Az Országos Széchényi Könyvtár ettől az évtől kezdve részt vesz az Ünnepi Könyvhéten, mely 85. alkalommal kerül megrendezésre az alapító, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezésében, 2014. június
12–15-én.

Kevesen tudják, hogy a Nemzeti Könyvtár kiterjedt könyvtári, múzeumi és kutatóhelyi szolgáltatásai révén évente átlagosan 25-30 kiadványt jelentet meg társadalomtudományi szakkönyvtári feladataira és egyedülállóan gazdag gyűjteményeire építve. A művelődés- és könyvtörténeti szakkönyvektől a bibliográfiákig, értékes hasonmásoktól a díszalbumokig terjedő színes palettát önállóan vagy rangos társkiadók közreműködésével tárják olvasóik, kutatóik elé.

Mindezeken túl céljuk, hogy népszerű könyvtári szolgáltatásaik bemutatása mellett a közönség figyelmét az OSZK könyvkiadói és múzeumi tevékenységeire is ráirányítsák. Jelenlegi kiállításaik népszerűsítése mellett beiratkozási akcióval várják az Ünnepi Könyvhétre látogatókat, valamint a közelgő Múzeumok Éjszakájára is ingyen jegyeket biztosítanak, amennyiben Kiadványtáruk kínálatából legalább 10.000,- Ft értékben
vásárolnak.

Három legújabb kiadványuk dedikálását 2014. június 14-én tartják pavilonuknál.

11 órakor Bánfi Szilvia, Pavercsik Ilona, Perger Péter és V. Ecsedy Judit dedikálja az OSZK–Balassi Kiadó kiadásában megjelent A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei XVII. század című kötetét.

14 órakor Szőts Zoltán Oszkár dedikálja az OSZK és a Gondolat Kiadó közös kiadásában megjelent Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye című kiadványát.

16 órakor Sirató Ildikó dedikálja az OSZK és a Nagyváradi Szigligeti Színház közös kiadásában megjelent A nőuralom. Szigligeti Ede négy színműve című könyvét.

A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei XVII. század, 2. kötet, I-II.
 
Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár és a Balassi Kiadó
Írták: BÁNFI Szilvia–PAVERCSIK Ilona–PERGER Péter–V. ECSEDY Judit
(Hungaria Typographica II.)
ISBN 978 963 506 924 8
 
A kiadvány ára: I-II. kötet 10 500,- Ft.
 


A kiadvány kapható az OSZK könyvesboltjában vagy megrendelhető az OSZK Kiadványtárától az alábbi elérhetőségeken: Budai-Király Tímea, Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel.: 22-43-878, Fax: 22-43-744, email: kiadvanytar@oszk.hu.
 
A Hungaria typographica sorozaton belül a Régi magyarországi nyomdák betűi és díszei című kötet a kelet-magyarországi és erdélyi nyomdák valamint Lőcse és Kassa könyvekben fennmaradt sokszorosított grafikai emlékeit tartalmazza. A terjedelmes anyag ez alkalommal úgy tagolódik két kötetre, hogy az első könyv a tanulmányokat és a katalógust tartalmazza, a képtáblákba rendezett illusztrációkat pedig külön kötetbe gyűjtötték a szerzők, amely egymagában 830 lapot tesz ki. Többek között olyan nevezetes tipográfiák repertórium-szerű feldolgozását találjuk meg a kötetben, mint a debreceni, vagy lőcsei nyomda, vagy Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári műhelye. Emellett most kevésbé ismert régi nyomdáink felszerelése is közkinccsé válik.

A XVII. századi magyarországi nyomdák betűinek és díszeinek áttekintése a két új kötet közreadásával teljessé vált, minthogy korábban már megjelent a nyugat- és észak-magyarországi nyomdák hasonló feldolgozású kötete. Ezt megelőzően pedig az 1473–1600-ig tartó kötet. Ez a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló vállalkozás számot ad arról, hogy milyen nyomdafelszereléssel készültek XVII. századi régi könyveink. Minthogy minden egyes műhely más, jellegzetes betűkkel és könyvdíszekkel volt felszerelve, így az egyes nyomdákban készült könyvek is jól megkülönböztethetővé válnak.
 
Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye
 
Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó
Írta: Szőts Zoltán Oszkár
(Nemzeti Téka)
ISBN 978 963 200 623 9
A kiadvány ára: 2 950,- Ft.


