A főszerkesztő azzal az örvendetes hírrel indított, hogy két felvilágosító könyvük a toplistán rögtön A szürke ötven árnyalata után foglal helyet, és ez azt jelzi, hiánypótló művek. A Corvina Kiadó Az én testem és a Manó BUMM a gatyában című könyvének közös bemutatója úgy kötődött össze, hogy Hoppál Borit kérték fel, írjon előszót a fiúk felvilágosító könyvéhez. Hoppál több mint 10 éve tart előadásokat a női testről, s most elmondta, ő is szeretett volna már kislányoknak írni, de leginkább az édesanyák hívták fel a figyelmét a téma fontosságára: „Ó, hogyha én ezt tudtam volna, amikor kamaszlány voltam, ha nekem erről mesélt volna valaki!” Az ő kamasz éveikben ugyanis a Gólya hozza? című klasszikus és a virágnyelven írott Sehány éves kislány állt még csak rendelkezésre. Sok kérdést válaszol meg, bizonytalanságot oszlat el ez az új könyv.

Azért korszakalkotó Bori műve, mert nem kukucskálásról van szó, hanem nagyon is közelről láttat és olyan nyelvezettel ír, amit nem biztos, hogy minden szülő birtokol – mondta Varga Izabella, akit most nem elsősorban színésznőként, hanem két kiskamasz lánygyerek anyukájaként hívtak meg. Iza őszinte ember és nem túlságosan gátlásos, családjukban az a divat, hogy amikor kérdés elhangzik, válasz is érkezik rá. Én egy szemérmes ember vagyok viszont két vagány fiúnak az anyukája – Szabó T. Anna válaszolt így a felkérésre, de szívesen jött. Szerinte kicsit nehezebb a fiúkkal, mert ahogy elkezdenek kamaszodni, be is fordulnak. Náluk most van a szeméremkorszak, ők sokat olvasnak együtt, most Gerald Durrell Családom és egyéb állatfajták című művét hallgatják hangoskönyvben, abban például le van írva egy szülés, szép objektíven – ilyenekről simán elbeszélgetnek. A gyerekek megnyugtatása csodálatos mindkét könyvben: ne szorongj, másnak is van ilyen baja!  Az Ifjúsági Magazin kérdésrovatát említi, amit mostanra a Joy Magazin kérdésrovata váltott fel, ebben egészen abszurd és hajmeresztő tippek vannak. Jó lenne, ha a kamaszok nem abból tájékozódnának, mert az már szinte a téma paródiája  – vélekedett. A Bumm a gatyában nemcsak a címe miatt remek, de azért is, mert a szerző kellően vagány, nem pátosszal szólítja meg az olvasót. Borinak is két kamasz fia van, és az egyik aggodalma éppen az volt a könyvvel, hogy lehet, hogy a nagyobbiknak eszébe se jutott, hogy bármi baja lenne például a fütyiméretével, mi van, hogyha ezzel a könyvvel fogja elültetni benne a szorongást. Anyaként úgy gondolja, azon túl, hogy odaadta neki ezt a könyvet, nem nagyon fog részleteibe menni. Ha a nemiség váratlanul toppan be az életükbe, furcsa személyek által, rossz pillanatban, furcsán tálalva, akkor lehet, hogy ez nagyobb baj, minthogyha biztonságos körülmények között találkoznak ezekkel a kérdésekkel – tette hozzá Iza. Ő a 13 éves lányának a fiús példányt is odateszi a könyvespolcára és biztos benne, hogy lapozgatni fogja. Pont azért mert nincs fiútestvére, és azért, mert nem baj, ha a lányok is tudnak a fiúkról egy picit többet. Egyébként a gyerekkori környezet meghatározó: Izának bátyja van, ezért neki ezzel kapcsolatban nincsen fenntartása, átbeszéltek mindent rendesen, ezért a fiú dolog sem távoli tőle. Kingának öccsei vannak, fiúsan nőtt fel, ő is fontosnak tartja a másik oldalt is.

