A Ráció Kiadó, a Magyar Műhely Kiadó és a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány könyveit nagy kedvezményekkel vásárolhatja meg a 86. Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren (Deák Ferenc utca, 2-es pavilon)!

A Ráció Kiadó és a Magyar Műhely Kiadó az alábbi, az Ünnepi Könyvhétre megjelentetett könyveit ajánlja szíves figyelmükbe:

Lőrincz Csongor: Az irodalom tanúságtételei

A „nagy elbeszélések” kimerültével fokozottan előtérbe került – immár megváltozott módon – az egyediség vagy szingularitás problémája, ennek kérdései (pl. egyfajta önéletrajziság kérdésköre, a tanú nem-felcserélhető alakjával). Mégpedig alapvetően a történelem tapasztalatának mint bizonyos kiszolgáltatottságnak a tükrében (pl. trauma), és ugyanakkor összefüggésben a nyelv performatív effektusaival, ezek megfigyelhetetlenségét, erősségét és egyúttal gyengeségét sűrítve magába. Nemkülönben erőteljesen jellemzik ezt a mezőt különböző etiko-politikai vonzatok: a tanúság alapvetően az igazságosság médiumaként tarthat számot érdeklődésre (eltérően a bizonyíték mindig jogrendet implikáló feltevésétől). A tanúság politikuma kiterjedhet magának az „ember” fogalmának, a rá alapított nagy elbeszéléseknek történeti-antropológiai kikérdezésére – arra, hogyan is válik az „ember” önmaga nem-szuverén tanújává természet, nyelv (kultúra) és történelem kereszteződéseiben. Nincs tehát mit csodálkozni azon, hogy a tanúság kérdésköre erőteljesen jelen van a kortárs kultúratudományok horizontján. Egyúttal azonban a vallási tapasztalat bizonyos alakzatainak nem-önazonos „visszatérése” is e tendencia hátterét képezi, legmélyrehatóbb módon pedig a filozófia foglalkozott a témával (Heidegger és Derrida). Az irodalomtudomány egyelőre még inkább kezdeményekben tárgyiasította a problémát a maga módszertanai, fogalmai és olvasási módjai számára, igazán meggyőző rendszeres munkák még nem készültek. Jelen kötet a kérdéskör értelmezésének további (persze korántsem lezáró) finomítására és bővítésére tesz javaslatot, hármas metodológiai nézőpontból: a tanúság problematikájának nyelv-, szöveg- és olvasáselméleti aspektusait tartva szem előtt. Szisztematikus síkon, ugyanakkor markáns szövegszerű és referenciális jegyekkel rendelkező irodalmi példák alapján is vizsgálódva (pl. Hölderlin, Kleist, Kosztolányi, Sebald, Nádas, Esterházy).

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 392 oldal

ISBN 978-615-5047-77-0

Bolti ár: 3500 Ft

Hermann Zoltán: A boldogtalanság iskolája. Esszék, tanulmányok az érzékenység és a romantika korának magyar irodalmából

A könyv az érzékenység és a romantika magyar irodalmáról, a boldog együgyűség elvesztéséről és a művészetek élvezetének „veszedelmes” következményeiről szól. Kazinczy rögeszmés szépségkultuszáról, Ányos „identikus” boldogtalanságáról, Csokonai saját ellentétébe forduló boldogságfilozófiájáról, Pálóczi Horváth „hátrahőköléséről”, Ungvárnémeti bűntudattal teli „nárcizmusáról”, az esztétikum és a boldogtalanság közé egyenlőségjelet állító Kisfaludy testvérekről, a katasztrófák művészet- és gazdaságfilozófiai értelmét kereső Lisztről és Jókairól. Ha tetszik, arról a bátorságról, amely a 18. század közepétől kezdve nemcsak esztétikai természetű, de egyfajta morális bátorság is volt: olvasásra csábítani a korábban nem olvasó rétegeket, programokat írni a társadalmi elitek kulturális elitté alakításáról, könyvet adni a nők kezébe, a szépirodalom retorikai-poétikai mutatványain keresztül mintát adni a személyiség autonóm létformáihoz. A felvilágosodás szenvedélytanai (Le Brun, Hume); dialógusai a csiszoltság (politeness) fogalmai körül (Shaftesbury, Burke), ízlés-meghatározásai (Hume, Voltaire); az összefoglaló esztétikai rendszerek (Batteux, Baumgarten, Hegel); a szép esztétikai – esztétikai-ideológiai! – és morális megragadhatóságának filozófiai-hermeneutikai tételei (Rousseau-tól, Gottschedtől Kantig és Schleiermacherig), vagyis az egykorú európai esztétikai gondolkodás teljessége első látásra talán nem áll ott a szentimentalizmus és a romantika magyar irodalma mögött, mégis alig van olyan műve a korszak magyar szépirodalmi kánonjának, amelyen ne lehetne ennek a (pre)modern esztétikai rendszernek valamiféle – nálunk főleg német közvetítéssel megjelenő – lenyomatát felismerni.

