A könyvfesztivál igazgatója a sajtótájékoztatón elsőként a statisztikákat ismertette, amelyekből világosan kirajzolódik, hogy a könyvpiac jelenlegi helyzete bizakodásra ad okot, hiszen minden téren szolid növekedés tapasztalható: az elmúlt évben 44 milliárd 392 millió forintot költöttünk könyvre, ami a 2013-as adatokhoz képest majd’ 500 millió forintos emelkedést jelent, ezenfelül nőt a megjelent kötetek száma is, 9202-ről 10333-ra, illetve a példányszámok esetében is hasonló gyarapodás figyelhető meg. A számok után hozzátette, hogy az idei év igazán különlegesnek számít, hiszen míg korábban díszvendégnek mindig egy országot, nyelvi régiót vagy kontinenst hívtak meg, addig idén a szervezett könyvpiacot szeretnék megünnepelni, ami idén lesz 220 éves, ugyanis 1795-ben (Európában másodikként) alapították a MKKE első jogelődjét, a Pester Buchhändler Greminumot. Érdekesség, hogy e szervezet első elnöke, Kiss István magyar volt, annak ellenére, hogy a magyar könyvkereskedelem meghonosítói szinte kivétel nélkül német anyanyelvűek, német származásúak voltak.

A különleges évfordulóra a Széchényi Könyvtár a C csarnokba installált kiállítással emlékezik meg, amelyről részletesen Boka László beszélt. A könyvtár igazgatója elmondta, ezt a több mint két évszázadot nagyon nehéz lenne bemutatni, így ők mindössze arra vállalkoztak, hogy e történet legfontosabb fejezeteit és különféle érdekességeit felvillantsák a látogatók számára. Előkerül többek között a Kilián testvérek vagy Landerer tevékenysége, illetve szó lesz azokról a 19. századi szerzőkről is, akiknek a neve összeforrt egy-egy nyomdával, úgy, mint Aranyé a Heckenasttal vagy Petőfié az Athenaeummal. Boka László végezetül Arany egy 1847-es levelét idézi, amiben ezt kérdezi Petőfitől: “hát a könyvárusokkal hogy szokott az író alkuba ereszkedni? Kell-e folyamodványt adni be, s tyúkot vagy nyulat vinni?”, majd Zentai is kapcsolódik egy anekdotával, ezt követően pedig elmondja még, hogy a könyvfesztivál alatt láthatunk még egy, a Jókai-életművet feldolgozó grafikai kiállítást, illetve az erdélyi könyvkiadásról szóló tárlatot is.

Azonban nemcsak kiállításokkal emlékeznek meg e jeles évfordulóról, hanem különféle szakmai programokkal, konferenciákkal is. Ezeken az eseményeken szó lesz a könyvkereskedelem átalakulásáról, a könyv jövőjéről, illetve az állam szerepéről a könyvipar piacosításában. A cél, hogy érdemi párbeszéd jöjjön létre a könyvkereskedelem legfontosabb kérdéseiről.

De természetesen ez a könyvfesztivál sem elsősorban a könyveladásról, hanem az irodalomra, az olvasásra szoktatásról szól, ezért a programok között is jónéhányat találunk, ami a magyar prózával és lírával általánosságban foglalkozik. Juhász Anna például Csillagtérkép címmel irodalmi estet szervez, amelyen e “220 éves gazdagság” legfontosabb pillanatait villantja fel Grecsó Krisztián, Háy János, Jordán Tamás, Kollár-Klemencz László és Egyedi Péter segítségével. Juhász Anna elmondta, hogy az est egyszerre szolgál múltidézésre, hiszen Jordán Tamás fontos művekből fog egy-egy szemelvényt felolvasni mintegy válogatását, összefoglalását adva ennek a 220 évnek, ezt pedig egy zenés beszélgetés követi, amelyen szó lesz az irodalom és a zene kapcsolatáról, az alkotásról, illetve a hagyomány és örökség jelentőségéről.

Zentai hozzátette, hogy természetesen idén is megrendezik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, ami immáron 15 éve teremt lehetőséget a fiatal pályakezdő írók számára, hogy bemutatkozzanak és megismerjék egymást. A rendezvényre háromnyelvű, a bemutatkozó szerzők egy-egy nagy sikert aratott művének részletét tartalmazó katalógus is készül, amely később több nemzetközi könyvvásárra is eljut majd. Kiemelte, hogy e fesztivál sikerét leginkább az mutatja, hogy a hazánkba látogató szerzők egyharmadának van már magyar nyelvű kötete, illetve, hogy korábban hazánkat olyan szerzők képviselték (Dragomán György, Grecsó Krisztián, Szvoren Edina, Horváth Viktor), akik mára komoly irodalmi sikereket értek el.

Szűcs Tamás rámutatott, hasonló találkozásokra adnak alkalmat az Európa Pont programjai is, többek között az Európai Írótalálkozó, amely során szeretnének teret biztosítani arra, hogy az európai szerzők egy-egy fontos társadalmi-irodalmi témát alaposan körüljárjanak. A kiemelt témák idén a Nemzetközi Fejlesztés Európai Éve és az EU irodalmi díja. Ezenfelül még aláhúzta azt a beszélgetést, amely során a L’Harmattan, a Typotex és a Gondolat kiadó mutatja be a könyvtárosoknak az EU fordítástámogatásából megjelent köteteiket.

Az idei könyvfesztivál díszvendég írója az amerikai Jonathan Franzel, akinek három korábbi regénye, az Erős rengés, a Szabadság és a Javítások Bart István fordításában már korábban nagy sikert arattak. A műveit gondozó Európa kiadó önéletrajzi ihletésű esszékötetének, a Diszkomfortzónának magyar kiadásával várja a szerzőt.

Könyvfesztivál sajtótájékoztató - 2015. 04. 22. - Osztovits Levente terem

Fotó: Bach Máté