Ha mélyebbre szeretnénk ásni annál, minthogy a manapság igencsak divatos álszent módon rácsodálkoznunk arra, hogy emberek, már a mozivásznon is örömtelésből szexelünk, akkor azonban a fenti két mondaton túl is van értelme végiggondolni azt, amit múlt csütörtök óta a mozivásznon látunk.

Dobozok a folyosón

Ahhoz, hogy megfelelőképpen megértsük magunkat, egymást és a filmet, pár dolgot érdemes definiálni azelőtt, mielőtt kommentekben önmegvalósítanánk a monitor előtt. Az első és legfontosabb az, hogy megpróbáljuk elképzelni a saját életünket, mint egy olyan, ajtókkal teli, hosszú folyosót, aminek születésünkkor az egyik felén belépünk. A folyosó telis-tele van ajtókkal, melyeken életünk, személyiségfejlődésünk során be-belépünk, és melyek mögött dobozokban sorakozva találjuk élményeinket. Egy fontos szabály van: a dobozokat nemcsak meg kell nézni és beléjük kell kukkantani az ajtók mögött, hanem azokat ki kell hozni a folyosóra és ott kell kibontani őket.

Ahogy öregszünk, fizikailag-lelkileg fejlődünk, ezen dobozokból egyre több és több kerül a folyosóra, és egy idő után el kell kezdenünk őket visszapakolni ahhoz, hogy hozzáférjünk új ajtókhoz. Ha nem tudjuk a dobozokat – a bennük rejlő tartalommal, élményekkel együtt – elpakolni, akkor bizony egy idő után teljesen vagy részlegesen korlátozódik a hozzáférhető új ajtók száma, kvázi bezárjuk magunkat a körbevett, már előzőleg kihozott dobozokkal, élményekkel.

Tessék?

Hogy mi köze van ennek A szürke ötven árnyalatához? Van nekünk egy kőgazdag főhős fickónk – egy prostituált édesanya okán nevelőszülőknél nőtt fel –, aki talál magának egy hétköznapi lányt. Érzelmek jönnek, szex is, de kiderül, hogy a mi férfiúnk szerelmének az ára a játszószobai foglalkozásokban való részvétel, mely helyzet – a férfiúnk testén található égésnyomokkal egyetemben – egy előző kapcsolatban lévő domináns-alávetett viszony következménye.

Itt szögezzük le a második dolgot: mindenkinek vannak szexuális fétisei, és ezek igencsak sokfélék lehetnek. Ezek kialakulásában, későbbi változásában – nem vagyok szexuálpszichológus, de biztos vagyok benne, hogy – szerepet játszik a gyermekkor, az első szexuális kapcsolat, vagy a későbbi kapcsolatokban szerzett élmények. Ugyanígy nagyon hasonló motivációkat lehet felfedezni a filmben is erőteljesen megjelenő „üzleti siker” tekintetében is: a való életben is sokszor gyermekkori, vagy egyéb életszakaszokban fellépő traumák, illetve azok elkerülésére, megismétlésére, továbbadása ellen való folyamatos küzdés a sikeres, domináns „üzletember” vagy „üzletasszony” egyik ismérve. Csak ebben az esetben a tünetek nem szexuális „aberrációk”, hanem csupán a hétköznapi kompenzációk, kegyetlenkedések a maguk kemény lelki terrorjával.

Miben különbözik a lelki erőszak a fizikai erőszaktól? Mi az a határ, amikor az erőszak által az egyik félnek szerzett örömet meghaladja az általa okozott fájdalom? Miért lehet egyáltalán öröm valakinek az erőszak?

Tehát

A szürke ötven árnyalata ezekre a kérdésekre nem ad teljes körű választ, de biztosan nem arról szól, hogy mennyire jó elfenekelni egy nőt, vagy mennyire jó a kötözős szex, még akkor sem, ha a könyv igencsak részletes leírásai okán mellékhatásként sok nő szexuális fantáziáját megnyitotta. A film arról szól, hogy a főhősünk hogyan nem volt képes egyes dobozait elpakolni az útból és ezek a dobozok – a jelenlegi első filmben – hogyan állnak a szerelmes lánykánk és emberünk közé, a nem feldolgozott élmények hatásait lelki helyett fizikai okozatokkal szemléltetve. Csak remélni tudjuk, hogy a dobozok közös erővel való elpakolása is tartogat majd kellő izgalmat és tartalmat a következő részekben…

A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey)

Színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus dráma, 125 perc, 2015

Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlot!

Rendező: Sam Taylor-Johnson

Író: E.L. James

Forgatókönyvíró: Kelly Marcel, Patrick Marber, Mark Bomback

Zeneszerző: Danny Elfman

Operatőr: Seamus McGarvey

Producer: Dana Brunetti, Michael De Luca, E.L. James

Vágó: Danny Elfman

Szereplők: Dakota Johnson (Anastasia Steele), Jamie Dornan (Christian Grey), Luke Grimes (Elliot Grey), Jennifer Ehle (Carla May Wilks), Max Martini (Jason Taylor)

Bemutató: 2015. február 12.

Forgalmazza: UIP-Duna Film