PRAE.HU: A rádiózás nem egy biztonságos műfaj. Már sokszor megjósolták halálát, hol a tévé, hol a videoklipek, hol az internet miatt, legújabban azt jövendölik, hogy a streaming szolgáltatások fogják elhozni a végét. 2008-ban mégis úgy döntöttél /döntöttetek, hogy egy rádióműsort fogsz/fogtok csinálni. Honnan az ötlet és miért pont a rádió?

Igen, halott műfajként emlegetik, de ez az én meglátásom szerint csupán a megújulás szükségszerűségét hozta el, nem pedig a megszűnését. Én a MetroGnóm műsorért kezdtem el rádiózni. Pontosan azért, mert a hagyományos rádiózás már nehezen éri el a jelenlegi generáció ingerküszöbét, láttam lehetőséget arra, hogy egy ilyen műsor megtalálja a közönségét. Természetesen az elején senki nem hitt abban, hogy ez működni is fog, ettől függetlenül én töretlenül csináltam, az elején még csak néhány hallgatónak. Célom nem az volt, és ma sem az, hogy bárkinek a zenei ízlését megváltoztassam, kimondottan a zenehallgatási szokásokat, a zenéhez való hozzáállást hivatott a műsor „szépíteni”, személyesebbé tenni azáltal, hogy olyan zene termékeket mutat be, amelyek kívül esnek a mainstream zene szóráson, céljuk nem a popularitás, hanem inkább érzelmek, képek, történetek zenébe festése.

Nem gondolom, hogy a rádió valaha is meghalna, mert még mindig egy olyan különleges információszerzési forrás, ami szabad teret hagy a hallgatónak azáltal, hogy auditív, ugyanakkor egy kötött, „csomagolt” , kész termék, amiért nem kell böngészni, amit nem kell megosztani stb. Én igyekeztem olyanná tenni a szerda estéket, hogy lehetőleg létrehozzak egy kis zugot, ahová az emberek elbújhatnak a hétköznapok elől. Látszólag sikerült.

PRAE.HU: A rádió mellett azért aktívak vagytok a közösségi médiában is, Facebook-csoportotok van, és nemrég egy blogot is elindítottatok. Mesélj erről egy keveset.

A Facebook csoport és oldal egyaránt a hallgatókkal való kommunikációt hivatott első sorban segíteni, aztán szépen lassan többletinformációs csatornává alakult, ahol bárki megoszthatja hasonló zenei élményeit. Ugyanakkor a Facebook nem az a felület, ahol az emberek szeretnek több időt tölteni olvasással, esetleg zenehallgatással, így jött a blog ötlete (ami szintén halott műfajnak számít), ahová olyan információk kerülnek a műsorban elhangzott zenékről, amelyekre a műsoridő nem biztosít teret. Nem titkolom, hogy a közösségi médiára való felkerülés és a blog nem célozza a népszerűsítést, de ennek már inkább a rádió szórási és népszerűségi korlátaihoz van köze. Nem feltétlenül az ErdélyFM-ről beszélek, hanem egyáltalán arról, hogy kevesebben vannak, akik csak úgy bekapcsolják szerda este a rádiót. Hozott-e új hallgatókat? Igen, sokat, és lassan már közösségről is beszélhetünk, mert hiszek abban, hogy a műsort „ki kell vinni az utcára”, az emberek közé, ugyanis nem elég már az a varázs, ami egykor működött (szoba kis sarka, rádiókészülék a párna alatt stb.)

PRAE.HU: A MetroGnóm kísérleti zenével foglalkozó felületként határozza meg magát. Azt már tudjuk, hogy miért a rádió, de miért a kísérleti zene?

