irodalom
Pőcze Zoltán: Déjá vu
regény
A főhős bártulajdonosként ad teret a tombolni vágyó fiataloknak, uralkodva a személyzeten és a szexre éhes lányokon is. Bárjában rendhagyó körülmények között hódítja meg az ott kutató szociológus lányt, majd ismeri meg annak progéria szindrómában „szenvedő” nevelt gyermekét. A bár előtt dörrenő lövés megmagyarázhatatlan események sorozatát indítja el. A főhős múltjának állomásai kezdenek ismét megtörténni, talán esélyt adva sorsának korrigálására és az elháríthatatlannak tűnő vég elkerülésére. Izgalom és romantika, szerelem és erotika izzik ebben a letehetetlen regényben.
ára 2200 Ft
Varga Domokos György: Tévé a tanyán
verses elbeszélés
Ez a szép könyv Varga Domokos György és Lázár Zsuzsanna közös munkája meghódítja a betűszerető, álmodni tudó, látni szerető gyerekek, szülők és nagyszülők szívét és eszét.
1200 Ft
Gombár Endre: Végítélet előtt
regény
A regény Gondos László történelmi sorsfordulókkal teli életét mutatja be változatos színtereken, gyermekkorától felnôtt, házas emberré válásáig. Budapest 1943-as bombázásától az ostromon és az 1956-os forradalmon át a rendszerváltás kezdetéig. Ebben a tabutémákat nyíltan feltáró történetben ugyanúgy helyet kap a budapesti zsidóság kálváriája vagy mentése, mint a Vörös Hadsereg felszabadító és egyúttal az országot megszálló hadmûvelete, és mint a háborúban elesett apósa sírjának felkutatása Ukrajnában. Az emberi és politikai csalások, a képmutatások és köpönyegforgatások saját sorsában való megtapasztalása ellenére is kitart elvei és vélt igazságai mellett. László nagy túlélô, és amikor felesége, Ildikó, egy tudományos-fantasztikus folyóiratban megjelent, az emberiség kipusztulásának vízióját elôrevetítô írástól komolyan megriad, Madách „Az ember tragédiája” befejezô mondatára hivatkozva, így válaszol: „Nem adjuk fel, drágám!”
ára 2180 Ft
Gazda József: Vezényelt történelem
sorsregény
Gazda József mintha minden fájdalmát, szenvedését bele akarta volna sűríteni ebbe a jajkiáltó sorsregénybe. Az irgalmatlanul véres és bűnös XX. század olyan rettenetes keresztet állított Magyarországnak, nemzetünknek az első és második világháborúk nyomán, hogy ennek igazságtalanságai ma is vádolnak, s folyton folyvást ránk nehezednek, nyomnak, gyötörnek, pusztítanak. Erről a keresztrefeszítettségről, kereszt alatti létről szól ez a páratan regény.
A magyar nemzet halálos fájdalmairól. Az író fájdalmairól. Valamennyi felelős magyar fájdalmáról. És a nemzet fájdalomban megszépült arcáról, melyen a bajban is ott bolyong a Hit fénye és szépsége. Mint ahogy édes anyanyelvünkben, melynek csodálatos szavaival az író kifejezi a kifejezhetetlent. Gazda József Erdélyből, Sóhajföldről néz az egész Kárpát-medence sorsára.
Arról szól ez a sorsregény, hogy mi történt velünk évszázados magányunkban. Hogy mit tettek velünk, mit követtek el ellenünk a legvéresebb században, a huszadikban. Gazda József sorra vesz mindent, mint aki számadást készít az utókornak, hogy mik történtek, jaj mik is történtek!
Amíg élünk, még akkor is tiltakoznunk kellene a történtek ellen, ha nem lehetne jóvá tenni a veszteségeinkből már semmit sem. Mert ez a szörnyű kereszt elfogadhatatlan. Az, hogy nem élhetsz, nem létezhetsz, nem építheted önmagadat, mert ezen a földön, itt a Kárpátok karéjában – és azon túl is – útjában vagy valakinek, a szomszédodnak, a fölötted gyámkodó, téged elpusztítani akaró hatalomnak, hatalmaknak, valami leküzdhetetlen Erőnek, az ellen kiált.
E nagyszabású mű szerkezeti kerete egy óriáskoncert, egy szimfonikus költemény, melynek előadása 1901 első éjszakáján veszi kezdetét s 2000 december 31-én, szilveszter éjszakáján ér véget. (Benke László)
ára 3990 Ft
A Hét Krajcár sátránál dedikál:
Varga Domokos György és Lázár Zsuzsanna:
5-én 16 órakor
6-án 16 órakor
Pőcze Zoltán:
5-én 15 órakor
6-án 11 órakor
7-én 11 órakor
Gombár Endre:
5-én 15 órakor
6-án 15 órakor
Gazda József:
5-én 14 órakor
6-án 16 órakor
7-én 16 órakor
Nanovfszky György:
5-én 16 órakor
6-án 16 órakor