A BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszékén 2009 óta működő Képi Tanulás Műhelye (Visual Learning Lab) ötödik alkalommal szervezett konferenciájának előestéjén mutatták be a kutatási projekthez köthető Series Visual Learning tanulmánykötet-sorozat negyedik darabját The Power of the Image: Emotion, Expression, Explanation címmel.   

Benedek András tanszékvezető a kutatási projektet ismertető bevezetője után Nyíri Kristóf (Benedek mellett a kötet másik szerkesztője) mutatta be a frissen megjelent könyvet. Többek között egyfajta hazatérésről és vizuális felszabadulásról beszélt, és utalt arra is, hogy a képi tanulásról szóló elméletek fontos előzményeinek tekinthetők egyrészt Hajnal István 1920-30-as években végzett kutatásai, ezen belül is azok, amelyek a írott (tehát olvasott) és szóbeli (vagyis hallott) szövegek értelmezése közötti differenciára helyezik a hangsúlyt, másrészt Balázs Béla A látható ember (Der sichtbare Mensch) című könyve, ami az egyik első filmelméleti munka, és arra fókuszál, hogy a film az eredeti emberi gondolkodásához, a (mozgó)képeken alapuló gondolkodáshoz történő visszatérést jelenti. Ezek az elméletek aztán többek közt a torontói McLuhan-kör 1950-es években végzett kutatásai nyomán hagyományozódtak tovább.  

Nyíri ismertetőjében fontos szerepe volt annak a kérdésnek, vajon tényleg van-e értelme a képi tanulás elméletével foglalkozni, miközben a tankönyvek már most is tele vannak képekkel. Nem döngetnek-e a kutatók ezzel nyitott kapukat? A válasz nemleges, mert hiszen az említett képek csupán dekorációk és nem beszélhetünk valódi funkcióval ellátott, gondolkodásunknak ezt a metódusát is igénybe vevő illusztrációkról. Vagyis a kihívás, hogy miként is hasznosíthatók a képek az oktatásban, még mindig adott. Itt érdemes arra is kitérni, hogy a digitális kultúra hangsúlyossá válásával, az internet mindennapos használatának következtében talán nem is biztos, hogy a gyerekek, inkább a tanárok oktatására kell nagyobb hangsúlyt helyezni a tekintetben, hogy mi mindent lehet a képekkel kezdeni. 

A bemutató során láthattunk egy kivetített ábrát arról, milyen szerteágazó témákat is ölel fel a kutatás és az annak eredményeit közzétevő könyvsorozat, és hogy ezek a témák hogyan kapcsolódhatnak a közös ponton (képek/vizualitás) túl is egymáshoz: pedagógia, szövegtan, nyelvtanulás, gender-kutatások, közösségi média, filozófia stb. Érdekes volt megfigyelni, hogy azoknak a szerzőknek, akik több tanulmánnyal is jelen vannak az eddig megjelent kötetekben, a különböző témájú írásaik mennyire esnek egymástól távol vagy köthetők esetleg több ponton keresztül is össze.

A most megjelent kötet írásaiból szemezgetve Nyíri Kristóf beszélt többek között arról, hogy a diagram sokkal összetettebb jelenség, mint ahogyan arra a matematika órákról emlékezhetünk: szöveg, szimbólumok, képek egyvelege, és hogy mindez összekapcsolható a gesztusok kutatásával, amint az Valeria Giardino tanulmányában is szerepet kap. A könyvet olvasva találkozhatunk az infografikák nyelvészeti megközelítésével is (Veszelszki Ágnes), és egy második világháborús amerikai plakáton keresztül képet kaphatunk a vizuális propaganda működéséről (James J. Kimble). Kiderült, hogy a Google Glass is lehet kutatási téma (James E. Katz és Daniel Halpern), valamint szerepet kap a vizuális oktatás régi és új dilemmáinak összefoglalása is Benedek András tanulmányában. Ezenkívül érdekesnek tűnik a kötet utolsó, Face to Face (Szemtől szembe) címet kapó fejezete is, melynek írásai többek között a nonverbális kommunikációra, testbeszédre, arckifejezések koncentrálnak.  

A könyvbemutató végén a hallgatóság soraiból feltett kérdések között felmerült újra szöveg és kép viszonyának dilemmája, például, hogy napjainkban a diákoknak könnyebb értelmezni valamilyen jelenséget, ha az filmekből és nem szépirodalmi alkotásokból vett példákhoz kapcsolhatják. Legvégül pedig érintőlegesen a generációk közti digitális szakadék – nem csupán a magyar társadalomra jellemző – jelenségéről is szó esett.