 
A kiadvány kapható az OSZK könyvesboltjában vagy megrendelhető az OSZK Kiadványtárától az alábbi elérhetőségeken: Budai-Király Tímea, Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel.: 22-43-878, Fax: 22-43-744, email: kiadvanytar@oszk.hu.
 
Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye volt a könyvtár első olyan kísérlete, melyben a nem hagyományos könyvtári dokumentumokat is tervszerűen gyűjtötte. Az itt egybegyűjtött dokumentumok szerves részévé váltak az 1935-ben megalakult Plakát- és Kisnyomtatványtárnak. A volt gyűjtemény historiográfiai jelentőségét jól mutatja, hogy a gyűjtés lezárásakor több mint 176 ezer könyvtári egységet tartalmazott. Az első világháború kitörésének századik évfordulójához közeledve nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy ezek a dokumentumok máig hozzáférhetőek a Széchényi Könyvtárban, s így a korszak kutatását nagyban megkönnyítik. A gyűjtemény létrehozása pontos lenyomata a hátország hangulatának a háború kitörésekor, mely gyors és dicsőséges győzelmet várt a hadak megindulásával. E diadalmenetet az egykori könyvtári vezetők dokumentálni akarták, hogy munkájukkal ők is kivegyék belőle a részüket. Az elhúzódó háború azonban kimerítette az ország teljesítőképességét, ezzel párhuzamosan az Országos Széchényi Könyvtárét is. Végül a gyűjtemény feloszlatása, amely a szörnyű anyagi helyzetre vezethető vissza, szintén párhuzamba állítható az országos szintű eseményekkel.

A szerző a könyv első részében a Széchényi Könyvtár első világháborúbeli történetét foglalja össze. A második nagyobb tartalmi egységben magának a világháborús gyűjteménynek a történetét olvashatják az érdeklődők. A harmadik egy különleges forráscsoporttal, az első világháborús katonai tábori lapokkal foglalkozik. Végül a könyv utolsó része egy bibliográfiát ad a nagyközönség kezébe, amely az egykori világháborús gyűjtemény törzsgyűjteménybe került magyar nyelvű, 1914 és 1918 között megjelent monografikusan leírható anyagait tartalmazza.
 
A nőuralom
Szigligeti Ede négy színműve
 
Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár és a Nagyváradi Szigligeti Színház
Sajtó alá rendezte, gondozta és szerkesztette, az előszót írta: Sirató Ildikó
 
ISBN 978 963 200 621 5
A kiadvány ára: 2 000,- Ft.


 
A kiadvány kapható az OSZK könyvesboltjában vagy megrendelhető az OSZK Kiadványtárától az alábbi elérhetőségeken: Budai-Király Tímea, Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel.: 22-43-878, Fax: 22-43-744, email: kiadvanytar@oszk.hu.
 
 
Az előszóból:
 
"Színműírói tehetsége, termékenysége és színházi tapasztalatai kiemelik Szigligetit a XIX. század dramaturgusai közül. Középre helyezik őt abban a sorban, ami a régi magyar színjátéktól, majd a reformkor legjelesebbjének, Kisfaludy Károlynak sikereitől a XX. század világszínpadra emelkedett szerzőiig, Molnár Ferencig, Heltai Jenőig, Herczeg Ferencig és tovább ível. Szigligeti hosszú színházi és szerzői pályája valóban központi jelentőségű a kezdeményezéseivel, újonnan nyitott útjaival – a népszínművel, a kortársi témájú családi vígjátékkal, és a járt utakon továbblépő hazafias történeti tragédiáival egyaránt. (...) Ebben a kötetben az ő hangja szólal meg, így születésnapján az ünnepelt ajándékozza meg a rá emlékező kései utódokat.

