Szegő János tréfásan megjegyzi, hogy már a két szerkesztő nevéből kiindulva is van átfedés. Örült egyébként, amikor megtalálta ezeket a számára csak utóbb kiderült a hasonlóságokat. A szerzők meg is kérdezték, gond-e, ha mindkét kötetben szerepelnek, amire persze nemleges választ kaptak. Az R25 a rendszerváltás 25. évfordulójára íródott verses gyűjtemény, amibe 25, 1989 vagy azután született szerző került bele. Sokan szerepeltek már korábban a Szép Versekben (ennek feltüntetését Áfra meg is engedte), például Kerber Balázs vagy André Ferenc. Áfra elmondta, hogy a Szép Versek valamiféle értékmutató, fontos kiindulópontja a válogatásnak. Szegő szerint a Szép Versek „mögé odalépni” olyan, mintha nagyapja zakóját kellene viselnie rokonához hasonló eleganciával. Bár ebben a kritikus, ironikus, kaotikus világban nehézséget jelenthet a kötet „feltöltése”, de bír annyit ez a fogalom, hogy a versek tényleg szépek legyenek.

Czinki Ferenc következő kérdése az volt Szegőhöz, hogy mikor és kitől vette át a kötet szerkesztését illetve milyen változtatásokat szeretne véghezvinni. 2013-ban vette át Péczely Dórától, aki előtte néhány évig gondozta a kötetet. Szegőnek ez a 3. Szép Versek kötete. A kezdeti izgalmakban úgy látta, két lehetőség adódik: vagy kevesebb költőtől lehet több verset, vagy több költőtől kevesebbet beletenni, végül ő a „több költőtől több verset” verziót választotta. A legnagyobb gondot abban látta, hogy egyensúlyt találjon a kötet „meteorológiai jelentés”-szerűsége illetve „az év természetfotói” gyűjtemény között. Hiszen a kötetnek általánosságban kell egy jelentést adnia a mai magyar költészetről, ugyanakkor a legszebb teljesítményekre is kell összpontosítani.

A következő kérdés a szerkesztő személyére vonatkozik: mennyire van ebben a kötetben maga Szegő János. Önmagát fenomenológiai zárójelbe tudja rakni, de nem tud eltekinteni saját ízlésétől. Ezt muszáj elfogadni, és ennek tudatában kell objektivizálni. Meg kell próbálni egyensúlyt találni az „önös” érdekek és ennek ellentéte között, egyszerre több identitással kell dolgozni.

Szegő Áfrához intézi a kérdést, hogy segítséget jelentett-e az, hogy csak a ’89 utáni születettek szerzők jöhetnek szóba. Természetesen nála is bejátszik a szubjektivitás. Az általános vélekedéssel ellentétben szerinte nagyon sok, számos helyen publikáló fiatal szerző van. A kötetben most a legfiatalabb ’96-os születésű. A válogatás a teljes Kárpát-medencére kiterjedt. Ő elsősorban az eddig nyújtott teljesítményt próbálta mérlegelni és az alapján válogatni. Arra a kérdésre, hogy miért pont most érzett késztetést a kötet elkészítéséhez illetve milyen feltételek kellettek hozzá, azt válaszolta, hogy már nagyjából 10 éve nem volt olyan antológia, mely a fiatal generációt mutatná be átfogó módon, így úgy érezte, éppen itt van az ideje a létrejöttéhez. Ő éppen a két generáció közé esik, de úgy gondolja, neki is jólesett volna, ha kötetmegjelenés előtt belekerülhetett volna egy ilyen antológiába. Egy generációs antológia mást jelent, mint pl. a Szép Versek-sorozat, hiszen kifejezetten a fiatal szerzőkre irányítja a figyelmet. Eredetileg nem is antológia volt a terv, hanem egy szubjektív összeállítás a határnyitás 25. évfordulójára, mely tavaly nagy sikert aratott, így sok mindenkire ráirányította a figyelmet. A jelen beszélgetést megelőző estén egyébként volt egy maratoni költőest, ahol a 25 szerzőből 17 jött el, hogy felolvassanak verseikből illetve nézői kérdésekre válaszoljanak.

Mivel nagyon sokszínű a paletta, és annak variálhatósága is igen szerteágazó (határon innen és túli, férfi, női, magvetős-nem magvetős stb. szerzők), így az ABC sorrend kérdése is fontos illetve segítséget jelentett a versek egymás utáni helyezésénél. Szegő János annak örül, ha minél heterogénabb szerzők kerülnek a kalapba. Az esetlegességre az ABC még rá is játszik. Az R25 kötet végén található ABC-rendben egy rövid bemutató életrajz mindenkiről, de maguk a szövegek nem betűrendben kerültek egymás mellé, hanem próbálnak egymással játékba kerülni, és a cél az volt, hogy a verseket folyamatosan olvasva is egyben legyen a könyv.

A borítókról is érdemes beszélni, hiszen a Szép Verseké már évek óta Pintér József érdeme, akinek kreativitását Szegő János elismeri, hiszen úgy kell előrukkolni valami újszerűvel, hogy közben illeszkednie kell a hagyományhoz. Az R25 Szabó Péter által tervezett borítóján 25 szerző néz szembe velünk. Áfra János szerint a magvetős borítók általában megosztják a közönséget. Szerinte fontos arcot rakni a borítókra, mert ez a régi hagyomány sokaknak hiányzik. A Szép Versekben a köteten belül találhatóak bélyegkép-formátumú fotók. Szegő Jánosék távlati terve az lenne, hogy digitalizálják 2000-től a Szép Versek köteteket, speciális keresőmodulokkal megtámogatva azt. Annak, hogy a könyvekben eddig nem voltak fényképek, nem ideológiai, sokkal inkább technikai okai voltak.

Áfra János szerint szépen alakulgatnak műhely-csomópontok, a korábbi Sárvár-centrikusság feloszlott, sokkal több irodalmi tábor, kreatívírás-műhely működik, és az R25-ben szereplő szerzők is hasonló kezdeményezéseknek köszönhetik az elindulásukat.

Az utolsó kérdés a jövőbeni tervekre vonatkozott. Szegő János éppen ezen a bizonyos „műhelytérképen” lamentálgat, hogy honnan lehetne meríteni. Az R25 esetében nem lesz egyenes folytatás (mert R26 nem lesz), de Áfra János úgy gondolja, ha valaki a jövőben előállít egy generációs antológiát, akkor ez a kötet is egy vonatkozási pont lehet.

Fotó: Bach Máté