A kiállítás felépítése tökéletes. Teremről teremre egyre lenyűgözőbb technológiákat próbálhat ki az ember, melyek némelyikét már használja a reklámszakma (marketing és kommunikációs eszközök), más részüket fiatalok élvezik számítógépes játékok formájában, de már most látszik, hogy ezek a fejlesztések a nem is olyan távoli jövő 3D-s grafikáját, vizuális animációját, számítógép-használatát, televíziózását, modellezési technológiáit, hirdetési lehetőségeit, távirányítási technológiáját reformálják meg. Gyökeresen. Tech és hack. A tárlat nemcsak az eredeti fejlesztéseket, hanem a hackelt, vagyis lemásolt, hamisított kütyüket is bemutatja.

Tapogatózás a térben

Az előszobában még csak egy aranyos és szellemes álablakkal találkozni, amely a Capa Központ szemközti látképét ábrázolja látszólag valós időben, ám egyszer csak elszáll az ablak előtt egy kiskutya – egy lufi által repített kosárkában. A fejlesztés magyar, Dombóvári Csongor és Brinner Zoltán munkája. Az LG vírusmarketing kampányra már használta is ezt a megoldást.

A következő kiállítási darabok a WII Remote, a Nintendo konzol technológiájára épülnek. Ezekbe az irányítókba 3D-s gyorsulásmérőt és infravörös érzékelőt építettek be. Ki is próbálható a Super Mario Race. A távirányító giroszkópos, így csak tekergetni kell, mint egy kormányt. Johnny Chung Lee WII hackje viszont már sokkal izgalmasabb. Itt a képernyő reagál az előtte álló személy mozgásaira (akin persze szenzor van), így teremtve meg a valósághű mélység és tér illúzióját. Úgy válik egy virtuális világ kapujává, minta igazi tükör volna.

Kiterjesztett valóság

A következő csoda a QR kódok világát gondolja tovább. Hajdu Gáspár, Papp Gábor és Kristóf Krisztián fejlesztése rém szórakoztató. A monitor kamerája a szemlélőt veszi, akinek, ha felteszi a fejére a QR kódos fejpántot, a feje szörnnyé, cipővé vagy bolygóvá változik – attól függően, milyen „markereket”, vagyis jelet olvasott be a kamera. Ez egyébként a PlayStation Eye kamera hackje.

A QR kód felhasználását idézi a holland fejlesztésű LAYAR is, amit leginkább kiadók, hirdetők használnak 2009 óta. Okostelefonos alkalmazás, beolvassa például a női magazinok címlapját és a nyert adatok alapján extra tartalmakat kínál. Szórakoztat (lejátssza a címlapfotó készítésének werkvideóját) és termékmegjelenítést tartalmaz (megmutatja, hol kapni a címlaplány sminkjét) stb.

Idén a magyar Balla A. Benjámin és Labbancz Gábor is játszott ezzel a technológiával. Az AR GADGET beolvassa a kétdimenziós kódot és felrajzolja a háromdimenziós ábrát. Ez tökéletes lehet makettek megjelenítésére, szemléltetésre, termékpromócióra és ki tudja, még mi mindenre.

Bizonyára mindenki emlékezik a tamagocsira, a virtuális pixel háziállatra egy kulcstartószerű izébe zárva. Ennek rég vége. A mostani sláger az, hogy legyen augmented reality, vagyis kiterjesztett valóság háziállatod! A kis lénnyel ugyanaz a helyzet, mint néhány eddigi kiállítási eszközzel: a kamera a szemlélőt és környezetét veszi, ebbe helyezi el a szőrös kis kedvencet, akit egy irányítókart mozgatva etethetsz, fürdethetsz, taníthatsz. Elképesztő élmény, ahogy behúzza az embert, hiszen nincs előtte semmi, csak a kezét mozgatja, mégis, az a tapasztalása, hogy egy kisállattal játszadozik. Az EYEPET-et a London Studio Playlogic Game Factory fejlesztette még 2009-ben!

Csak egy kézmozdulat

Egyre durvul a technológia, de még korántsem értünk a végére. Most jön a távirányító nélküli távirányítás. Kézzel. Leap motionnek hívják az eljárást, amelyben 3 infravörös led és 2 infravörös kamera beolvassa a kezet, eztán gyakorlatilag a kézfej mozgatásával vezérelhető az adott eszköz. Esetünkben ez a Verticus nevű játék, amelyben meg kell menteni a Földet a pusztító obliterátoroktól. A repülő hőst kézzel kell mozgatni. Egyébként a játék hősének karakterkialakításában az a Stan Lee vett részt, aki számos képregényhős megalkotásán is dolgozott, mint amilyen Pókember.

