Sylwia Chutnik: Női zsebatlasz

A varsói bérház négy lakója köré felfűzött történetekre tekinthetünk akár regényként, akár egyedi Varsó-útikönyvként, akár egy megalkuvások nélküli, a nagyváros legszegényebb rétegét megvizsgáló feminista tanulmányként. A fejezetek elején ismeretlennek hitt női archetípusokat mutat be a szerző (bazárosok, összekötők, utánzatok, kis hercegnők), majd ezt követően egy-egy általa kiválasztott és megformált „példányra” fókuszál. A szereplők nőisége széles spektrumot fog át: a generációs különbségek elemi eszközén túl még a nemek közti átfedés is megjelenik egy elnőiesedett férfi személyében. A szerző hol természetfilmes szenvtelenséggel, hol a hétköznapi tragédiák iránti megértéssel teli szeretettel mutatja be a tipikusnak tekinthető bérház és az utca ökoszisztémáját a maga rendező elveivel és az őshonos fajokkal egyetemben.

Sylwia Chutnik (1979) író, újságíró és idegenvezető. Egyedülálló idegenvezetéseit Varsó jeles nőalakjainak történeteire fűzi fel. Íróként Női zsebatlasz című regényével rendkívül sikeresen debütált, 2008-ban elnyerte a neves Paszport Polityki irodalmi díjat, és a 2009-es Nike-díjra is jelölték. A könyv azóta számos nyelven, többek között németül és oroszul is megjelent.

Bemutató:

2015.04.25. Szombat 14.00 Supka Géza terem

Ioana Pârvulescu: Az élet pénteken kezdődik

Egy öntudatlan ember fekszik Bukarest külterületén. Senki sem ismeri a különös idegent, ezért aztán mindenféle híresztelések terjednek el. Bűnöző? Nemzetközileg körözött szélhámos? Vagy csak egyszerűen őrült? A különböző szereplők egymásba fonódó történeteiből végül nem is a titokzatos alakról tudunk meg többet, hanem a kötet igazi főszereplőjéről: a századforduló Bukarestjéről. A regény ugyanis 1897 utolsó 13 napját beszéli el, és egy, minden szereplőt bemutató, drámai utolsó jelenettel zárul, ahol az óév búcsúztatásaképpen betekintést kapunk a szereplők jövőképébe – a mi jelenünkbe. Így gondolja ezt Dan Creu, alias Dan Kretzu, korunk újságírója is, aki rejtélyes módon csöppent vissza a múltba.

Ebbe a kivételes és elragadó korba kalauzolja az olvasót a regény - amely egyúttal Pârvulescu első szépirodalmi munkája. És bár épp csak egy futó pillantást vethetünk erre a csaknem elfeledett világra, arra ennyi is elég, hogy felismerjük, mennyire más és mégis mennyire hasonló a miénkhez. 

„Meghívtak, hogy kezdjem az 1998-as évet – nicsak, milyen butaságot írtam, és milyen furán néz ki! 1898, természetesen”.

Ioana Pârvulescu (1960) 1983-ban diplomázott a Bukaresti Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol ma már modern irodalmat oktat. Számos, több kiadást megélt esszékötet szerzője, melyekben a 19. századdal és Bukarest történelmével is foglalkozik. Szépíróként Az élet pénteken kezdődik című regényével debütált, melyben a kor szakértőjeként biztos kézzel és finom érzékenységgel jeleníti meg a 19. század végének Bukarestjét. A könyv 2013-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Emil Hakl: Szülőkről és gyermekekről

Prága, augusztusi kora este, kocsmából ki, kocsmába be – a megszokott hrabali idill. Legalábbis első pillantásra. A 72 éves apa és 42 éves fia kocsmatúrája nem csak Prágán vezet végig, hanem kettejük történetén is. A könyv teljes egészét kitevő dialógusuk, az egymásnak mesélt anekdoták roppant szórakoztatóvá teszik a művet. Szó van világháborús repülőgépekről, nőkről, a gyermekkor elveszett és az apa elmúlt fiatal korának emlékeiről, de még a Kurszkról, az orosz atom-tengeralattjáróról is.

