A beszélgetés előtt Dávid Ádám, a Móra Kiadó szerkesztője mutatta be a Családi Iránytű sorozatot, amelynek most jelent meg az ötödik kötete: az Apák kézikönyve, A legszebb gyermekkori szertartások, a Kineziológia gyerekeknek és A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek című kötetek után. A kiadó azt tapasztalja, hogy ezekre az önsegítő, felnőtteknek szóló könyvekre nagy igény van, a szülők ugyanis nemcsak a könyveket szeretnek vásárolni a gyermekeiknek, hanem keresik azokat a kiadványokat is, melyek megtanítják őket arra, hogyan legyenek jobb szülők.

A frissen megjelent kiadvány szerzője Megan A. Moreno, aki a washingtoni egyetem gyermekgyógyász professzoraként és a Közösségi Média és Egészséges Fiatalság Munkacsoport (SMAHRT) kutatásvezetőjeként már régóta kutatja az internet kamaszokra gyakorolt hatásait. A Szex, drogok, Facebook című című könyv 12 fejezetre tagolódik, részletezi Dávid Ádám, amelyek közül az első három felvezetésként szolgál. Ebben Moreno arról tájékoztatja a szülőket, hogy gyermekük milyen veszélyekkel találhatja szembe magát az internet helytelen használatából fakadóan, majd kijelenti, hogy ezeket csak úgy lehet elkerülni, ha a szülő megtartja az egyensúlyt, kijelöli a határokat, illetve ha minduntalan beszélget a gyermekével. A könyv nagy előnye, hogy felismeri, hogy az egyes korosztályok számára más és más veszélyeket rejt az internet, ezért külön taglalja a 7-10, a 11-14, a 15-18 és a 18-25 évesekre gyakorolt hatásokat. A kiadvány ezeket a hatásokat aztán egyenként taglalja, szó esik a zaklatásokról, a közösségi oldalak veszélyeiről, az online vs. offline személyiség szétválásáról, illetve még az internetezés okozta betegségekről is (pl. depresszió, testmozgás hiánya, étkezési zavarok), végül pedig a szerző egy fejezetben megosztja az egészséges internet modelljét, illetve az internet jövőjével kapcsolatos téziseit is.

A kötet a saferinternet.hu ajánlásával jelent meg magyarul, amelynek egyik képviselője, Szentpály-Juhász Noémi beszél a programról, ami 2009 óta van jelen Magyarországon. A program három szervezet együttes munkájával működik: a Nemzeti Gyermekmentő Szolgálat feladata a tudatosítás, az oktatás, a Kékvonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalat tart fenn, míg a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a káros vagy illegális tartalmak bejelentését teszi lehetővé. Szentpály-Juhász szól még a három szervezet eredményeiről, majd Szendi Mátyás Internetezz okosan! című díjnyertes kisfilmjét vetítik le, és ezt követően ténylegesen elkezdődik a kerekasztal-beszélgetés.

A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az internetezés nagyon sok dologban hasonlít az offline tevékenységekhez, például a bulizáshoz: ha a gyerekek mértékkel végzik ezeket, akkor semmilyen káros hatásuk nincs, viszont ha túlzásba viszik, akár az alkoholfogyasztást vagy a neten történő szörfölést, akkor az már okozhat nem kívánt mellékhatásokat. Az internet tehát nem egy új probléma, hanem egy új fóruma ugyanazoknak a problémáknak. A szülő pedig leginkább úgy segíthet gyerekeinek kivédeni, illetve megoldani ezeket a problémákat, ha feltétlen bizalommal közelít hozzájuk, ha figyel rájuk és érdeklődéssel meghallgatja őket, mert ha ez nem így történik, akkor a kamasz bezárkózik, problémáival egyedül marad, ami pedig újabb gondokat szül.

Dr. Kisfaludi Gábor, a SIP önkéntes oktatója elmondja, hogy sokszor tapasztalja azt is, hogy a szülőkkel és a gyerekekkel is sokszor nehéz megértetni ezeket a problémákat, a lehetséges veszélyeket, ez csak hosszas beszélgetéssel lehetséges Ha pedig otthon, családi körben hiányoznak ezek a beszélgetések, akkor még nagyobb esélye van annak, hogy a gyermek bajba kerül.

A legnagyobb probléma tehát az, ha a szülő-gyerek viszony nem rendezett, ami az internethasználat esetében különösen súlyos lehet, hiszen itt jellemzően az a helyzet áll fenn, hogy a szülő kevesebbet tud a netről, a gyerek pedig rutinszerűen használja, hiszen ebben nőtt fel, viszont a veszélyeket kettejük közül csak a szülő képes felismerni. A szakemberek szerint az a legjobb, ha a szülő rávezeti a gyereket a lehetséges veszélyekre, de nem direkt kérdez ezekre rá vagy nem a tiltással nevel, mert ezek az eszközök nem fognak eredményre vezetni.