Maja (Vecsei Kinga) tizenkilenc éves, intézetben nőtt fel, most pedig egy külvárosi telepen él, ahol a megélhetési bűnözés és a munkanélküliség komoly problémát jelent. Van ugyan alkalmi munkája, de a Művelődési Ház takarítása nem lelkesíti túlzottan, ezért nem is veszi komolyan. Egy nap a közeli városból egy szociális munkás (Thuróczy Szabolcs) érkezik, hogy tagokat toborozzon egy hamarosan induló felzárkóztató programhoz. A kezdeményezés alapötlete egy mikrohitel, amellyel négy kiválasztott, mélyszegénységben élő résztvevőnek egyszerre segítenek saját vállalkozás indításában. A saját ötetüket egy mentor támogatásával valósítják meg, úgy, hogy közben egymás iránt is felelősséget kell vállalniuk. A lányt felvillanyozza a lehetőség, és előáll egy közösségi mosoda ötletével, amire szükség is van a szegénytelepen, ahol a lakosoknak nincsen saját mosógépük.

A Szerdai gyerek előzetese

A hiteles helyszíneken reális problémák körvonalazódnak. Ugyanakkor a film úgy vázolja fel az alaphelyzetet, mintha (az egyébként valóságban is létező) kölcsönprogram promóciós anyagát akarná összeállítani. A cselekmény első szakasza mintha puszta illusztráció lenne arra, hogyan működik a kezdeményezés: olyan szereplőket látunk, akinek a problémájára a kínált csomag éppen megoldást jelent, és akik a kölcsön feltételeiről olyan stílusban beszélgetnek, mintha egy reklámfilmben szerepelnének.

Maja férjének, a szintén „intézetis” Krisznek (Antal Zsolt) nincsenek céljai, néha ellop egy autórádiót, és van, hogy napokra eltűnik otthonról. Nem vállal felelősséget közös gyerekükért, Krisztiánért sem, aki ugyanabban a nevelőotthonban él, ahol ők is felnőttek. A lány hetente egyszer látogatja a kisfiút, és igyekszik megfelelni a feltételeknek, amelyeket az intézet vezetője (Börcsök Enikő) szab, hogy megkaphassa a gyerek felügyeleti jogát. Maja számára a saját vállalkozás lehetősége tehát nemcsak a szegénységből jelenthet kiutat, de a fiát is visszaszerezheti, ha fel tud mutatni egy állandó munkahelyet.  Maja próbálja figyelmen kívül hagyni Krisz hátráltató megjegyzéseit, eltökéli, hogy bekerül a programba.

A másokért, egymásért vállalt felelősség azáltal kerül be a filmbe, hogy a megállapodás szerint a vállalkozók csak akkor folytathatják a munkájukat, ha a program minden egyes résztvevője betartja a szabályokat. Az egymásra utaltsággal a konflikus, de az összefogás lehetősége is együtt jár. Ez a kis közösség is közrejátszik Maja felzárkózásában, a kezdetben hanyag lány egyre lelkesebb és odafigyelőbb lesz. Még erősebb lesz a motivációja akkor, amikor a projekt koordinátora, János férfiként is érdekelni kezdi, találnak közös pontokat, melyeken be tudnak lépni egymás világába. Az ekkor megjelenő első igazi konfltiktussal a cselekmény szerencsére letér az addigi útról, feladja a reklámjelleget és filmszerűvé válik: megjelennek olyan problémák, amelyek már kívül esnek a mikrohitel hatáskörén. Krisz, aki nem érti a változást, amin Maja keresztülmegy, ráadásul zavarja, hogy a felesége túl sok időt tölt a mentorával, féltékenységtől felbőszülve betör a mosodába, és megrongálja a gépeket, mielőtt az üzlet megnyithatna. Majának két napja marad arra, hogy pénzt szerezzen a károk helyrehozására.

Horváth Lili Karlovy Varyban (fotó: Ana Stanic)

Az egyszerű, konvencionális filmnyelvi megoldások mellett vizuális klisék is előfordulnak, mint például az az epizód, amelyben Maja a kisfiát keresi: látjuk a szubjektív nézőpontját, majd ugróvágásokban, különböző pozíciókban az ide-oda fordított fejét, a snittek egyre rövidülnek, fokozódik a tempó, hasonló jelenetek sokszor jelennek meg filmen ugyanezekkel az eszközökkel.

Színházi színészek és amatőr szereplők egymás mellett tűnnek fel, előbbiek kapták az epizódszerepeket, a „kultúrház” gondnokát játszó Lukáts Andor remekel, a suttyó bandavezért alakító Nagy Ervin csak rövid időre tűnik fel, de az alakítása így is emlékezetes. Ami az amatőröket illeti, a Maját alakító Vecsei Kinga néha érdesebben beszél a kelleténél, de hihetően hozza a zárkózott és nehezen kezelhető „intézetis” lányt. Jó döntés, hogy a változás, amin keresztülmegy, bármilyen nagy horderejű is, az alapszemélyiségét nem írja felül. Antal Zsolt  (Krisz) játéka viszont erőltetett, a szájába adott mondatok pedig papírízűek. Az ő karaktere egyébként is sokkal kevésbé megformált, mint Majáé vagy Jánosé.

A kérdés Maja számára egy idő után a két férfi és velük együtt két különböző életmód közötti döntés lesz. Ez azért is fontos, mert aláhúzza, hogy a lánynak van választása: a szülői szeretet hiánya és a szegénység ellenére is lehet jó anya és tisztességes vállalkozó. Ez az optimizmus ritka a szegénységet tematizáló kortárs magyar filmben. Egy tavalyi cseh film jutott eszembe, amikor a Szerdai gyereket néztem, a The Way Out (Petr Václav, 2014), amelyben falusi gettóban élő cigány fiatalok küzdenek a munkanélküliséggel és a pénztelenséggel. Bár Václav filmje dokumentarista jellegű, és a rasszizmus problémájával foglalkozik, abban is egy tetterős női főszereplőt követünk, egy fiatal anyát, aki nem hajlandó elfogadni a neki kiosztott kártyákat, minden megtesz azért, hogy boldogulni tudjon, a próbálkozása nem is marad jutalom nélkül. A cseh film azonban egy határozottabb és erősebb női karakter mutat fel.

The Way Out trailere

A Szerdai gyerek Maja anyai érzéseit a kelleténél jobban hangsúlyozza azzal, hogy több epizód ismétli meg azt az információt, amely már a nyitójelenetből kiderült, hogy imádja a fiát, és alig várja a szerdákat, amikor találkozhat vele. Ahhoz képest, hogy a saját anyjával való kapcsolata visszafogott és kifejezetten elegáns utalásokban jelenik csak meg, a Krisztián iránti kötelék sokkal erősebben jelen van. Ennek a két anyaságnak a párhuzamba állítása a legérdekesebb ötlet a forgatókönyvben, mert az lesz a végkicsengése, a tragikus sorsok jó eséllyel ismétlődnek egy családban, de ki lehet lépni belőlük.

A Szerdai gyerek a fesztivál honlapján és a facebookon.

A képek forrása: Film Service Festival Karlovy Vary.