A fiúból előtörő érzelmek különös élményeket hoznak a felszínre. Ezek a „bevillanások” fontos szerepet kapnak az könyvben és mélységet adnak a történetnek, de egyben mulatságosak is, mint amikor a fiú egy gyerekkorában tönkretett dolog miatt magyarázkodik az apának negyven évvel a történtek után. Mind a történet földhözragadtsága, mind sajátos intimitása révén mindenki a saját szülő-gyermek emlékei és beszélgetései közepén találhatja magát. Hakl egészen különleges módon festi elénk két generáció portréját.

A prágai születésű író, Emil Hakl, akit hazájában napjaink Hašekjaként emlegetnek, diplomáját a Jaroslav Jezek Konzervatóriumban szerezte meg, majd 1981-ig mint hangszerelő, könyvtáros, raktáros és benzinkút mérnök dolgozott. Két regényével is megnyerte a rangos Magnesia Litera díj próza kategóriáját. Az elsőt éppen a Szülőkről és gyermekekről cíművel, melyből Vladimir Michálek rendező készített filmet, Csehországban Amerika című Kafka-adaptációjával szerzett hírnevet.

Stephen Greenblatt: Egy reneszánsz könyvvadász - "Kézirat sosem ég el"

Kézirat sosem ég el – ezt mondja Woland A Mester és Margaritában. Mivel általánosságban fogalmaz, tudható, hogy nemcsak a Mester kéziratára gondol. Gondolhat ugyanis egy híres-neves esetre, Lucretiuséra, akinek „A dolgok természetéről” írt, titkolni és felejteni való pogány verses értekezése több mint ezer évre tűnt el. A kézirat felfedezésének és hatásának történetét napjaink egyik legnagyobb hírű tudósa, Stephen Greenblatt ismerteti új könyvében.

Hatszáz évvel ezelőtt, a reneszánsz kellős közepén egy fiatalember – munkanélküli pápai írnok –, Poggio Bracciolini eredt a titkos kéziratról szóló legenda nyomába, és talált rá egy német kolostori könyvtár mélyén a veszélyes eszméket közvetítő műre. A klasszikus mű fordítása, terjesztése a reneszánsz egyik meghatározó – ma éppenséggel kevésbé ismert – gondolatává vált, és olyan jelentős művészeket és gondolkodókat ihletett meg,mint Botticelli, vagy épp Giordano Bruno, később pedig jelentősen meghatározta többek között Galilei, Freud, Darwin és Einstein gondolkodását.

„Megváltoztathatja egy költemény a világot? Stephen Greenblatt harvardi tanár és neves Shakespeare-kutató elbűvölő intellektuális kalandregénye bizonyítja, hogy igen. Rendkívül szórakoztató olvasmány egy merész római szövegről, amely megrázta a reneszánsz Európát, és olyan döbbenetesen modern eszméket hirdetett (mint az atomi világkép), amelyek máig rezonálnak.” Newsweek

Pulitzer-díj ismeretterjesztő irodalmi kategóriájának kitüntetettje 2012-ben
A Nemzeti Könyvdíj ismeretterjesztő irodalmi kategóriájának kitüntetettje 2011-ben

Johan Huizinga: Hogyan határozza meg a történelem a jelent?
Válogatott írások (1815-1943)

Hogyan határozza meg a történelem a jelent? – ezt a beszédét Huizinga nem mondhatta el, mert a felkérést követően megkezdődtek a megszálló hatóságok retorziói, melyek végeredményeképpen aztán be is záratták a leideni egyetemet, nem tűrve a professzorok tiltakozását. A cikk csak a háború után jelent meg. Beszédes tény.

És a kérdésre adott válasz: „Ahogy az emberiség járja, csak járja útját a századok során, és finomodik a történettudomány, úgy lesz mind gazdagabb és sokszínűbb az emberiség emlékezete, a történelem, amellyel, akarja vagy sem, számolnia kell… Mindez azzal jár, hogy ezt a mi mostani jelenünket, történeti érzéke hiába mégoly fejlett, kevésbé határozza meg a történelem, mint amennyire a korábbi szegényesebb és egyoldalúbb időszakokat meghatározta.”

