Ez a szakma magára maradt -  kezdte beszédét Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke. Utalt arra, hogy az elmúlt tizenöt év szakmai programjainak nagy része ma már nem létezik. A teljes könyvszakma állami támogatottsága jelenleg kb. 610-620 millió forint ( a szektor forgalmának kb 2%-a), ebbe beletartozik a Márai-programtól kezdve a szerzők külföldi szereplésének költségéiig minden típusú támogatás. Kocsis hangsúlyozta, nem az állam emlőjén akarnak lógni, nem profitábilis könyvek kiadásához szeretnének támogatást szerezni, hanem a magyar nyelven alapuló egyedülálló kultúra külföldi megjelentetésnek, illetve belföldi fenntartásának finanszírozásához. Emellett súlyos érvágás, hogy a piaci szektor szponzorációs tevékenysége is drasztikusan csökkent, sőt, gyakorlatilag ez a bevételi forrás ma már nem létezik. Mindezen problémákra pedig a szakma szereplői gyakorta rossz válaszokat adtak. 

A most benyújtott javaslatcsomag legelső pontja a kötött árrendszerről szól, a tervezet a könyvpiac cégeinek konszenzusos támogatását élvezi. A javaslat célja hogy a kis és közepes kiadók és kereskedők is versenyképesek lehessenek, fennmaradhassanak. A kötött árak nem a verseny megszűnését jelentenék, hanem az olyan unfair versenyt korlátoznák, ,mint amikor a bevásárlóközpontok saját kockázatukra egy könyv megjelenésekor azonnal lenyomják az árakat. Kocsis szerint a kötött árrendszerrel éppen a könyvkereskedőket védenék, ugyanakkor ez a törvény nem lenne befolyással a terjesztői árrés megállapításának módjára. 

A második pont a Márai-program folytatásának terve. A projektnek rengeteg tervezett részprogramja volt , amiből csupán egy, a könyvtártámogatási program valósult meg, de az is messze nem azzal az anyagi háttérrel, mint az eredeti tervek szerint  történt volna: a tervezett egymilliárd forint helyett előbb 400 majd csupán 100 milliós támogatást kaptak. A benyújtott javaslat ezt az összeget szeretné újra 400 millióra felemeltetni.

A MKKE egy olvasásnépszerűsítő porgramra is javaslatot tesz a Kortárs Magyar  Irodalom  Éve névvel, amely 2015-16-ban valósulhatna meg, akár a két Könyvfesztivál, vagy a két Könyvhét közötti időszakban, amihez legalább 50 millió forintra lenne szükség.

A negyedik javaslat a pedagógusoknak tenné lehetővé, hogy az akadémikusokhoz hasonlóan évi 100 ezer forint értékű könyvvásárlást levonhassanak az adóalapjukból. Ide tartozik az ötös pont is, miszerint ki kellene bővíteni a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználási körét, emelni a felhasználható összeget, hogy könyveket is lehessen vásárolni, mivel a mostani kedvezmények között a kulturális fogyasztás e formája nem jelenik meg. 

A hatodik pont pedig a kedvezményes kamatozású könyvszakmai hitelprogram korszerűsítéséről szól.

Zentai Péter László az utóbbi időben a sajtóban megjelent, az  MKKE-t kritizáló szólamokra reagált, elsősorban arra a vádra, hogy az Egyesülés a kereskedők érdekeit szolgálja ki. Zentai nem ért egyet azokkal, akik szerint a kiadók és a kereskedők két külön szakmai tömörülést kellene, hogy létrehozzanak, mivel mindkettőnek ugyanaz a célja: minél több könyvet eladni. Egy esetleges kamara létrehozását pedig a magyar törvények nem teszik lehetővé. Az igazgató visszautalt arra is, hogy épp most nyújtottak be egy törvényjavaslatot - a sajtótájékoztató apropójául szolgáló csomagot-, ami éppenhogy a könykiadók érdekeit tartja szeme előtt. Az Egyesülés felépítése és struktúrája sem engedi, hogy a kereskedők kerüljenek túlsúlyba. A felsorolt kritikus megnyilvánulások között elhangzott az a felvetés is, miért nem tagja a  kilépési hullámot megindító Libri Kiadó vezetője az elnökségnek. Zentai válasza rövid volt: mivel nem választották be. 

Zentai szólt még a MKKE javaslatairól, melyeket a Balassi Intézet Publishing Hugary programjához fűztek - például, hogy a döntéshozó kuratóriumban legyen egy könyvszakmai szereplő is a kulturális intézetek képviselői mellett -, s amelyek nem valósultak meg. Beszélt a Frankfurti Könyvvásár standjának megújulásáról, s hogy az Egyesülés büszke az elmúlt évtizedekben létrehozott könyvpiaci statisztikai  adatbázisára, amelynek adatlapjait minden piaci szereplőnek kiküldik,  ha viszont a kiadó részéről nem küldik vissza, akkor kénytelenek becsült adatokkal dolgozni. 

A sajtótájékoztató során mind Kocsis András Sándor, mind Zentai Péter László felemlegette, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a legrégebbi magyar civil szerveződés, ugyanakkor  jogi jogosítványok nélkül. A tisztességtelen piaci magatartást szankcionálni nem tudják, s a mentalitás sem olyan, mint például Németországban, ahol a presszionálni lehet a nem etikus piaci szereplőket. Ellentétek magától értetődően vannak, ezek sok esetben a magyar piac sajátosságaiból adódnak, ahol nem a kiadók állnak össze és csatlakoznak kereskedelmi hálózatokhoz, vagy hoznak létre maguk is ilyeneket, hanem fordított a folyamat, és a szálak túlságosan is  összekuszálódtak. Mindeközben a most benyújtott javaslat további sorsáról nem sok mindent lehet tudni, támpont jelengleg csupán egy korábbi javaslat fél évvel ezelőtti visszautasítása.  

A szervezet egyébként jövőre lesz 220 éves, s részben ebből kifolyólag a következő Könyvfesztiválon nem egy másik nemzet irodalma, hanem a magyar könyvkiadás kerül középpontba. Azon a fesztiválon, ahol a MKKE vezetői részéről is megerősített információk szerint Jonathan Franzen lesz majd a díszvendég.