A 18–19. századi magyar szépirodalom – a boldogtalanság iskolája.

Hermann Zoltán (1967), irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 336 oldal

ISBN 978-615-5047-78-7

Bolti ár: 2900 Ft

Kabdebó Lóránt: „Nyílik a lélek”. Kettős látás a huszadik századi lírában – Szabó Lőrinc „rejtekútja”

Barátaim születésnapjára készített köszöntő írások alkalmul szolgáltak, hogy rátaláljak arra a poétikai kettőslátásra, amely a Szabó Lőrinc-i pálya képét – és egyben a 20. századi líra olvasását – átgondoltatja velem. Mintha Rilke Befejezetlen elégia című írását (1920) folytatnák: T. S. Eliot Az üresek című verse 1925-ben a személyiség „pokoljárása”, „kiüresítésének” szenvedtető Golgotája és egyben a derűért vívott küzdelem megképzése, a poklok kísértéseinek elviselésére felerősítő poétikai újraszerveződés. Zárul a háborús kataklizmát átélő Mauberley, és nyílik az Énekek 20. századra vetülő szenvedés és fénnyé válás panorámája Pound zavart életében. Majd a Yeats-hirdette „tragic joy”. 1927–1928-ban pedig Szabó Lőrinc költészetében nemcsak a Te meg a világ tragikus szemléletű személyiség-látomása születik meg, de megjelenik a „harc az ünnepért” jellegű elégikus poétikájú Tücsökzene lehetősége is.

Ekkor írt – utóbb publikálatlan, vagy így-úgy átdolgozott – versei egyszerre felépítenek egy-egy gondolatmenetet, és meg is bontják azt. Kétségbeejtő elkeseredése egyben a létezésen való elcsodálkozásának alkalmává nemesedik. Poétikájában megtalálja, amit emberként elveszteni vélt egy életen keresztül. A kétségbeesés végigkövetésének paradox gyönyöre a kifejezés örömén érzett „hálaadást” telepíti versei rejtett megoldásaiba. A meg nem értett világ a versalkotás fájdalmas gyönyörében kap értelmet – az életében magát otthontalannak érző, pusztulására elszántan tekintő ember versével helyet találhat az Univerzum teljességében. A „de profundis” a „lux perpetua” visszhangjára vár.

Kötetem egy új századi olvasó kísérlete a most hagyománnyá magasodó líra olvasására.

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 240 oldal

ISBN 978-615-5047-80-0

Bolti ár: 2500 Ft

Mesterkönyvek faggatása. Tanulmányok Gárdonyi Géza és Bródy Sándor művészetéről

Szerkesztők: Bednanics Gábor – Kusper Judit

Az irodalom olvasást és folytonos újraolvasást kínál, s különösen így van ez akkor, ha egy kiemelt esemény, évforduló tekintetünket klasszikus szerzők művei felé fordítja. 2013-ban két jeles íróra, Gárdonyi Gézára és Bródy Sándorra emlékeztünk Egerben születésük 150. évfordulója alkalmából. A 2013. szeptember 26. és 28. között az Eszterházy Károly Főiskolán megrendezett országos konferencián elhangzó előadásoknak szerkesztett szövegét adjuk közre e kötetben annak reményében, hogy a konferencián tapasztalt aktív újraolvasás élményében e gyűjtemény olvasói is részesülhetnek. Ha a tanácskozás eseményének elevenségét, intellektuális izgalmát visszaidézni nem is tudjuk, reméljük, a különféle elméleti, történeti kérdezésmódokat felvonultató értelmezések áttekintése során az érdeklődők számára is nyilvánvalóvá lesz, hogy az irodalom története nem emlékművek megváltoztathatatlan tisztelete, hanem aktív, alakuló közeg, ahol az olvasás örömét a kérdezés folyamatosan adódó lehetősége nyújtja.