Boriéknál egyáltalán nem volt evidens, hogy anya fog felvilágosítani, viszont a sors a segítségére sietett, ugyanis az történt, hogy a fiúk a szobában egy viccgyűjteményt olvastak és kikiabáltak: „Anya, mi az a viagra?” Eszébe jutott, itt a pillanat, ezt kapta a sorstól, most bármit, amit szeretnének tudni, el kell mondani. „Tudjátok-e mi az a merevedés? – Jaj, anyaaa!!!” – típusú beszélgetés lett belőle, közben sokat nevettek. Azt tanácsolja a szülőknek, várják meg, hogy kérdezzenek a gyerekek, és próbálják meg úgy adagolni az információt, hogy közben tapogatózzanak, hogy mennyit tudnak.  Iza szerint nagyon szerencsés, ha a gyerekek sértetlenül megússzák azt az időszakot, amíg fölteszik a kérdéseket. Inkább a szülőnek kell róla beszélni, mert nem biztos, hogy a gyerek rá fog kérdezni. Remek alkalom volt például, amikor sétáltak egy bevásárlóközpontban és az intimbetétek közül az egyik olyan szép volt, hogy megkérdezték a lányok, "Anya, mi ez?" Egy ilyen ártatlan pillanatban nincs semmi extra, lazán, természetesen beszéltek róla. Egyébként Bori kislányoknak szóló könyvében van egy levél a szülőknek, pontosan ilyen tippeket ad, mikor lehet feltűnés nélkül felhozni a női test témát egészen odáig, hogy szépségideálok, soványság, kövérség, plasztikázott mellek.  Szabó T. Annát, aki irodalmi példákat, anekdotákat is hozott, nagyon zavarja a média agresszivitása, a lányok ugyanúgy olvassák, hogy „tevepata, csunyája” – ez a felnőtt nőkben is szorongást kelt, a média újraszüli ezt a szorongást. Nemcsak a kamasz lányok problémája ez, most már a mellplasztika után az intimplasztika is kezd divatba jönni a nyugati világban. A felnőtt nőknek is feladata, amiről ez a könyv szól, hogy tudjunk barátságban élni a saját testünkkel, el tudjuk fogadni olyannak, amilyen, és ne dőljünk be a médiának, hogy mindig valamit igazítani kell magunkon, hogy elfogadhatóak, vonzóak, szexik legyünk.

Borinak 5 évvel ezelőtt jelent meg a Kebelbarátnők – mellbeszélgetések nőkkel, nőknek című könyve, arról, hogy milyen tapasztalatokat, traumákat hozott az életükbe az a mell, ami nekik adatott. Reménykedik, nem fogja elijeszteni az anyákat, nagymamákat, pedagógusokat, hogy meglepő nyitottsággal tárgyalja ezt a témát, puncikat, szűzhártyákat rajzoltak le a könyvben a maguk különbözőségében, és arra biztatja a lányokat, hogy ismerjék meg a saját testüket és ezt az életbevágó fontosságú részét, amit „testünk gyönyörű virágának” nevez. Anyáktól kapott visszajelzéseket, micsoda ajándék volt számukra időutazással visszamenni kamaszkorukba és szinte gyógyította az akkor szorongó, kétségek között billegő énjüket mindaz, amiről olvashattak. A legjobban annak örülne, ha együtt olvasná anya és lánya.

Az én testem még a szexualitás előtti időről szól, 9-14 éves lányoknak mindazokról a változásokról, amelyek egy kicsi lány testében történnek addig, ameddig ő készen lesz egyáltalán a szexualitást megélni. Szeretné ennek a könyvnek a folytatását megírni a 14 éven felüli korosztálynak, kérdés, meri-e majd úgy, hogy fiúknak, lányoknak együtt, merthogy saját élményből a női részét tudja hitelesen megfogalmazni. Arról is szó esett, hogy a gyakorlati szempontok mellett a szex arról a csodálatos pillanatról is szól, amikor két ember annyira közel kerül egymáshoz, aminél közelebb nem tudunk ebben a földi testben. A szex igazán szép, örömteli és felemelő tartalmait a költők tudják ábrázolni. Erre példa Anna legújabb könyve, a Senki madara – szerelemről szól, kamaszoknak, Rofusz Kinga gyönyörű illusztrációival.  A bizakodó, jókedvű és nyílt beszélgetés végén Bori elmondta, következő könyvének egyik kulcsgondolata lesz, hogy a lányoknak vissza kéne találniuk az önbecsülésükhöz. Ehhez tette hozzá Kinga, amit tavaly Almási Kitti a D.A.C. bemutatóján mondott: "Lányok, merjetek királylányok lenni – már olyan értelemben, hogy a lovagok egy kicsit küzdjenek értetek!"