Elsőként a Domonkos István Allegro bajbajó című, összegyűjtött verseket tartalmazó kötetről beszéltek az érintettek, Virág Gábor, a Fórum Kiadó főszerkesztője és a kötet egyik szerkesztője, Orcsik Roland. A könyvbemutatóhoz vetítés is tartozott, a beszélgetés alatt a háttérben szépen megbújt Domonkos István fekete-fehér fotósorozata. Orcsik Roland elmondta, hogy aki eddig szerette volna megismerni Domonkos könyveit, igen bajosan juthatott hozzájuk, kevés könyvtárban voltak fellelhetőek ezek a munkák. A most kiadott kötet hiánypótló és egy nagy mulasztást pótol, a gyűjteményben ugyanis a korábban különálló könyvekben közreadott versek sorrend szerint követik egymást, ennek köszönhetően a pályakezdéstől követhető nyomon a nagy hagyományokkal rendelkező, azokat radikálisan újragondoló vajdasági szerző költői kibontakozása. A most megjelentetett kötet egy sorozat részének tekinthető, a kiadó a továbbiakban más Domonkos-művek megjelentetését is tervezi, például a kötetekben nem publikált versek közreadását.  Elhangzott, hogy Brenner János – a könyv másik szerkesztője – felfedezte Domonkosnak a nyolcvanas évek környékén a gyerekversköteteit, például a Grimm-mesék alapján írt versbetéteit, s ezeket a szerkesztők szintén felvették a könyvbe. A könyv bármennyire nagy érdeklődésre tart számot, a Domonkos-rajongók egy ideig a várakozás gyötrelmeit lesznek kénytelenek átélni, tudniillik a gyűjtemény leghamarabb a Könyvhéten lesz kézbe vehető.

A másodikként bemutatott kötet Patak Márta A test mindent tud című regénye volt. A szerzőt Berényi Emőke első körben arról faggatta, hogyan jutott el a leányfalui kötődésű író, műfordító a Vajdaságot érintő témához. A könyvről, mint arra a szerző is figyelmeztetett, megtudtuk, nem egy könnyű olvasmány, s Patak Márta szerint az irodalomnak nem az a fő feladata, hogy szórakoztasson, bár igyekezett egy kis humort is becsempészni a regénybe, s bízik benne, hogy azt majd az olvasó is észreveszi. A regényben egy festő életén és egy szerelmi négyszögön keresztül jelennek meg lassan-lassan az 1942-es és az 1944-es kegyetlenkedések, hozzá a kellően megalapozott és tálalt identitásproblémával. Patak Márta elárulta, a történelem, mint tantárgy annak idején nem volt az erőssége, más foglalkoztatta, ugyanakkor ehhez a könyvhöz hatalmas történelmi anyaggal dolgozott, komoly kutatások, a témával kapcsolatos vizsgálódások előzték meg A test mindent tud című kötet megírását.

Patak Márta sok túlélőtől azt hallotta, hogy megbocsátanak, de nem felejtenek. Ez a kijelentés mélyen elgondolkoztatta, s a mondat és a regénye kapcsán megemlítette, hogy szerinte a túléléshez, egy élet vagy egy nemzet fennmaradásához mennyire elengedhetetlen a felejtés, s komolyan látható, veszélyes jelei vannak annak, ha ez a képesség, a felejtés képessége nincs meg egy emberben vagy egy nemzetben.

Berényi Emőke végszóként még kitért a regény érdemeit taglalva, hogy  A test mindent tud című regényben az „új három T” – test, trauma, tér – is tematizálódik, újabb érdekességekkel gazdagítva a könyvet.

Hász Róbert Ígéretföld című regényéről úgy kellett beszélni, hogy nem sok mindent lehetett elárulni a cselekményről. Ahogy a szerkesztő fogalmazott, úgy kell most erről a könyvről beszélnie, mintha egy Agatha Christie könyvet kellene bemutatnia anélkül, hogy elmondaná, ki a gyilkos. Annyi azért kiderült, hogy egy apokaliptikus vízió tárul benne elénk, legalábbis egy természeti katasztrófa esetleges következményeivel kell szembesülnünk. Ennél a pontnál a kiadó képviselője Hollandiára utalt, ahol hatalmas problémát jelent a tengerrel folytatott mindennapos harc. A szerző elmondta, hogy részben Pio atya egy, azóta beteljesült jóslatának hatására fogalmazódott meg benne a regény ötlete. Hász a könyvet mindössze néhány hónap alatt írta meg, és ugyan a cselekményről nem tudhattunk meg túl sokat, az azért kiderült, hogy egy nagyon érdekes, figyelemreméltó műről van szó.

Izgalmas és érdekes délelőtt volt, s az olvasónak érdemes igyekeznie, hogy mindhárom kötethez minél hamarabb hozzájusson. 

Fotó: Bach Máté