A kötet szerzői: Balogh Gergő, Bartók Béla, Báthory Kinga, Bauernhuber Enikő, Bednanics Gábor, Bengi László, Czetter Ibolya, Cs. Jónás Erzsébet, Dancsecs Ildikó, Eisemann György, Eőry Vilma, Gilicze Gábor, Gyáni Gábor, Hanisné Petró Valéria, Heizinger Anita, Hovanecz Fruzsina, Kerekes Nikolett, Kispál Dániel, Kollár Zsuzsanna, Kovács Árpád, Kovács Gábor, Kusper Judit, Nagy Beáta, Nagy Csilla, Németh Zoltán, Ondrejčáková Eszter, Pataki Viktor, Pintér Márta Zsuzsanna, S. Varga Pál, Sájter Laura, Steinmacher Kornélia, Surányi Beáta, Szikszainé Nagy Irma, Tokos Bianka sorozatban.

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 564 oldal

ISBN 978-615-5047-70-1

Bolti ár: 3500 Ft

Géczi János: Kusza képmezők

„Géczi János a világjáróra jellemző felfedezői hajlam halálos szenvedélyével gyűjti a roncsolt plakátokat sok-sok esztendeje a különféle kultúrák helyi fűszerezésű nyelvi beágyazódásaiból. Így történhet meg, hogy szaggatott plakátfelületein kirajzolódik az írásmódok és a nemzeti nyelvek egyetemes tárháza. A határtalan írásos-nyomtatásos gazdagság törzsökös különbözőségei mellett feltűnni látszanak azok a finom jelentés nélküli struktúrák is, amelyek mindenhol a földkerekségen ugyanolyanok, mert az alkotói kifejezés és az anyag megmunkálásának a fogásait érvényesítik, nem pedig a tartalmi üzenet továbbításának a szempontjait tartják elsődlegesnek. Itt úgyis szinte minden a szemnek, pontosabban a vizuális látványnak szól, hiszen a széttöredezett és értelmüket vesztett szövegszilánkok a megszokott kötöttség zárványai helyett immár a kötetlenség óceánján himbálóznak. Várva várnak a végső megsemmisülésre, amikor is rájuk borul egy újonnan felvitt papiruszlepel, eddig soha nem látott nyelvi üzenetek avatott hordozójaként. Aztán kezdődik minden elölről.” (Szombathy Bálint)

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 104 oldal

ISBN 978-963-7596-67-4

Bolti ár: 2500 Ft

Nagy Zopán: Kökény-kék kőkulcs. Kétségek

Két könyv egy kötetben, melynek anyaga a szerző többéves belső párbeszédéből, illetve művei 10–15 évet átfogó válogatásából áll össze.

A Kétségek című kötetben vers, kispróza, napló, álomfeltárás egyaránt található, de a szerzőre jellemző hommage-típusú darabok is meghatározzák a mű szerkezetét, tehát a kiemelkedő elődök tisztelete ismét fontos szerepet játszik az összeállításban.

A másik, Kökény-kék kőkulcs címet viselő könyv a külső-belső világokat feltáró, a szimultán történetekben változatosan lüktető, réteges és gyakran metanyelvi beállítottságú írásfolyam: James Joyce hősének sajátos rezgéseit keresi, alakítja át. A szerző egyféle „szellemi alteregóként” bújik Finnegan gondolataiba, mesés képzelgéseibe és valóságos én-kereséseibe.

A kötetet Bálint Ádám képzőművész rajzai teszik teljessé. Néhány darabjuk „újra-megtalált”, átdolgozott, átértelmezett formában jelenik meg. De új művek is létrejöttek a két alkotó együttgondolkodásai során, mely lelki rajzolatok érzékenyített kapcsolatot létesítenek a különféle szövegekkel.

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 152 oldal

ISBN 978-963-7596-82-7

Bolti ár: 1875 Ft

Kelemen Erzsébet: Napkelte. Vizuális költemények

Kelemen Erzsébet kötetének történelmi–irodalmi ciklusba tartozó művei új fejezetet nyitnak a kortárs vizuális költészetben: nemcsak az irodalmi köztudatból kiszorult, vagy még mindig nem az őket megillető helyen lévő alkotóknak (pl. Tormay Cécile), a nemrég elvesztett, nagyra becsült költőnknek, irodalomtörténészünknek, karmesterünknek és zeneszerzőnknek (Nagy Gáspár, Görömbei András, Záborszky József), nevezetes történelmi személyeknek, eseményeknek (Klebelsberg Kuno, Tokaji Ferenc, Rákóczi-szabadságharc stb.) adózik tisztelettel, de a képvers-irodalomban eddig még ismeretlen téma is „megszólal” benne: a vizuális költemények a tizenkét hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak is emléket állítanak, illetve szembesítik az utókort az 1950-es évek borzalmaival, a magyar Gulággal. A Vendégszöveg (1), Vendégszöveg (2) című alkotások L. Simon László Nem lokalizálható című kötetének védelmében születtek. A különféle alkalmakra (név- és születésnapok, évfordulók, ünnepi események, kortárs alkotók köszöntése) megalkotott művek mellett a kortárs képversek tematikájában igencsak ritka istenes versek, valamint a logo-mandalák szintén a hazai vizuális költészeti tárlatot gazdagítják, akárcsak a szerelmes képversek ciklusa, ami mind tartalmilag, mind formailag a szöveg és kép művészi egységének vagy feszültségének erejéből táplálkozik. A szemlélődés során a befogadó így megtapasztalhatja, hogyan válik vizuális élménnyé a szöveg, életté a holt betű, s új dimenziót feltáró textussá, alkotói üzenetté a kép.

