Pozsonyi Ádám mint alapító tag és zenekarvezető, illetve a maga köré verbuvált zenésztársak – újabban Bencze Tibor (basszusgitár) és Vásárhelyi Zoltán (dob) – alkotják a csapatot. Ezidáig két nagylemez, egy három számos EP, több válogatásalbum és egy ki nem adott demófelvétel fűződött a nevükhöz. Legújabb lemezük Kínos történetek címmel áprilisban jelent meg.

Stílusukat tekintve az art punk, post-punk farvizére sorolja őket a kritika, ám ezt nemcsak ők, hanem a földalatti színtér prominensei is rendre visszautasítják. Zenéjük, illetve a hozzá társított textus és habitus ugyanis teljes mértékben idegen az undergroundban megszokott, már-már kanonizált sémáktól, ezért alig akad olyan zenekar, amely közösséget tudna vállalni a Tekintetes Úr által képviselt zenei felfogással és szellemi attitűddel. Mentalitásukról, a világhoz való viszonyulásukról mindennél többet mond a cégérül választott figura: Göre Gábor, a Gárdonyi Géza által megteremtett leragadt falusi paraszt irodalmi karikatúrája, amelyet Mühlbeck Károly rajza tett emblematikussá, és így vagy úgy, fel is tűnik minden egyes lemezborítón.

A 90-es évek közepén alakuló, majd a 2000-es évek első felében fénykorát élő együttes hosszan tartó szünet után, 2013-ban állt ismét színpadra – visszatérésüket underground körökben a vártnál is nagyobb érdeklődés övezte, ami a későbbi koncertek során érezhetően visszaesett. 2015 elején azonban, mintegy tíz évvel az utolsó lemezmegjelenést követően, új albummal jelentkeztek.

A Kínos történetek címre keresztelt nagylemez egyfelől a régebbi anyagok szerves folytatása, másfelől a totális megújulás felé tett határozott lépés. A disszonáns gitárjátékot, az előtérbe helyezett basszust, a monoton dobtémákat hallva minden a régi, a dalszerkezetek ezzel szemben hagyományosabb formákat követnek és változatosabbak a korábbi műsorokhoz képest.

Akusztikus számot eddig egyáltalán nem hallhattunk a csapattól és megzenésített Gárdonyi-vers sem volt része a repertoárnak – ezek most mind terítéken vannak. Markánsabb változás még a szövegek és az előadásmód vonatkozásában érzékelhető.

Pozsonyi szinte egy az egyben szakít a politikailag inkorrekt történeti/világnézeti témák felkarolásával – az új album „liberálispukkasztást” csak nyomokban tartalmaz –, ehelyett hétköznapi élethelyzetek, kispolgári groteszk történetek kerülnek középpontba, a szerző figyelmét a kor (hétköznapi) emberét leginkább foglalkoztató kérdések felé fordítja. Már nem megbotránkoztatni akar, csupán láttat és nevetségessé tesz.

A női önmegvalósítás túlzásai (A bukás) éppúgy helyet kapnak a palettán, mint a felgyorsult világ hátulütői (Korsebesség), a generációk közti ellentét (Pimasz fiatalság), a migrációs jelenség hiábavalósága, a „globális falu” bírálata (Kérdések) vagy az elméletieskedő tradicionalista sznob kritikája (Idoneitás probléma).

Az éneken már az előző EP-n is tapasztalható kedélyeskedő manír most mintha fokozódott volna. Az egyedi zenei megoldások érdekes módon ötvöződnek a merészen kispolgári szövegvilággal, Bencze Tibor basszusjátéka különösen figyelmet érdemlő, az utolsó számként hallható Ady-feldolgozás pedig méltó módon zárja a lemezt.

Sajnos azonban negatívumokból sincs hiány: a hangzás kissé nyers, zajos; a dob ötlettelen és botrányosan szól. A mastering is hagy némi kívánnivalót maga után, nem beszélve a borítóról, amin megtévesztő módon 12 szám szerepel, holott 9 dal és 3 közjáték van a lemezen.

A direkt erre a felvételre készített átkötő szövegek, rövid hangjátékok ugyan szorosan illeszkednek a lemez tematikájába, mégis jogosan érezhetjük átejtve magunkat. Mindezt persze felfoghatjuk némi „szépséghibaként”, ami senkit se tántorítson el az új Tekintetes Úr-album beszerzésétől, az új dalok ugyanis könnyen feledtethetik az említett kellemetlenséget. Érdemes túllépni a nüansznyi hibákon és komplex egészként tekinteni a Kínos történetekre, hiszen minden hibája ellenére is koherens egészet alkot. Épp ezért célszerű elejétől a végéig egyben meghallgatni, így élhető át csak igazán az a szokatlan világ, az a máshoz alig hasonlatos közép-kelet-európai zenei groteszk, amit a Tekintetes Úr zenekar egyedülálló módon reprezentál.

Mit is mondhatnánk még róla? Minden bírálat dacára jó albummal van dolgunk, ami kis odafigyeléssel akár tökéletes is lehetett volna. Megvan benne mindaz, amiért őszintén szerethetünk és szívből utálhatunk egy lemezt.

A CD anyaga teljes egészében meghallgatható az alábbi oldalon: 

https://soundcloud.com/langologitarok/sets/tekintetes-ur-kinos-tortenetek