ül, hogy meglátogassa volt családját, itt azonban a gazdag rokonok nem csak szabadelvű viselkedése és konzervatív gondolkodása miatt kerülnek konfliktusba vele, hanem szinte azonnal előkerülnek a régi sérelmek is.

Jonathan Demme rendezőtől nem idegen a társadalom perifériájára került hősök emlékezetes ábrázolása (A bárányok hallgatnak, Philadelphia – Az érinthetetlen, Rachel esküvője), ugyanakkor ezúttal mintha kissé tartózkodott volna az ellentétek valódi kibontásától. Igaz, már a film eleji koncertjelenetben sikerül elhitetni az egyszerre örökifjú és kiöregedett Rickiről, hogy élete érdekes és komplex alapanyagul szolgálhat. Ugyanígy, nagyszerű jelenetekben lettek felvezetve az olyan problémás témák, mint a végletes republikánus értékrend, a szülői feladatok nemek és anyagiak szerinti megosztása. A rendező azonban mintha nem merte volna a magas labdákat lecsapni. Ricki például élőkoncerten rohan ki a férfi és női rocksztárok homlokegyenest eltérő megbecsülése ellen, és egy rövid, epizódszerű képsorban láthatjuk azt is, ahogyan otthon az összes ráaggatott és felvett szerepét levetve békésen elalszik. Mégis az összes konfliktus és komplexitás pillanatok alatt feloldódik, egy-két rövid dialógus, és ha nem is egy "High School Musicalesen", sziruposan tökéletes, de így is giccses befejező koncert alatt. A Dübörög a szív azért nem lett tündérmese, de a saját árnyékától mintha megijedt volna, és elsumákolta a tragikusabb irányú szálakat, ki tudja mi miatt.

Ezzel egy időben a színészekre nem lehet igazán panasz. Meryl Streep ismét olyan anyukaszerepet kapott, amiben tehetségéhez méltóan végigzongorázhat az érzelmek hosszú skáláján, és nem kevés zenei betét alatt mutathatja meg ismét a Mamma Mia!-ban megismert, profi énekhangját. A kínos, családi veszekedésekben, a rivalda fényben, a beszívott mulatozás és a szerelmi románc során a többi színész lényegében csak alájátszik. Kevin Kline az ideáltipikus, gazdag amerikai apuka, akit azért megkísért volt felesége hebehurgya vadsága és a vele töltött évek nosztalgiája. Mamie Gummer (aki a való életben is Streep lánya) bozontos hajával kőkeményen ott van a szeren, Ricki bandájának gitárosát alakító Rick Springfield pedig hiteles párja Streep zenész karakterének.

Egy-két vicces odaszólás, a család és az összetartozás fontosságának hangsúlyozása és némi rockzene alatt Ricki végül egyszerre tanulja meg elfogadni önmagát és a többieket. A műfaj kedvelői és Meryl Streep rajongói minden bizonnyal szemet hunynak a dramaturgiai egyenetlenségek felett, ugyanakkor, az ígéretes nevek és ötletek ellenére, a végeredmény ott ragadt a tisztességesen megcsinált átlagfilmek hosszú sorában.

Dübörög a szív (Ricki and the Flash)

Színes, feliratos, amerikai film, 2015

Korhatár: 12

Rendező: Jonathan Demme

Forgatókönyvíró: Diablo Cody 

Producer: Mason Novick, Marc Platt

Vágó: Wyatt Smith

Szereplők: Meryl Streep, Sebastian Stan, Kevin Kline, Mamie Gummer, Ben Platt, Rick Springfield, Charlotte Rae

Bamutató: 2015. szeptember 10.

Forgalmazza: InterCom