Karádi Éva felvezetője után a kiadók vezetőinek néhány perc állt rendelkezésre, hogy ismertessék a kiadók elmúlt időszakban bekövetkezett változásaiból, eredményeiből és sikereiből a legfontosabbakat.

Horváth Balázs, a Typotex Kiadó szerkesztője a grafikonok világába kalauzolta el a részt vevő, zömében könyvtárosokból álló közönséget, s mint azt az ábra mutatta, a kiadó az elmúlt időszakban komoly eredményeket mutathat fel a növekedést illetően. A kiadott könyveik közt nem egy az európai irodalom élvonalába tartozó regény szerepel, ami komoly érdeklődésre tarthat számot. A Typotex Kiadó a minőség mellett egyedi karaktert megvalósító könyveivel próbál egyedi lenni a könyvpiac kavalkádjában. Horváth Balázs kiemelte, hogy az Európai Unió könyves díjában rászesülő szerzők könyveit igyekszik a kiadó magyarul megjelentetni. Horváth Balázs szerint a designnak hangsúlyos szerepet kell kapnia, s a Typotex Kiadó könyvei szintén törekszenek a modern, vagány és korszerű és vonzó borítóra.

A bemutatott és ajánlott könyvek közül említésre méltó Sylvia Chutnik Női zsebatlasz című, provokatív és szabadszájú kötete, s a hallgatóság figyelmébe ajánlotta még Horváth Balázs Az élet pénteken kezdődik című Iona Párvulescu regényt. A kiadó korábban a tudományos munkák kiadásáról volt ismert, s ezt az irányt sikeresen átmentette a szépirodalmi művek kiadásába is, nem egy könyve valamilyen tudományis tézis feldolgozásával számol, ezzel színesítve tovább a gazdag kinálatot.

A Gondolat Kiadó képviseletében Böröczki Tamás volt jelen. Böröczki kiemelte a Szorokin-könyvek sikerességét, s a figyelemre érdemes könyvek között említette Pierre Michon Kisbetűs életek című könyvét.

Váradi Péter a L 'Harmattan Kiadó főszerkesztője messziről kezdte. Elmesélt egy Kaláka koncerten való résztvételt, ahol a koncert minősége ellenére arra figyelt fel, hogy a gyerekek egy idő után elunták magukat, s a szülők a mobiltelefonjukkal probálták meg szórakoztatni őket. Ez Váradi Pétert elgondolkoztatta, hogy vajon a kiadó könyveit kik veszik, kik kíváncsiak a kiadványaikra annak ellenére, hogy a magas irodalmat képviselik. S akármennyire nem kedvez a helyzet a magas irodalomnak, a kiadó továbbra is fontosnak tartja a jelentős, minőségi könyvek megjelentetését. Váradi a kiadó sorozatai közül megemlítette a Valahol Európában sorozatot, ami szintén az európai könyvekre koncentrel, s azok népszerűsítése kiemelten fontos a kiadónak. A Valahol Európában sorozatban a lengyel irodalomból ajánlott a szerző egy érdekes könyvet, Agneta Pleijel Lord Sohamár című művét, ami egy barátság – Witkiewitz és Malinowski – barátságának hatását meséli el.

Jean Rouaud neve nem csenghet ismeretlenül a magyar olvasók előtt, bár aki nem ismerné a szerzőt, a Váradi Péter tolmácsolásában elmondott önéletrajza alapján hamar megszeretheti, s ezáltal kíváncsi lehet a munkáira is. Rouaud hosszú ideig újságárusként dolgozott Franciaországban, közben töretlenül dolgozott egy regényen, amire megjelenése után rögtön Goncourt-díjat kapott. Az író ezután még néhány napig bejárt a munkahelyére dolgozni, mert nem hitte el, hogy tényleg az ő könyvét díjazták.

A könyv később ötkötetes sorozattá bővült, melyet közel harminc nyelvre fordítottak le. A kiadó gondozásában a Jeles férfiak címűt olvashatják az érdeklődők.

A három kiadó elhivatott a kortárs európai irodalom bemutatásában, a rendezvény szervezői pedig fontosnak tartották, hogy a könyvek a kisebb települések könyvtáraiba eljutva minél szélesebb olvasóközönség által legyenek megismerhetők. Több könyvtár képviselője volt jelen a rendezvényen, így remélmi lehet, hogy a könyvek Budapest határán kívül is népszerűek lesznek, és nagy érdeklődésre tartanak majd számot.