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 80 oldal

ISBN 978-963-7596-81-0

Bolti ár: 2500 Ft

G. Komoróczy Emőke: „Ezer arccal, ezer alakban”. Formák és távlatok Petőcz András költészetében

A 80-as évek elején induló Petőcz András a párizsi Magyar Műhely vonzáskörében kibontakozó hazai vizuális költészeti hullám egyik legjelentősebb képviselője, szervezője és összefogója volt. Az ő generációja az akkori, pártállami irodalompolitikával való nyílt szembeszegülés helyett a szellemi ellenállás burkoltabb formájaként választotta a szemiotikai költészetet, és ezen a sokak számára „kódolt” formanyelven bármit kimondhatott, amit gondolt az akkori viszonyokról. Vizuális és akusztikus költői formáival Petőcz egyfajta szintézist teremtett a Kassák – Tamkó Sirató nyomdokain haladó és a weöresi költészetben gyökerező zenei formálásmód között. A 90-es években továbblépett a hagyomány megújítása terén: friss tartalommal töltötte meg a szonett-formát, egyfajta szintézist teremtve a tradíció és az experimentalizmus között, utalhatunk itt az Európa metaforája című kötetére, vagy az általa létrehozott új formára, a „zárójelversekre”. Később a „küldetéses” avantgárd már távol áll tőle, de örök-újító, kereső-kísérletező kedve továbbra is az avantgárdhoz köti. Különböző költői személyiségekbe beleélve magát, variációival, próteuszi alakváltásaival ragadja meg, közelíti meg a legkülönfélébb költői világok benső természetét. Az ezredfordulón már összegez – ugyanakkor előretekint és ismét újít: korábbi és újabb zárójelverseit egy kötetbe rendezve (Behatárolt térben, 2010) mintegy átvilágítja önmagát, a tudata mélyén zajló lelki-szellemi-érzelmi folyamatokat. Így a 100 cím nélküli zárójelvers-együttesét a lírai én érlelődése, spirituális öneszmélése poétikus dokumentumaként /is/ olvashatjuk, amelyben a költő a tudatlíra egy különleges változatát alakítja ki, természetesen az avantgárdra jellemző eszközrendszerrel. Így teremti meg a szemiotikai költészet pszichológiai változatát: a külső jelformáktól indulva elérkezik a mélytudati arche-képekig.

Megjelenés éve: 2015

Terjedelem: 212 oldal

ISBN 978-963-7596-83-4

Bolti ár: 3000 Ft

Az Ünnepi Könyvhét ideje alatt szerzőik az alábbi időpontokban dedikálják könyveiket:

június 6. (szombat)

13–14h: Kelemen Erzsébet (Napkelte. Vizuális költemények, Magyar Műhely Kiadó)
14–15h: Komoróczy Emőke/Petőcz András („Ezer arccal, ezer alakban”. Formák és távlatok Petőcz András költészetében, Magyar Műhely Kiadó)
15–16h: Hermann Zoltán (A boldogtalanság iskolája. Esszék, tanulmányok az érzékenység és a romantika korának magyar irodalmából, Ráció Kiadó)
16–17h: Nagy Zopán (Kétségek. Kimaradt írások (1998–2013) / Kökény-kék kőkulcs, Magyar Műhely Kiadó)

június 7. (vasárnap)

11–12h: Géczi János (Kusza képmezők, Magyar Műhely Kiadó)
14–15h: Lőrincz Csongor (Az irodalom tanúságtételei, Ráció Kiadó)
15–16h: Kabdebó Lóránt („Nyílik a lélek”. Kettős látás a huszadik századi lírában Szabó Lőrinc „rejtekútja”, Ráció Kiadó)

A régebbi könyveket akár 50%-os kedvezménnyel megvásárolhatja a Könyvhét ideje alatt, de az új könyvekből is jelentős kedvezményt adnak!

Várják szeretettel a Ráció Kiadó, a Magyar Műhely Kiadó és a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány pavilonjánál (a Deák Ferenc utca elején a kettes pavilonban)!