építészet
A szerény épületet pár hónap alatt újították fel, londoni mércéhez képest alacsony összegből, rövid idő alatt. A munkát a decens brit építészre, Witherford Watson Mannre bízták, akinek ez volt az első befejezett munkája, miután tavaly megkapta a Stirling Prize-t, az Astley-kastély felújításáért.
A galéria a kanálisok között megbújva egy viktoriánus irodaházzal szemben és egy valahai magtár szomszédságában áll, amiről a tér kapta a nevét, a Granary Square, ahol ezeket a tipikusan angol téglaházakat találjuk. Az építész feledata volt, hogy úgy alakítsa át az épület térszerkezetét, hogy igazodjon a kiállítótér elvárásaihoz, mindeközben az eredeti karakter ne változzon meg és a viszonylag nagy épület valamiféle intimitást is kapjon.
A megoldás végül az lett, hogy létrehoztak egy ház a házban szerkezetet. Építettek egy sor fehér dobozt a kiállítóterek számára az épületen belül, melyeket néhol megszakítottak, hogy megmutassa magát az épület szerkezete, az öntöttvas ajtók, ablakok. Ez szerkesztési mód lehetővé teszi a galéria számára, hogy szabályozzák a belső tér szervezését az egyes változó kiállítások igényeihez igazodva, mégis látható maradt az épület múltja, különböző rétegei. Mann szerint, ha egy építkezés ennyire kicsi és gyors, nem marad sok idő bíbelődni, inkább a szórakoztató részleteket kell keresni.
A megnyitó kiállítás, az Inside Stories, Britannia kedvenc illusztrátora, Quentin Blake munkáit mutatja be. Blake a kezdetetktől fogva támogatta a galéria létrehozásának terveit, több ezer illusztrációt tartalmazó gyűjteményt adományozott a szervezetnek, amely adományokból tartja el magát. A kezdeményezés, hogy illusztrációs anyagokat tároljanak, bemutassanak és gondozzanak, a kétezres évek elejétől létezik az Egyesült Királyságban. A geléria lehetőség arra, hogy a közönség megismerje az illusztrátorokat személyesen is, a munkáikat is, és letrejöjjön egy olyan hely, ahol intenzíven csak erről a művészeti ágról legyen szó.