A modernizmus útjai / Adolf Loos és Josef Hoffmann munkái a bécsi Iparművészeti Múzeumban / PRAE.HU

A kiállítás eredeti bútorok, tervrajzok, modellek, belső terek, és egyéb használati tárgyak segítségével kívánja bemutatni, hogyan reagált a két építész-designer a korszak társadalmi változásaira, a fogyasztói társadalom megerősödésére, a modern városi ember megszületésére.

„Hoffamann egy új stílust akart alkotni, míg Loos egy új embertípust” - mondta a kiállítás kurátora, Christian Witt-Dörring. Mindketten szembefordultak a romantikus építészet alapvetéseivel, de az út, amit követni kívántak, merőben más irányba vezette őket.

Josef Hoffmann a csehországi Pirnitzben született 1870-ben. Tanulmányait Bécsben kezdte meg Otto Wagner diákjaként. Kiemelkedő tehetségnek számított, aki szembefordult az akadémia klasszikus elveivel, és 1897-ben Wagner támogatásával, Gustav Klimt, Koloman Moser, és Joseph Olbrich-al közösen megalapították a bécsi szecessziót. Stílusára nagy hatással volt a Glassgow-i iskola Arts and Crafts törekvése, támogatta a bútorok és használati tárgyak kézműves előállítását. 1903-ban megalapította a Bécsi Műhelyt ahol magas színvonalú hazai tervezők lakberendezési tárgyait állították elő.

A modernizmus útjai

Margarete Schütte-Lihotzky (design), Női dolgozószoba
© University of Applied Arts Vienna, Collection and Archive

Adolf Loos, Hoffmannal ellentétben igazi vízionárisus építész volt. Nem pusztán a klasszikus hagyományoknak fordított hátat, de a szecesszió elképzeléseit is élesen bírálta. Műveiben a díszítés ellen érvelt, elmélete szerint az olyan feltűnő dolgok, mint az ornamentika, egy jól működő társadalomban felesleges hivalkodásnak számítanak. Nem pusztán építész volt, de teoretikus is, műveiben a századforduló elején zajló társadalmi változásokra reflektált az építészet nyelvén. Munkáiban az építészet inkább a modern ember emancipált életformájának a háttereként jelenik meg. Elméleti írásaiban a modernizmus alapproblémáit járta körbe, racionális elképzelései a modernizmus kiemelkedő alakjává tették.

A modernizmus útjai

Lina and Adolf Loos hálószobája, Bécs, I. kerület, Bösendorferstraße 3, 1903 (rekonstrukció: Hubmann – Vass, Architekten ZT)
© Peter Kainz/MAK

A tárlat 5 szekcióból épül fel, kronologikus sorrendben haladva az ipari forradalom korszakában született berendezési tárgyaktól, Hoffmann és Loos emblematikus munkáin keresztül, a kortárs építészet Loos által inspirált alkotásáig.

A kiállítás centrumában egyértelműen az a terem áll, melyben Loos és Josef Hoffmann enteriőrjei kerülnek bemutatásra. Két szobabelsőt nagyjából egy időben tervezték, ám mégis teljesen más koncepciót mutatnak. Ez egy egyedülálló alkalom arra hogy megértsük a két tervező eltérő elképzeléseit a belső terek és tárgyak funkciójáról.

Albert Loos saját villájába tervezett hálószobáját belsőséges intimitás hatja át. Jellemzően mentes minden feleslegesnek ítélt bútordarabtól, falain fehér drapéria húzódik körbe függönyszerűen, padlóján szőrme hatású szőnyeget fektetett végig. Egyetlen ágy kivételével alig találunk más berendezési tárgyat a szobában.

Ezzel szemben Hoffmann belső térről alkotott elképzeléseit az a geometrikus felfogás jellemezte ami 1900-tól jelen volt munkáiban. Ekkor talált rá a „tiszta formák” szépségére, s munkáiban egyre többször alkalmazta a négyzetes, absztrakt formákat és a fekete-fehér színeket. A kiállításon látható Salzer családnak szánt lakosztályt is ebben a szigorú stílusban rendezte be. Hoffmann ugyanazzal a geometrikus mintákkal játszik a bútorokon és textíliákon, funkciótól és anyagtól függetlenül a szoba minden tárgyán megjelennek négyzetes mintái.

A kortárs építészet leginkább Adolf Loos elveit adaptálta, funkcionális és purista megközelítésmódja olyan ötleteket inspirált mint a napjainkban divatos „ready-made”, illetve „do-it-yourself” elképzelések.
A kiállítás utolsó szekciója prezentálja azokat a munkákat amiket a Bécsi Modernisták inspiráltak. Loos és Hoffmann hatása nem tűnt el, elméleteik kísérletezésre késztették a posztmodern építészeket és tervezőket. Josef Hoffmann magas színvonalú bútorai, és Adolf Loos radikális elképzelései még ma is jelen vannak a modern építészetben.

A modernizmus útjai