Benedek Anna Nádasdy Ádámot és Kovács Kriszta énekest fogadta, akikkel a Kossuth Kiadónál megjelent Budapest bámészko című könyvükről és a hozzá tartozó CD-mellékletről beszélgetett. A mű a "kulisszákról" szól: budapesti legendákról, helyszínekről, érdekes emberekről, akiket valaha szinte mindenki ismert. Ilyen pl. a Nádasdy Ádám számára különösen kedves Füttyös Gyuri, akire csak ráragasztották ezt a nevet, mivel állandóan fütyült, azonban igazi kilétére sosem derült fény.

A címadásnál céljuk volt, hogy az emberek megakadjanak a rajta, egyébként pedig Fábri Péter egyik dalából vett Addig jó amíg álmélkodunk kezdetű sorából merítette Kovács Kriszta az ötletet. A könyv felépítése fotó, dalszöveg, Nádasdy Ádám kisesszéje majd újra fotó... A CD volt az alap, melyre építkeztek. Kettejük közti kapcsolat úgy kezdődött, hogy Kovács Kriszta meghívta Nádasdyt egy, a CD anyagából adott Kovács Kriszta Kvintett koncertre, s kérte őt, hogy írja le a fejében megszülető gondolatokat. A CD-n Fábri Péter és Wolf Péter dalai szerepelnek. Domján Edit, Seress Rezső, Rejtő Jenő, Molnár Ferenc, Táncdalfesztivál, Önök kérték, Szabó család  és még hosszan lehetne sorolni mennyi minden és mindenki szerepel a könyvben. A kisesszékben keverednek a lírai és a prózai, lexikoncikk-szerű írások. A könyv idősebb és a fiatalabb korosztály számára egyaránt érdekes lehet.

A következőkben P. Horváth Tamás Tündérvárosa és Balázs Attila Szép kis történetek című novelláskötete volt a téma. Balázs Attila 20 év anyagát sűrítette bele a kötetbe. Hangulata a groteszk, mégis "valós" élet. Az elbeszéléseket összetartó központi erő a magyarság, hazaszeretet. A könyvben olyan érdekes, híres vagy elfeledett személyiségek kapnak szerepet mint Kerényi Frigyes, Petőfi ellenlábasa, aki végül Texasban kötött ki, ahol halálát elborult elmével  egy szénégető kemencében végezte.
Balázs Attila Gion Nándorral való találkozások meghatározóak voltak és rájött, hogy a "történelem önmagát alakítja és bizonyos figurákat kiemel bizonyosakat meg nem", olyan erő ez, melyre senki sem fog rájönni. A Tündérváros című regény mottója Danilo Kis-től származik, melyből P. Horváth Tamás számára különösen fontos "Az írók képzelegnek." mondat, hiszen ez a regény is fikció (bár "hasonlít a valóságra"). Horváth későn kezdett hozzá az íráshoz, első regényét pedig hosszas kutatások előzték meg. Pécs, a Zsolnayak és a szabadkőművesség hármassága adja a könyv gerincét. Kíváncsiságát csak levéltári kutatások illetve a Pécsi Napló nevű polgári napilap olvasása során sikerült kielégítenie és mivel tudását nem egy helyi lapba szerette volna leközölni, hanem szélesebb közönség felé kitárni, regénnyé szőtte mondanivalóját. Pécs 2010-es Európa Kulturális Fővárosa cím is löketet adott a megíráshoz.

A következő vendég Rakovszky Zsuzsa volt, akinek Szilánkok című kötete jelent meg a Könyvhétre. A címben is sugallja, hogy több történetről – narrátorról, cselekményszálról – van szó. Rakovszky Zsuzsa szeret levéltárban kutatni, régi újságokat, naplókat olvasni és a korszakot – 20. század első fele – is érdekesnek találja. A mostani világkép gyökerének szeretett volna a mélyére ásni A történet egy időbeli keretbe van foglalva: a 20. század első fele és napjaink közé esik. A helyszín viszont ugyanaz: Sók nevű (fiktív) kisváros, melyen sokan szülővárosát, Sopront vélik felfedezni.
Benedek Anna felteszi a kérdést, amire többek is kíváncsiak voltak már: miért pártolt át a prózához a lírától. Rakovszky elmondja: ír ő verset, és a prózaírás nem megy annak rovására. A ’szilánkok’ számára metaforikus cserepeket jelentenek, olyan világnak a cserepei, ami a regényidő kezdetén még nagyjából egyben voltak, aztán szétestek. Hézagos történelmi tudása miatt célja nem történeti regény megírása volt, inkább annak egy bizonyos aspektusát érezte fontosnak, melyet a szereplők is képviselnek. Rakovszky úgy gondolja, a magyar társadalomban ekkor kezdett előtérbe kerülni egy új vonal: a konzervatív-progressszív, mely egyrészt az egész történelmet végigkísérte másrészt ma is nagyon aktuális kérdés. Nem gondolja, hogy a történelemben léteznek törvényszerűségek, inkább az emberek tulajdonságainak ismétlése rajzol ki olyan mintázatokat, mely azt hiteti el velünk hogy vannak.

Balogh Endre Péczely Dórával beszélgetett Esterházy Péter a Magvető Kiadónál megjelent Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat- című könyvéről. Péczely Dóra, a kötet szerkesztője elmondta, hogy az egyszerű történet nem a száz oldalra vonatkozik. Az előző kötetekhez képest a "száz oldalasokban" megváltozott Esterházy mondathoz, nyelvhez való viszonya. A mondatok például rövidebbek, egyszerűbbek, pattogósabbak lettek, tematikában egyébként nincsen összefüggés a "száz oldalasok" között. Sokak számára nem volt egyértelmű, hogy milyen Márkról van szó, Péczely Dóra így tisztázza, hogy az evangelistára utal a címben még csak sejthető név, mely persze a regény olvasásával egyértelmű lesz. Esterházy játszik velünk; mi történik akkor ha Márk én vagyok, azaz E/1-ben írja meg az evangéliumot. Péczely Dóra elmondása szerint érdekes módon az olvasóknak nem is tűnt fel ez a "kis" változtatás. Egyrészt Isten-könyvről van szó, ugyanakkor egy testvértörténetről, ahol a főszereplő Isten.
Milyen módon beszél egy gyerek Istenről és a kulákokról egy olyan 50-es évekbeli nemesi, kitelepített családban, ahol a kereszt kitétele tiltott volt? Balogh Endre úgy véli könnyebb befogadni ezt az Esterházy művet, mert egyrészt korban közelebb játszódik, másrészt - a rövidebb mondatok mellett - Esterházyra nem jellemzően lineárisan felépített történetet olvashatunk. Péczely Dóra elmondta, hogy bár tényleg van egy elmondható történet, azért itt is sok a kihagyás, elfedettség. Egyik legérdekesebb szereplő egy süketnéma fiú, aki folyton kívül tud maradni a történeteken, figyel. Kimarad a konfliktusokból, így benne mennek végbe azok. Egy regény a van-istenek és nincs-istenek, van-evangéliumok és nincs-evangéliumok, van-hagyományok és nincs-hagyományokról.
 

Fotó: Botár Gergely és Bach Máté