Ennek a technológiának a hackelt változatát Kiss László hozta létre ebben az évben. A szerkezet beolvassa a kezet, majd megkér, hogy mondj föl egy mondatot, amit aztán oda-vissza lejátszhatsz, torzíthatsz csupán egy legyintéssel. Elég jó a hangzása, hamar belopja majd magát a DJ-k szívébe.

Viselhető technológia

Itt elérkezünk azoknak a kütyüknek a világába, amikkel eleddig futurisztikus filmekben találkozhattunk csupán. A Google Glass egy szemüvegkomputer, hangvezérlésű. Azon felül, hogy netezni is lehet vele, kamerája kérésre felveszi, amit a szemüvegen keresztül a felhasználó lát, és ez csak az a két funkció, amit kipróbáltam. Az első Google Glass fejlesztés katonai felhasználásra készült, de úgy néz ki, a köz javát fogja szolgálni. A piacon már a hackelt verzió is kapható.

Akinek nem elég a valóság, az tehet egy nagyon durván életszerű sétát a virtuális világban az Oculus Riftnek köszönhetően. Ezt is hackelik. Bámulatos, az angliai Matthew Beaman egy tabletet erősített a leginkább búvárszemüvegre emlékeztető szerkezetre, a tableten pedig egy giroszkóp segítségével a szemüveg viselője egy távoli galaxis égitestei között tehet sétát. Igazi high tech sufni tuning.

Az eredeti Oculus Rift ennél sokkal többet tud, csak fejlesztés és cél kérdése, hogy mikor mit. A kiállításon négy különböző világba csöppen a látogató. A 2014-es amerikai fejlesztés, a Sound Self gyakorlatilag egy meditációs eszköz: hanggal modulálható háromdimenziós képet mutat, ami dinamikusan változik és mozog, ha változó hangmagasságot ad ki a felhasználó.

Az angol Tammenka Games fejlesztése a Radial-G. Az ő szoftverük űrhajós kirándulásra visz a virtuális térben. A szemüveg viselőjének szemszöge szerint már benne ül a száguldó űrhajóban és annak ablakán lát ki. Vigyázat, annyira valóságos, hogy az ember könnyen szédülni kezd!

A cseh Solarix fejlesztés hétféle környezetben játszódó séta. A helyszín dinamikusan változik: szoba, mező, város, űr. A felhőkarcolók teteje közötti pallókon tett virtuális séta annyira reálisnak hat, hogy a galériába látogató kamaszlányok visongtak tőle.

Akkor jött a totális ledöbbenés. A legizgalmasabb Oculus Rift fejlesztés magyar, ráadásul egy jól sikerült hack. A Youniverse csapat a Kitchen Budapest Talent programjának keretében dogozott. Fejlesztésük, a Szavak Súlya egy komplex rendszer. Makra Sándor, a fejlesztőcsapat egyik tagja elmondta, használatához két fél szükséges. Az egyikük viseli a szemüveget, a másikon egy EEG agyszenzor van. Az agyszenzor dekódolja viselője érzelmeit, hangulatát. A szemüveget viselő fél beszél, irányítottan érzelmekre ható dolgokat mond, ekkor a szenzor a hallgató agyhullámait leolvasva visszacsatol a szemüveg számára. A szemüvegben egy szikla látható. Ha a hallgatóban pozitív érzelmek generálódnak, lebegteti a sziklát, ha negatívak, a szikla leesik. A fejlesztés ezért kapta a Szavak Súlya elnevezést.

Ugrálj, szárnyalj!

A Youniverse projektje után már nem is tűnt akkora durranásnak a Kinect. Az eredeti fejlesztés egy virtuális sportprogram, amelynek keretében lehet például teniszezni, tekézni, focizni, falat mászni – hogy néhány tevékenységet említsek.

A Ferenczi Bálint – Kornai Zsolt páros által fejlesztett hack igazi móka volt. A testet érzékelő berendezés az emberi mozgást azonos idejű tollmozgatássá alakítja. Ez azt jelenti, hogy ha mozogsz, az beindít egy iPhone-hoz fejlesztett tollat, ami az iPhone felületére rajzol, amin fut maga a játék. A játék lényege, hogy ha szárnycsapásokat teszel, a dimbes-dombos környéken repülő madárka felreppen és érméket, pontokat gyűjt. A játék kezdetekor felmegy a nap és akkor van vége, ha eljön az este. Mindezt egy jókora monitoron követheti a játékos. Garantált szórakozás és garantált kar-izomláz.

A Nemes Attila – Boros Judit – Kiss László kurátor hármas jó munkát végzett. Lélegzetelállító, közel háromórányi élménydömpinget zúdítanak a látogató nyakába. A kiállítás élményeivel gazdagabban elmondható, hogy a jövő már a jelen. 

A Kép és képtelenség című kiállítás a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban (1065 Budapest, Nagymező utca 8.) tekinthető meg 2015. március 1-ig.

Fotók: Mészáros László