 A kötet nyolc írásában – melyet a fordító, Balogh Tamás válogatott – szemlélhetjük azt a kifinomult gondolkodásmódot, ahogy a nagy hatású holland szellemtörténész Huizinga kezeli a történelem és a történészi szerep megítélését, változását és hatását.

Bőgel György: A BIG DATA ökoszisztémája

„Ez a könyv az adatokról szól: adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról, hasznosításáról. Adatokból nincs hiány: soha nem látott tömegben keletkeznek és özönlenek mindenfelől. Adattengerben élünk, és ez a tenger egyre csak árad. Az adatokban óriási lehetőségek rejlenek…” Bőgel György, a szerző

„Nagyon érdekes és inspiráló a Big Data jelenséghez kapcsolódó témák számomra szokatlan nézőpontból való megközelítése. Nemcsak laikusoknak, hanem tapasztalttudósoknak is ajánlom ezt a könyvet. A tét  nagy!” Fekete György computer scientist, NASA, Éghajlati Szimulációs Központ, Maryland

„A mű enciklopédikus módon és igényességgel tekinti át az ICT szolgáltatási piackibontakozó, és a jövőben egyre inkább meghatározó szegmensét. Nagyon pontos meghatározást ad és világos képet alkot a Big Data jelenségről.”
Pető Gábor adatközpont-vezető, MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont, Adatközpont

„Kiváló útitárs ez a könyv: nagyszerű tudománynépszerűsítő elődöket követve érdekesen, közérthetően, sok példát használva beszél az adatok modern világáról, a kibontakozó »adat-aranylázról«.” Szalay Imre elnök, Project Management Institute, Hungarian Chapter

Afonso Cruz: Kokoschka babája  - Nem friss megjelenés, de vendégünk lesz a szerző a Könyvfesztiválon!

Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerba, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta. A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét, a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába.

Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került. És innentől kezdve sok ember sorsában töltött be létfontosságú szerepet, olyan emberek életében, akik túlélték a második világháborúban a Drezdára hullott négyezer tonna bombát.

Afonso Cruz (1971) sokoldalú figura: nem csak író, hanem kiváló grafikus és közismert zenész is egyben. Könyveit saját alkotásai díszítik, de számtalan mesekönyvet is illusztrált már, és ezen kívül még animációs filmeket is rendez. A bluesos, swinges dalokat játszó The Soaked Lamb nevű zenekarban gitározik, bendzsózik, ukulelézik, vagy ha kell, hát énekel. Írói karrierje 2008-ban indult az Isten húsa (A Carne de Deus) című regényével. Nagyon termékeny alkotó, írásaival számos portugál díjat nyert már. Legjelentősebb nemzetközi sikere, hogy A Kokoschka babája 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.

Typotex Kiadó Könyvfesztiváli programok 2015

Péntek

2015.04.24. 14.00 "Európai olvasnivaló" – A fordítástámogatásból megjelent könyveket ajánlják a kiadók a könyvtáraknak (Supka Géza terem)

Résztvevők: Böröczky Tamás (Gondolt Kiadó), Horváth Balázs (Typotex Kiadó), Váradi Péter (L’harmattan)

2015.04.24. 17.30  Afonso Cruz Kokoschka babája című könyvének bemutatója (Márai Sándor terem)

Résztvevők: Afonso Cruz (szerző), Bense Mónika (fordító), Lipták Ildikó (színésznő), Borbáth Péter (moderátor)

Szombat

2015.04.25.12.00 Beszélgetés Ioana Pârvulescu Az élet pénteken kezdődik című regényéről (Románia standja)

Résztvevők: Ioana Pârvulescu (szerző), Ioan Matei (Román Kulturális Minisztérium képviselője), Dan Cristea (moderátor)

2015.04.25. 14.00 Sylwia Chutnik Női zsebatlasz című könyvének bemutatója (Supka Géza terem)

Résztvevők: Sylwia Chutnik (szerző), Veiszer Alinda (moderátor), Bata Éva (színésznő)