Rendkívül izgalmas vállalkozás eredményét kapja kezébe a XXI. század Szigligetire emlékező közönsége: kötetünk négy színjátéka közül három még nem látott nyomdafestéket – szavaik eddig csak színpadon hangzottak föl, cselekményüket korábban csak élőben követhették a nézők. A már kétszer (kissé különböző változatokban) kiadott negyedik darab, A nőuralom pedig előbb 1879-ben, majd egy Bayer József dráma- és színháztörténész szerkesztette 1904-es kötetben jelent meg. (...) Szigligeti születésnapjához, s a nőnaphoz is kapcsolódva választottuk az ünnepi kötet címadójává épp ez utóbbit, az 1862-ben bemutatott színművet. A nőuralom szalonvígjáték, és ez nemcsak a helyszínt és a díszletet jelenti, hanem a hangütést és a szereplők körét is. Két házaspár és egy jegyespár férfi- és nőtagjainak játszmáit követhetjük a dialógusokban. (...) Második drámaszövegünk egészen más téma, más forma, mintha másik világba kerülnénk, de a sorok szerzője ugyanaz, Szigligeti Ede, a történeti drámák jeles írója, akit a Nadányi bemutatója idején már nem elsősorban a történelmi igazságot képviselő, de elbukó hős példaként bemutatása érdekelt, hanem a döntésre szorított ember vívódása, vergődése az értékek és bűnök között. Mint Bánk, olyan figura Nadányi György, tán még pontosabban, még hitelesebben a történelmi valóságba ágyazva, s tán még végletesebb döntéshelyzetbe taszítva, mint Katona József hőse. (...) A kötet harmadik helyére szerkesztett néprege, A nagyidai cigányok született legelőször itt olvasható szövegeink közül, 1842-ben volt a bemutatója a Nemzeti Színházban. Egészen más hang, más hangulat, más szerkezet, mint az előbb olvasottak! A később (1851-ben) Arany Jánostól is földolgozott komikus néprege az epikus tollán groteszk hőskölteményként szólal meg, Szigligeti számára pedig a törökellenes végvári csaták történelmi miliőjének, s párhuzamosan a cigánytábor népszínműszerű bemutatásának lehetőségét kínálta.(...) Az utolsóként olvasható Pünkösdi királynő is két (vagy még több) színjátéktípus virtuóz összegyúrása. Az egyik egy mesei motívumokkal is gazdagon élő kortársi kiházasítási komédia, ahol az oda-vissza szerepcsere, a túlzásoktól sem riadó nyelvi jellemzés, sőt, az operaparódia, az álarcosbál sok kalandot ígérő jelenetei gördülékenyen épülnek a majdnem-leleplezésekig, amikor aztán egyszerre csak egy hamisítatlan népszínműbe csöppenünk, a falusi lányok parlamentjének a pünkösdi királynő kiválasztását célzó ügydöntő szavazására. A fináléban ismét zene szól, de más muzsika, mint előbb a zongorás szalonban: érkezik a pünkösdi király és királynője, s végül, aki érdemli, meg is találja a párját. (...) Ünnepi válogatásunkban arra törekedtünk, hogy a szövegek, a figurák és a cselekmények változatosságával megmutassuk Szigligeti színjátékírói sokszínűségét, virtuóz technikáját, elkötelezettségét a nemzeti témák, az erkölcsi értékek, a romantika érzelmi gazdagsága iránt. Ezért nem kronologikus sorba, hanem valamiféle tematikus és hangulati egységbe rendeztük a négy drámaszöveget. Így a négy közül elsőként készült A nagyidai cigányok lett a harmadik, követi a szintén történeti témát verses szomorújátékban földolgozó Nadányit, amely a kiválasztottak közül utolsóként, 1864-ben került színre. A nőuralom mint kötetnyitó és a Pünkösdi királynő mint -záró szöveg a kortárs témájú vígjáték két megoldását mutatja meg: míg az első egy-központú szalonvígjáték, az utóbbi a népszínmű, a mese, az opera, a táncos jelmezbál műfajelemeivel és epizódjaival építi egybe a társalgási színművet. (...) Szigligeti Ede érdemes az ünneplésre.

Néha hihetetlenül aktuálisan csengő, máskor a régiség leheletével hangzó szavai olvastán hol azt érezzük, hogy a romantika színházi szerzője kortársunk, hol pedig, egy másik jelenetben, amint az valójában így is van, kétszáz esztendős "nagy öreg" mesterként tűnik föl.

A szerkesztőnek nagy élmény volt Szigligetit olvasni, elkísérni hőseit a romantika színpadára, együtt élni a szövegekkel, meghallani a betűk sűrűjének távolából megszólaló hangot, a hangsúlyokat, a dallamot, a lapok árnyékából fölsejleni látni a drámák alakjait...

Reméljük, az olvasónak is élményt és örömet szerez ez a születésnapi ajándék!"