A fekete ruha a 80-as években tűnt fel először, és mint később kiderült, valójában egy élősködő szimbióta volt, ami nem csak erősebbé, hanem kegyetlenebbé is tette a főhőst, aki így végül megszabadult tőle. Pókember azonban még jó ideig feketében üldözte a bűnt (a Fekete Macska varrt neki új kosztümöt), egészen Venom feltűnéséig. Véletlen egybeesés, hogy J.M. DeMattias is ekkoriban írta meg első sötétebb tónusú Pókember-történetét, melyben a főhőst élve eltemetik (Kraven utolsó vadászata, Csodálatos Pókember vol.1 #91–93; 1997), és amit később az író a '90-es évek első felében boncolgatott tovább (előbb-utóbb elérünk oda a PPP-k lapjain is). 

Csodálatos – Straczynski most ehhez az időszakhoz nyúlt vissza röpke öt szám erejéig, már ami a borús, sötét hangulatot illeti. A "barátságos és közkedvelt" Pókembernek nyoma sincs. Aki halálos fenyegetésben éli mindennapjait, annak nincs kedve viccelődni. Ez a Pókember szótlan, könyörtelen és bosszúszomjas. Miután  szeretett nagynénjén nem nagyon tud segíteni, inkább bűnözőkön éli ki mérhetetlen elkeseredettségét. Ezeknek a lelki folyamatoknak az ábrázolásával nincs is különösebb gond, sőt, Ron Garney rajzaival megtámogatva annyira hatásosak, hogy már-már el is fedik a történetben tátongó óriási lyukakat.

A krimiszál önmagában eléggé hiteltelen, de csak ha jobban belegondolunk, hogy mekkora város is New York, és hogy mennyi az esélye annak, hogy egy Pókemberhez hasonló figura ennyire tisztában legyen az alvilággal. Straczinskynek érezhetően gondot okozott az is, hogy a kiválasztott főellenség egy másik sorozatban történtek folytán éppen börtönben csücsül, és ezt a tényt csak némi erőlködés árán sikerült kiküszöbölni – a börtönhierarchia ábrázolása nem túl hiteles, bár a sorozat világán belül végső soron működik, és a nyomozás is. A koncepciótlanság (mert hogy az egész polgárháborúsdi, fekete ruhásdi a szerkesztők felől jövő utasítás) inkább a Vezér hiányos motivációján érzékelhető, egyszerűen nem áll össze, hogy milyen okból, miért pont most, és miért úgy teszi amit tesz, ahogy. Straczynski viszont jó író, aki más oldalról bőven kárpótol ezekért a hiányosságokért.

Barátságos  és közkedvelt – A Friendly & Neighborhood Spider-Man íróját azonban láthatóan nem nagyon érdekli, hogy mi történik éppen Peter életében, ő inkább azzal van elfoglalva, hogy még azelőtt elvarrja az általa megkezdett történetszálakat, mielőtt elkaszálják a sorozatot. Peter David persze precíz ember, így a cselekmény szempontjából nagyon is követi a fő történetfonalat: Peter a barátja bújtatja, közben álruhában próbál dolgozni, J. Jonah Jamesonnal is folytatódik a perpatvar, és Debra Whitman után most Betty Branten van a sor, hogy a történtek tükrében tisztázzák kapcsolatukat. Peternél azonban nyoma sincs a depresszív hangulatnak, ami egyáltalán nem is baj, sőt, nem szabad olyan véresen komolyan venni a kontinuitást.

Peter David 22 füzeten keresztül írta a sorozatot, ezek az #5–10. számok kivételével itthon is megjelentek. Az első négy szám a tizenkét részes Pókember-crossover (az itthon két kötetben megjelent A másik) részei, az egyetlen elvarratlan szálat már jóval előbb felvezette az író, az első perctől sejteni lehetett, hogy Arrow gyanús figura, de a lezárást csak most kapjuk meg. A kimaradt részekben volt egy kis időutazás, David most ehhez is visszanyúlik, és megbolygatja a dolgot a rég látott Homokemberrel (aki hasonlóan a fekete ruha és Venom szerepeltetéséhez a Sensational címen, ugyancsak a 2007-es mozifilm okán köszönnek vissza a képregények oldalain). A történet elég nyakatekert, fordulat fordulatot követ, az egész Peter Davides ciklust mégis inkább a humoráért lehet újra és újra elővenni – egyedül Todd Nauck rajzai rontanak egy kicsit az élményen.

Szenzációs – Az Újra feketében ciklus természetesen a harmadik Pókember címre, a Sensational-re is kiterjedt, de ezt a magyar kiadás átugorja, így Roberto Aguerra-Sacasával már nem találkozunk többet. Helyette a Hihetetlen Pókember első különszámába került be Matt Fraction egyrészes története, a Sensational cím éves különszáma, az Annual #1.

Fraction két nézőpontból váltogatva, három idősíkon szövi a cselekményt. Az első funkciója csupán keretbe ágyazni a rövid cselekményt, a másik kettő már a jól bejáratott jelen idő + visszaemlékezés páros mintáját követi. A múltban játszódó panelek Peter és MJ egy-egy közös pillanatát mutatják meg, a gondolatbuborékok azonban első alkalommal még nem egymással párhuzamosan, hanem egymás után tűnnek fel, amitől csak még bájosabb lesz kettejük bimbózó kapcsolata, hogy végül elcsattanjon az első csók is. Ez azonban még kevés lenne a zseniálishoz, hiszen az ilyesmi akaratlanul is hatásvadász, de Fraction annyira ügyes, hogy az esetlen rózsaszín ködöt kontextusba helyezi. Már-már el is feledtük a jó öreg Lamont nyomozót, de Fraction most előrángatja a semmiből.

Straczynskinél és Peter Davidnél is érzékelhető volt, hogy Petert mennyire nyomasztják a történtek, de ennyire közel egyikük sem vitte a feladáshoz a hálószövőt. Peter életében pedig jelen pillanatban Lamont az egyetlen, aki hellyel-közzel képes betölteni valamiféle apa szerepet, kettejük kapcsolatának ezt az aspektusát sikerült most remekül megragadni. A másik oldalon MJ teherbírását boncolgatja a szerző, aki köszöni szépen, jól van. A SHIELD ügynökkel való beszélgetéséből tökéletesen kirajzolódik, hogy amíg egy kívülálló csak annyit lát Peter és MJ kapcsolatából, hogy az utóbbi óriási áldozatokat hoz és rengeteget szenved, addig a valóság az, hogy ezzel együtt is sokkal teljesebb életet él, mint a legtöbben, egyszerűen azért, mert őszinte, beteljesedett szerelem az övék. Ezekről a karakterekről olvasva talán még a cinikusabbak is elhiszik, hogy van ilyen. Az azért már valami!

Hihetetlen Pókember #12–18 (2014)
Hihetetlen Pókember különszám #1 (2013)
Írta: J. M. Straczynski, Peter David & Matt Fraction
Rajzolta: Ron Garney, Todd Nauck & Salvador Larocca

The Amazing Spider-Man #539–43 (2007)
The Friendly Neighborhood Spider-Man #17–22 (2007)
The Sensational Spider-Man Annual#1 (2007)

A sorozat korábbi részei:
Hihetetlen Pókember #4-6: Vadállat
Hihetetlen Pókember #7-11: Maszk nélkül
Hihetetlen Pókember #1-3: Polgárháború