Zentai Péter László köszöntő szavaiban kiemelte, hogy soha nem várt jó időre számíthatunk a Könyvhét ideje alatt, idén biztosan nem kell félni attól, hogy a könyvtárgyakat kár érné, hogy eláznának, majd azzal folytatta, hogy a több mint 80 oldalt felölelő programsorozat jól igazolja, hogy ebben az évben is kitettek magukért a könyves piac különféle szereplői, hogy a hét ne pusztán a dedikálásokra korlátozódjék, hanem a színvonalas és változatos eseményeken legyen a hangsúly, ahol a nagy írók és a legfiatalabb tehetségek friss köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. Az idei programokért a négy legnagyobb írószervezet felel: a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a JAK és a FISZ állította össze azt a hatalmas listát, amiből válogathatunk.

Kocsis András Sándor hozzátette, hogy a 86. Ünnepi Könyvhéten (ami azért nem a 87., mert 1957-ben a bebörtönzött írók iránti szolidaritásból nem szervezték meg az eseményt) a központi helyszínen 147 könyves stand kínálatából szemezgethetünk, a Vörösmarty téren, valamint a Váci utca és a Deák Ferenc utca egy-egy szakaszán tehát igazi pavilonváros épül fel, ahol kizárólag magyar szerzők művei sorakoznak fel. Az események hivatalosan június 4-én Győrött Dragomán György szavaival indulnak el, a budapesti központi rendezvényt Sárközi Mátyás nyitja meg, illetve Debrecenben Oravecz Imre, Miskolcon Buda Ferenc, Gyulán Jókai Anna, az Írók Boltja előtt pedig Térey János szónokol majd. A MKKE elnöke azt is elmondta, hogy a hetvenöt magyarországi és tizenkét határon túli kiadó erre az ünnepre 329 új kötettel készült, amelyekről Tarján Tamás emlékezett meg a már tradicionálissá vált előadásában.

Tarján egy focis párhuzammal indít, elmondja, hogy a labdarúgó bajnokok ligájának döntője is épp a könyvhét idejére esik, azt persze nem látjuk előre, hogy mennyire lesz izgalmas a Barcelona-Juventus meccs, a könyvheti választék miatt viszont lehetünk izgatottak, annak ellenére, hogy az idei újdonságoknak “nem az izgalmasság adja a kulcsfontosságú jelzőjét”, az idei anyagot inkább a szolidaritás, az együttgondolkodás, az elfogadás fogalmai mentén lehet felfűzni. Tarján kiemeli, hogy a kínálatban rengeteg olyan könyv került, amelyek mindenre kiterjedő életvezetési tanácsokkal látják el az olvasót, szokatlanul sok például a szakácskönyv, de olyan csemegéket is találhatunk, mint Hercsel Adél Anyukaland című könyve, Mucsi Zsófia Házasságkönyve, vagy a Kossuth Kiadó a kisgyermekek táplálásával foglalkozó kiadványa.

Az irodalomtörténész rámutat arra, hogy az idei Könyvhéten szokatlanul nagy számban (pontosan 13-an vannak) jelennek meg a Kossuth-díjasok kötetei, elég csak megemlíteni Ágh István, Csukás István, Juhász Ferenc, Nagy László, Márai Sándor, Pilinszky János újonnan megjelenő műveit. Tarján kiemelte azt is, hogy számára rendkívül különleges, hogy ily módon egymás mellett látja Nagy Lászlót és Juhász Ferencet, akikről köztudott, hogy közös életük utolsó éveiben “nem szívesen rakták egymás mellé magukat”. A nagy klasszikusok mellett azonban szép számmal tűnnek fel a fiatal szerzők  művei is, köztük például ott vannak Zalán Tibor: És néhány haiku, Lázár Bence András: Kezdődjön ezzel és Kele Fodor Ákos: Echolália című kötetei is.

Tarjánnak egyetlen aggodalma van csupán, mégpedig, hogy habár idén a líra nagy erőkkel van jelen, a prózában egyfajta pozícióváltás, átrendeződés figyelhető meg, amelynek értelmében a mostani könyvhéten hangsúlyosabban vannak jelen a széles közönségsikerre számító “könnyűprózák”. Több olyan kötet jelenik meg, amelyekben a bűnügyi mozzanat, a kalandregényes szál, a hétköznapibb nyelvezet dominál, illetve a nagy szerzőknek is inkább “szatellit” munkái kerültek bele a kínálatba. “A nagy könyvheti szerzők nagy könyveire hiába várunk”, foglalja össze Tarján, majd kiemeli, hogy ennek ellenére a mostani kínálatot nézve számos más pozitívumot tud felmutatni. A kiadói össztevékenységet nézve például a Kossuth Kiadónál, a Nap Kiadónál, a Magvetőnél és a Gondolatnál élénk és pezsgő munkát vett észre, de a Kalligram is jelentőset produkált a próza terén, illetve kiemelte a PRAE.HU-t, az Athenaeumot, a Mentor Kiadót és a Palatinust, akik a könyvsorozataikat bővítették egy-egy szép darabbal.

Tarján beszéde végén elmondta, hogy a szaktudományos írások is szép számmal jelentkeznek az idei Könyvhéten, illetve, hogy a gyermekirodalom esetében is hasonló tendenciákat lehet megfigyelni, mint a felnőtt könyvek esetében, majd azzal zárta sorait, hogy az idén megjelenő 329 műből 289 hazai, 40 határon túli kiadás, aki pedig az összes megjelenő kötetet magának szeretné tudni, annak 964.181 forintra lesz szüksége, ebből pedig kiszámolható, hogy a könyvek átlagára még mindig háromezer forint alatt van.

Ünnepi Könyvhét - beharangozó sajtótájékoztató a PIM-ben, 2015. 06. 02.

Fotó: Bach Máté