Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert

A magyar irodalom egyik legnagyobb vállalkozását tarthatjuk a kezünkben – s ugyanakkor az egyik leghányatottabb sorsú regényt, mert nincs benne sem az irodalmi kánonban, sem a

köztudatban. Pedig prózánk nem bővelkedik az ún. nagyregényekben, amelyek képesek megragadni egy-egy korszak(forduló) sűrített lényegét és atmoszféráját. Ezért nem (csak) a recepció „felelős”, hanem a többszörösen megtorpant idő is. Az addig „csak” jelentékeny költő, képzőművész és irodalmi szervező éles analizáló szemmel, és páratlan – „női” – léleklátással az 1920-as, 30-as években arra kereste a választ, hogy milyen belső feszítő erők bomlasztották fel a régi Magyarországot, mert a külső körülmények, a vesztes első világháború és a Trianon-trauma valójában eltakarták az eredőket, amelyeket a magyar társadalom hordott ki magában. Lesznai műve abban is rokontalan, hogy a közelről megfigyelt régi és új (zsidó) arisztokrácia „vonzásai és taszításai” („korrobori” tánca, ahogy nagy barátja, Ady Endre ábrázolta e viszonyt) össze nem érő s végül katasztrófában végződő elbeszélésbe sűrítette a folyamatot, amelyben „minden egész eltörött”. A regényben is megérzékített kudarc késztette a regényírót is az emigrációba, amelynek távolsága, lehet, segített a mű kidolgozásában, azonban élő és szerves kulturális térbe helyezését ellehetetlenítette. Az eszközeiben és tempójában 19. századi Bildungsroman, amely a reformkortól a az első világháború végéig ábrázolja a magyar társadalomfejlődést – erős önéletrajzi elemekkel átszőve, s számtalan felismerhető kulcsfigura szerepeltetésével –, csak 1966-ban jelent meg az „új gazdasági mechanizmus” kulturális lazítása során, – a szerző halálának évében.

Az elbeszélés születése óta eltelt korszkok új és árnyaltabb problémalátást nyújtanak, különösen a „rendszerváltással” megnyílt kutatások és diskurzusok eredményeképp. Nem beszélve a világszerte, így nálunk is, hódító „női irodalom” olvasatáról, amelynek Lesznai művészete (lénye) oly lenyűgözően vonzó és „érzéki-erotikus” előfutára volt.

két kötet, 1366 oldal

8600 Ft

Heller Ágnes: Olvasónapló 2014-2015

Harmadik éve jelentetjük meg Heller Ágnes Olvasónaplóját. Ezekben minden évben beszámol érdekes és kevésbé érdekes, de mindig tanulságos olvasmányairól, amivel nagy kedvet ébreszt bennünk, hogy bizonyos könyveket feltétlenül olvassunk el. Nem csak a magyar irodalom területére vezet bennünket, hanem utazásai során német vagy angol nyelvterületről szerzett olvasmányairól is beszámol.

Ismereteink bővítése mellett nagyszerűen szórakozhatunk közvetlen, személyes beszámolóin, megszívelhetjük az olvasmányokból levont következtetéseket, élvezhetjük kritikai megjegyzéseit.

Különös élmény, hogy a világhírű filozófus itt él közöttünk, történetei a mi történeteink is, mert két könyv olvasása közötti hétköznapi életében ugyanazokról az eseményekről számol be közvetlen hangon, amiken napjainkban mi is búsulunk, vigadunk. 

Igaz szívvel kívánjuk, hogy még sok éven át írja nekünk további Olvasónaplóit.

A rendszeressé váló Olvasónaplónak formába öntője, Kálmán Tünde (1965-2015) volt, aki még egy éve boldogan vette kezébe a Könyvhéten friss munkáját a Vörösmarty téren, s fogta mellé az előző évit, jelezve, hogy ez bizony sorozat lehet Tünde ma már nincs velünk. Emlékét őrizzük mi is, munkái is, a több mint 200 könyv és számos folyóirat, amelyek mellett még sok más kiadó is büszkélkedhet a keze nyomával.

280 oldal

3200 Ft