A Meaning and Motoricity bemutatása előtt Benedek András, a BME Műszaki Pedagógia Tanszék tanszékvezetője rövid laudációban ismertette a szerző eddigi munkásságát, részletesen kitérve közös kutatási projektjeikre. Benedek elmondta, hogy e mostani esszégyűjteményben megfogalmazott gondolatok folytatják azt az utat, amelyet a Nyírivel közösen szerkesztett Visual Learning sorozat négy kötete megkezdett. A könyv tehát alapvetően épít arra a munkára, amely jó ideje folyik a Visual Learning Lab keretében. Az összegyűjtött hét tanulmány az elmúlt hat évben íródott, és az utolsó kivételével már mindegyik megjelent korábban nyomtatásban is - némelyik magyar nyelven is -, azonban a bennük kifejtett gondolatok olyan erősek és jelentősek, hogy megérdemelték, hogy könyvbe összegyűjtve lássanak újra napvilágot. Ezt az esszék témája is indokolta, ugyanis az írások mindegyike Nyíri filozófiai víziójának kifejtésére vállalkoznak, és a kép és az idő lényegi kapcsolatát igyekeznek feltérképezni.

Az eseményen a könyvet Sybille Krämer (a Berlini Freii Egyetem Filozófiai Intézetének előadója) mutatta be, aki a méltatás mellett röviden összefoglalta az egyes fejezetek gondolatait is: e hét esszé tárgya a képek szerepe a gondolkodásban, illetve az időfogalom. Nyíri az írásokban egyrészt amellett érvel, hogy a verbális gondolkodás alapvető kapcsolatban áll a képi elmélkedéssel - elsősorban képekben gondolkozunk, amelyeket később "fordítunk le" szavakká. Nyíri szerint tehát az emberi gondolkodás egyaránt bír perceptuális és verbális dimenzióval, melyek között a vizuális az ősi és az alapvető. Ez az elképzelés végigkíséri a nyugati filozófia történetét, mivel azonban a valóság képi megragadása sokáig problematikus volt, nehéz volt a képekkel bánni, ezért a teoretikusok a szavak elsődlegességét hirdették. A fotográfia megjelenése után egyre több válasz született a képfilozófia különféle problémáira. Nyíri a kötet második fejezetében például Wittgenstein képfilozófiáját vizsgálja, és miután meglehetősen nagyfokú részletességgel rekonstruálja a filozófus képelméletét, amellett érvel, hogy Wittgenstein szándékai ellenére sem volt képes az időfolyam metaforával leszámolni. Vagy ott van a harmadik fejezet, amelyben Gombrich téziseit veszi górcső alá, időfelfogását elemzi és annak filozófiai relevanciája mellett érvel igen meggyőzően: állítja, hogy a képek és az idő között lényegi kapcsolatot fedezhetünk fel, ugyanis a képek önmagukban hiányosak és kétértelműek, ha nem mozgóképek - tehát ha nem időben történnek. Másrészről az időt fogalmilag csak a térbeli mozgás metaforái, tehát lényegében képei segítségével lehet megragadni, ebből következik az, hogy a a kép- és az időfilozófiák kölcsönösen függnek egymástól.

A bemutatón Nyíri Kristóf röviden reflektált a Sybille Krämer által kifejtett gondolatokra, illetve vázlatosan ismertette a józan ész világképét tükröző metafizikai elméletét. Ez, ahogyan ő látja, egy négydimenziós probléma. 1) a józan ész a történelem egy örökké fejlődő produktuma, mely jelentős szerepet töltött be a tudományban és a korai filozófiában, 2) érvényes (current) tudomány az, amely megalapozott adatokkal lát el a világról, és olyan működőképes elméleteket épít fel, amelyek ezekkel az adatokkal fuzionálnak, 3) de ez filozófia, amennyiben egyszerre tartozik az érvényben levő tudományhoz és a filozófiatörténethez, ami elmondja, hogy milyen is a világ, tehát egy “világ-látást” ad, 4) a józan ész filozófiája (common-sense philosophy) nem a hétköznapi ember (common man) filozófiája, hanem a képzett nem-filozófusé, aki számára értelmezi a világot. A könyv persze nem pusztán e filozófiai vízió bemutatása, számos más, az idő és a képi gondolkodás természetével kapcsolatos problémát is érint.

A bemutatót rövid eszmecsere követte, majd finom borokkal és jófajta pezsgővel koccintottunk Nyíri egészségére, miközben a hozzáértők informális keretek között folytathatták a vitát.

Nyíri Kristóf: Meaning and Motoricity - Essays on Images and Time, kötetbemutató, 2014. 09. 05. BME

Fotó: Pál Dániel Levente