Az avantgard sok mindenre jó volt, rengeteg teret megnyitott, ahová azelőtt befogadónak tilos volt belépni, elhozott egy új, sokkal színesebb korszakot a művészetben. Egyet azonban rosszul csinált: nem vakarta le magáról az elidegenítő hozzáállást, és itt fontos, hogy nem az eladhatóságra gondolok. Ennek oka többek között az, hogy a kortárs kísérleti alkotások egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem kényelmesek, nem hagynak ártatlanságot, muszáj a résztvevőnek adni magából valamit, hogy kaphasson egy teljesebb élményt. Ez nem csak a zenére igaz. Azért említettem korábban, hogy a MetroGnóm inkább a zenehallgatási szokásokat, és a zenéhez való hozzáállást célozza, mert a zenék túlnyomó többsége, amelyek a műsorban bemutatásra kerülnek, nem „fotelzenék”. A populáris zenei irányzatok mindegyike valami kész terméket ad a befogadónak, valamit, amire könnyen lehet bólogatni, érzelmeket, melyek könnyen megtalálhatóak a felszínen, és minderre megvan a recept időről-időre, korról-korra. A kísérleti zene ahhoz, hogy mindennél személyesebb legyen, követel egyfajta hozzáállást, egyfajta nyitottságot nem csak a zene irányába, hanem magától a befogadótól is, így képes teljesen egyedülálló, és mindenkinek személyes élménnyé formálódni. Azaz egyszerűen arról próbálok beszélni, hogy ezek a zenék általunk válnak teljessé, ezért képesek mindent felülmúló, teljesen személyes élményt okozni, mi is alkotókká válunk általuk.

PRAE.HU: Az hogy „kísérleti zene” viszont elég tág fogalom. Ezen belül van valami korlátozás, vagy minden belefér a műsorba, amit nem hallunk mondjuk a VH1-en?

Régebben féltem ettől a kérdéstől, most bátran mondom, hogy van. Elsősorban a heti egy óra igen kevés ahhoz, hogy akár a frissen megjelent lemezekről beszéljek, nemhogy műfajokat, alkotók munkásságát bemutassam, így kimarad minden, ami teret kaphat más műsorokban, más csatornákon, más rádiókban, kommersz felületeken, VH1-on. Ugyanakkor nincsenek ilyen kritériumok, hogy nem mehet olyan előadó, akit tíznél többen nem ismernek a világban. Hat év alatt kialakult egy „gnómos” szűrő, amiben a régi hallgatók megbíznak, az újaknak sem ijesztő. A műsor nem a különlegességre törekszik, nem rebellis, nem támadó, inkább egy jó barát próbál lenni, aki segítségével minden héten felfedezhetsz magadban, a környezeteden valami igazit. Ez nem arról szól, hogy aki Beyoncé-t hallgat az kevesebb, hanem próbál módot formálni arra, hogy a Beyoncé személyesebb legyen. A zenéről szól.

PRAE.HU: A MetroGnóm idén töltötte be hatodik életévét, és a születésnap megünnepléséhez egy maratoni műsorral készültök. Mit lehet erről tudni, mire számíthatunk?

Ez a harmadik MetroGnóm maraton, és a leghosszabb. Az előzőt hallgatókkal vezettem, akik részt vehettek a műsor szerkesztésében és vezetésében is, azaz konkrétan ők ültek a keverőnél és ők vezették a beszélgetéseket, részben. Ezúttal az MGZone szerkesztőivel készülünk a 12 órára, ami nem kevés. Valójában egy jelzés értékű kezdeményezés, azon túl pedig ünnep. 12 óra az éterben, ami nem a meggyőzésről, a beetetésről, a kiszolgálásról, a trend teremtésről szól, hanem csak simán a zenéről. Azon túl ez az időtartam elég ahhoz, hogy a legelvetelműltebb jazz kísérletektől a kísérleti hip-hop-on keresztül a hangszobrászatig sok mindent bemutathassunk. Nekünk buli, a hallgatóknak tárház. Meglepetések? Lesznek.

Hasznos linkek:
metrognóm facebook oldal: https://www.facebook.com/mgnom
mgzone blog: http://mgzone.egologo.ro/
erdélyfm rádió: http://erdelyfm.ro/