Kutatásuk a korábbi 2002-es vizsgálathoz képest számadataiban javuló tendenciát mutat, a szövegrészek tartalmi szempontból pontosodtak és mennyiségük is növekedett. A kutatásról készült összefoglalóból és a roma értelmiségiek, tankönyvírók és az oktatás területén tevékenykedő szakértők, valamint civil csoportok bevonásával szervezett három napos, részvételen alapuló esemény (MONITOR live 2, Kesztyűgyár, június4-6.) során azonban egyaránt az derült ki, hogy az ez irányba ható jó szándékú törekvések ellenére az utóbbi évek tankönyveinek nagy részében is sok az általánosítás, elnagyolás, leegyszerűsítésből fakadó pontatlanság; szemléletmódjukat pedig szinte kizárólag a többségi társadalom nézőpontja, gyakran paternalizmusa határozza meg.

A vizsgálat a 2013/14-es Nemzeti alaptanterv tankönyvjegyzéke által megszabott oktatási anyagot helyezte a fókuszába, de emellett igyekeztek a 2014/15-ös tanév tankönyveit is figyelembe venni. A tankönyvkiadás államosítása, a kötelezően választható tankönyvek számának drasztikus csökkentése azt eredményezi, hogy a következő tanévben a magyarországi cigányság történetéről még az eddiginél is kevesebb információhoz jut a diákság, ugyanis többségében azok a könyvek maradnak az oktatásban, amelyek mind a tartalom, mind a terjedelem tekintetében problematikusak. A javuló tendencia ezzel megrekedt. Azt, hogy a helyzet tovább romlik-e, az új kísérleti tankönyvek fogják megmutatni.

A júniusi esemény elsősorban pozitív üzeneteket igyekezett megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a következő évek tankönyveiben a cigányság megfelelő – a roma kisebbség számára is vállalható – módon jelenjék meg.

Javaslatokat elküldték Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és Dr. Kaposi Józsefnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatójának, hogy az új, kísérleti tankönyvek vonatkozó részeinél vegyék figyelembe, ezzel is elősegítve a cigányellenes gondolkodás felszámolását, a multikulturális gondolkodás fejlődését és nem utolsó sorban egy objektív, a cigányság számára is elfogadható cigány-kép kialakulását. Levelükre mindeddig nem érkezett válasz. Az elkészült anyagokat ismét elküldték a minisztériumnak és az OFI-nak, valamint a tankönyvek felelős kiadóinak is.

                Javaslataok:

1. Szakmai korrektség, amely magában foglalja azt is, hogy a leegyszerűsített, sematikus leírásokkal szemben a tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai árnyaltabb, differenciáltabb szemlélettel, a tények pontosabb közvetítésével íródjanak. Általánosítások helyett konkrét, a legújabb kutatási eredményeken alapuló ismeretek közlésével támasszák alá az állításokat. 

2.  „Tematikus gettó” helyett a roma tematikájú részek integrált megjelenítése.

3. A romákat ne homogén csoportnak tekintsék; azaz homogenizálás helyett jelenítsék meg a valós társadalomszerkezetet, az árnyalatokat, illetve azt, hogy egy adott társadalmi pozíció nem csak egy nemzetiségre/etnikumra vonatkozik; és hogy egy nemzetiségben többféle társadalmi pozíció létezik. 

4. Világosan körvonalazódjon a többség szerepe és felelőssége a többség-kisebbség viszony alakulásában. 

5. A megközelítés legyen több szempontú; a tankönyv jelenítsen meg különböző nézőpontokat, késztessen nézőpont-váltásra, kritikus látásmódra, vitára és empátia gyakorlására; érvényesítse a kisebbségi nézőpontot is. 

6. A cigányság a tankönyvekben ne csak mint „probléma” jelenjen meg; mutassák be a cigány kultúra értékeit is mint a nemzeti kultúránkat és a mindennapi életünket évszázadok óta gazdagító elemeit. 

7. A tankönyvek közvetítsenek pozitív példákat és történeteket a cigánysággal kapcsolatban, valamint kapjon hangsúlyt a hazai cigányság nemzethez tartozása, kettős identitása és öntudata. 

8. A könyv erkölcsi-pedagógiai szándéka legyen egyértelmű és határozott; a tankönyvíró értékszemléletében tükröződjön a kultúrák sokféleségének nem pusztán problémaként, hanem értékként való tételezése és az emberi méltóság – mindenkit egyenlő mértékben megillető – feltétel nélküli tisztelete. 

9. A tankönyvíró értékítélete ne csak direkt „kinyilatkoztatásokban” fogalmazódjon meg: a könyv szövegei, feladatai, képanyaga adjanak lehetőséget arra, hogy a diákok maguk vonjanak le következtetéseket. A „rejtett tanterv” megvalósulásának hatékony eszközei a könyvek illusztrációs anyaga/táblázatai/grafikonjai stb. által közvetített tartalmak, melyekkel szembesülve a tanulók saját maguk alakíthatják ki (a korábbi esetleg előítéletes véleményüktől eltérő) értékrendjüket. Fontosnak tartjuk a könyvek módszertani eszköztárának kibővítését vizuális és zenei segédanyagokkal, „naprakészen” frissülő internetes anyagokkal. 

10. Módszertanilag a könyvek a „cselekedtető tankönyvek” irányába mozduljanak (természetesen korosztályonként és tantárgyanként változó mértékű lehet a közlő és a munkáltató részek aránya).

Közlemény:
MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely

monitor.nyitottmuhely@gmail.com

http://monitorlive.wordpress.com/

https://www.facebook.com/monitor.nyitottmuhely

A javaslat támogatói:

Artemisszió Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Cigányságkutató Intézet - Romano Instituto Alapítvány, European Roma Cultural Foundation (ERCF), Hálózat a Tanszabadságért, Hívatlanul Hálózat, Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, Magyar Pedagógiai Társaság, Romakép Műhely, Szimbiózis Kulturális Antropológiai Alapítvány, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), Történelemtanárok Egylete, Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány