film
A Bazi nagy francia lagzik egyébiránt különösebb reklámra nem szorul, hiszen Franciaországban a tavalyi év egyik legnagyobb közönségkedvence volt, ráadásul bekerült a Top 10 legnézettebb filmes produkció közé. Híre szépen terjed már itthon is, mert ebben a filmben sokan magunkra ismerünk, hiszen vajon melyikünkben nincsenek kisebb-nagyobb előítéletek? A Bazi nagy francia lagzik az előítéletekkel igen profin, sok humorral számol le, mert így is lehet, s talán hasznosabb is.
PRAE.HU: Franciaországban a Bazi nagy francia lagzik kiemelkedő sikereket ért el a tavalyi év folyamán. Mi lehet a film titka, minek köszönhetően lett közönségsiker a francia nézők körében?
Philippe de Chauveron: Egy kicsit mindig rejtély, hogy melyik film fog jól működni és melyik nem, ez abszolút a közönségen múlik. Ebben az esetben nagyon jól terjedt a híre, az emberek érezhetően elkezdtek beszélni róla, különösebb titka azonban nincsen.
Noom Diawara: Franciaországban a házasságok húsz százaléka vegyesházasság, ezért a legtöbb ember magára ismert vagy ismert valakit, aki hasonló helyzetben van, így tudtak azonosulni a témával.
PRAE.HU: A magyar nézők vajon mit fognak a leginkább kedvelni ebben a filmben, illetve mi lesz aktuális a hazai közönség számára?
Philippe de Chauveron: Nem tudom megjósolni, hogy Magyarországon jól fog-e működni, eredetileg azt gondoltuk, hogy csak az olyan országokban működik majd jól, ahol vegyes közösségek élnek, de például Lengyelországban is nagyon jó fogadtatása volt a filmnek. Azért is lehet érdekes, mert Franciaországról teljesen más képet mutat, mint amit általában látni szoktunk.
Noom Diawara: Témája a szerelem és a házasság – ráadásul négy házasság –, ezek pedig univerzálisak és minden társadalom alapját képezik.
PRAE.HU: Honnan származik ez a hétköznapinak nem nevezhető filmötlet?
Philippe de Chauveron: Ez a legnépszerűbb kérdés a filmmel kapcsolatban. Franciaországban minden negyedik házasság vegyesházasság, erről olvastam egy cikket, melynek kapcsán elkezdtem gondolkodni, hogy érdekes lenne egy olyan filmet készíteni, ami szembeállítja a szüleim által megélt Franciaországot napjaink Franciaországával, mely színesebb, s emellett kisebb közösségek alkotják. Mindezek előtt szerettem volna tisztelegni a filmmel.
PRAE.HU: Mielőtt láttam a filmet, a Jákob rabbi kalandjai (r.: Gerard Oury) jutott eszembe. Egy jelenetben utalnak is erre a francia klasszikusra, ezek szerint szándékolt a párhuzam?
Philippe de Chauveron: Gyerekkoromban vasárnap esténként mindig egy vígjáték ment a tévében, ami általában Louis de Funes-film volt, és ez volt az egyetlen, amit a szüleim hagytak megnézni. A Jákob rabbi kalandjait mindenki látta, egy egész generáció ezen nőtt fel, a párhuzam tehát abszolút szándékos, emellett ez egyfajta tisztelgés Louis de Funes emléke előtt.
PRAE.HU: A magyar címfordítás a Bazi nagy görög lagzi (r.: Joel Zwick) mintájára készült. Erről mi a véleménye?
Philippe de Chauveron: Szerencsés választásnak tartom, mert az a film is egy vegyesházasságról szól. Több országban megváltoztatták a címét, de ha egy olyan ismert dologra utal vissza, amely témába vág, akkor ez jó ötlet. Az is jó, hogy hangsúlyozza, hogy francia.
PRAE.HU: A történet azt sugallja, hogy szinte mindenkiben rejtőznek előítéletek, ez alól azonban pont Noom Diawara és a jövendőbelijét alakító Elodie Fontan filmbéli karaktere kivétel. Ők a legfiatalabb pár, ezek szerint a fiatalság kevésbé előítéletes?
Noom Diawara: Nem kifejezetten a fiatalsággal függ össze, az én karakterem főleg a nehéz, előítéletes családi háttér miatt nyitottabb.
Philippe de Chauveron: A filmben a többi fiatal ettől függetlenül szabadon viccelődik a témával. A fiatalok általában jobban ismerik a kisebbségeket, mert együtt jártak iskolába velük. Általánosan nézve a szélsőséges nézetek viszont pont az ő körükben a legnépszerűbbek.
PRAE.HU: Bár a film jó szándéka egyértelmű, de találkozott esetleg olyan visszajelzéssel, hogy túl érzékeny témát feszeget?
Philippe de Chauveron: A legtöbb kritika kedvelte és szórakoztatónak tartotta a filmet, tehát ezt a jó szándékot látták benne ők is, de egyébként mindkét politikai szélsőség megkritizálta, vagy azzal kapcsolatban, hogy a rasszizmus ellen próbál küzdeni, vagy pedig hogy rasszista a produkció. Szerencsére ezek elenyésző kritikai visszajelzések voltak.
PRAE.HU: Az előítéleteket a film jó humorral próbálja feloldani. Mennyiben más, ha egy vígjátékban mesélnek az alkotók a toleranciáról, mintha egy komolyabb hangvételű darabban tennék ezt?
Noom Diawara: A humor által sokkal inkább átmennek az üzenetek, mert nincs kioktató, szájbarágó hangulat, ami komolyabb hangvételnél felmerülhetne, és így nyugodtabban, lazábban is lehet erről a témáról beszélni.
Philippe de Chauveron: Az emberek felismerhetik saját magukat és ezáltal jobban tudnak rajta nevetni, egyébként ez is történt. A közönség, amely először megnézte a filmet, nagyon vegyes etnikai hátterű volt, és tudtak nevetni ezeken az előítéleteken.
PRAE.HU: A filmnek rendkívül feszes a cselekménye és pörgősek a dialógusai. Voltak esetleg improvizatív pillanatok a forgatás során vagy hűen követték a forgatókönyvet?
Philippe de Chauveron: Nem nagyon volt improvizáció, a forgatás elején inkább átdolgoztam minden színésszel a rá eső párbeszédet, hogy megfelelő legyen. Christian Clavier szeretett improvizálni, de először lejátszotta a megbeszélt jelenetet, majd ehhez tett hozzá.
PRAE.HU: Egy vígjáték esetében adja magát a kérdés, hogy milyen volt a hangulat a forgatáson. Erről milyen élményeik vannak?
Noom Diawara: Sokat nevettünk, szórakoztunk és lármáztunk.
Philippe de Chauveron: Valóban nagyon jó volt a hangulat, kétszer ki is hívták a rendőrséget ránk, mert túl hangos volt a nevetés. Christian Clavier volt a főkolompos, aki egy tízéves gyerek szintjén tud nevetni és nevettetni. Természetesen amikor dolgoztunk, kemény munka folyt, csak a forgatási szünetekben volt ennyire jó a hangulat.
Fotó: Bach Máté