gyerek
Peer Krisztina elmondta, hogy a kötetet eredetileg szülőknek szánta, nekik akart segíteni abban, hogy felismerjék azokat az intő jeleket, melyek valamilyen pszichés betegségre utalhatnak, illetve, hogy ezeket külön tudják választani a természetes szülői aggodalmaktól. A klinikai gyermek-szakpszichológus - aki “szabadidejében” két gyermek édesanyja is - úgy látja, hogy a probléma felismerése sohasem egyszerű, viszont fontos minél hamarabb azonosítani, hogy az érintett gyerek és a család a lehető legkorábban megkaphassa a szükséges segítséget. A kötet tehát a pszichés gyermekbetegségek beazonosítását teszi lehetővé, de arra is tökéletesen alkalmas, hogy megnyugtassa a szülőt, hogy gyermekével minden a legnagyobb rendben.
A szerző hozzátette, hogy a szöveg végül úgy formálódott, hogy más csoportok is megszólítva érezhetik magukat a könyv olvasása során: például a szakemberek is találhatnak benne hasznos információkat, fontos megjegyzéseket és továbbgondolásra érdemes elméleteket. Peer elmondta, hogy mivel a célközönség ennyire hibrid, nagyon oda kellett figyelnie arra, hogy milyen nyelven szól a leendő olvasókhoz. Fontos volt, hogy ne egy száraz és merev szakmai szöveget hozzon létre, viszont az is, hogy az információkat ne butítsa le túlságosan, hogy ne legyen gagyi, amit ír. Ezekre odafigyelve végül egy közérthető, laza, mégis szakértői szöveg született meg a keze alatt.
Földes Petra kiemeli azt is, hogy a szöveg végtelenül barátságos és empatikus lett, nem akarja megmondani a tutit, ehelyett javaslatokat tesz, különféle alternatívákra mutat rá, és folyamatosan párbeszédet folytat az olvasóval. Az író egyenrangú partnerként kezeli a szülőt, akivel a szövegen keresztül inkább megbeszélni akarja a problémákat, ahelyett, hogy rákényszerítene egyetlen bejárható utat. Peer sok esetben inkább esendő szülőként, mint szakemberként van jelen a szövegben, aki megérti és támogatja a kimerült és kétségbeesett szülőt, nem diagnózisokat közöl, hanem inkább véleményeket és személyes példákat oszt meg.
A könyvet nemcsak ez a bensőséges és őszinte hang teszi hitelessé, hanem azok a szülői kommentek is, amelyek a főszövegbe ágyazódva jelennek meg. A kötet webes kultúrában létrejött alkotás, amit így a szülők is írtak kicsit. Peer hangsúlyozza, hogy ezek a hozzászólások nagyon fontosak voltak egyrészt azért, mert lazítottak a szöveg egyféleségén, másrészt pedig ezek a rövid írások pontosan megmutatták azt is, hogy milyenek a szülők, hogy miként képesek szembenézni azzal, ha gyermekük valamilyen pszichés betegséggel küzd. “Életszagú lesz ettől a könyv” - foglalta össze Földes.
Mátyás Lara, a kötet szerkesztője hozzátette, hogy e könyvnél is, mint a sorozat előző két darabjánál (Babázz lazán!, Szeretlek, de..) egy hármas narráció érvényesül: a fő szövegtörzs és az azt megszakító kommentek mellett a fejezetek végén egy-egy szakértői gondolat is szerepel, ami tudományos terminológiával és professzionálisan foglalja össze az adott egység betegségeinek legfontosabb tudnivalóit.
A beszélgetés végén Peer kiemelte, hogy nemcsak a kész művel, hanem magával a készülési folyamattal is nagyon elégedett volt, hiszen valóban egy intenzív csapatmunka eredményeként született meg a kötet. Balassa Nikoletta illusztrátorral közösen beszélték át, hogy milyen témákat hogyan kellene megrajzolnia, de beleszólása volt például abba is, hogy milyen színű legyen a kötet. Mátyás Lara szerkesztővel is nagyon gördülékenyen ment a közös munka, együtt a szöveg lehető legtökéletesebb struktúráját, illetve a leghatékonyabb nyelvi megszólási módot is megtalálták. Izsó Ildikó szakmai lektorálása is nagyban javított az eredeti kéziraton, hiszen munkája nemcsak az átnézésre, javításra és kiegészítésre terjedt ki, hanem jegyzetekkel látta el a szöveget, aszerint, hogy melyik részek szorulnak kiegészítésre, illetve koncentrálásra. Ezenfelül Izsó válaszolt a hiányokra is, például neki hatalmas tudása van a “diszes” zavarokat illetően, amit Peer szintén beillesztett a végleges szövegbe.
Peer Krisztina: Mi bántja a gyerek lelkét? - 150 kérdés gyermekkori pszichés megbetegedésekről c. kötet bemutatója a Pannon Kincstár Tanodában
Fotó: Bach Máté