A Noran Libro Kiadó könyvheti újdonságai 2014
 
Kelecsényi László: Emléked leszek

Keleti Dávid a múlt század hetvenes éveiben gondtalan diákéveit éli. Mint Julien Sorelnek, a szerelem és a karrier a legfontosabb az életében. A filmművészet és a zene bűvöletében él, tudományos ambíciók fűtik, de mivel csonka családban nőtt fel, nem talál elfogadható és követhető magatartási mintákat. Öncélúan hajkurássza a nőket, mígnem találkozik az igazinak látszó szerelemmel. Később kiderül, annak a kapcsolatnak sincs jövője. Belép a pártba, de ugyanakkor aláír egy ellenzéki tiltakozást. Semmi sem egyértelmű, csak az, hogy elveszíti édesanyját, akitől a halálos ágyán tudja meg, hogy nem az apja az, akinek a nevét viseli. Végképp saját kezébe kell vennie élete irányítását.



2800 Ft
 
Bitó László: Boldogabb élet – jó halál (Eutélia – eutanázia)

Ennek a könyvnek a 2005-ben megjelent első kiadása, amely már rég nem kapható, bevezette az eutélia, a jó vég fogalmát: az önrendelkezéshez és az emberi méltósághoz való jog kiteljesülését életünk utolsó szakaszában – szemben a halál okozására korlátozott eutanáziával, amely az utóbbi években egyes nyugati országokban „iparággá” nőtt, olykor trivializálva a halált.

Ezt is figyelembe véve az eutélia most bővebben kifejtett – a názereti rabbi szavaira is gyakran hivatkozó – tanításának célja az életutunk végén ránk türelmesen váró halál elfogadtatása a „kristoferek”, átsegítők – erre a célra létrehozott intézmények és kiképzett szakemberek – segítségével.

A példamutató, jó halál, amelyhez az eutélia hozzásegíthet, tehát az, amikor az eutélia rítusában körénk gyűlők így sóhajtanak fel, amint szemünket lehunyjuk: „Én is így akarok meghalni!” És ezzel – szeretetünk végső beteljesüléseként – segítjük feloldani a hátramaradók halálfélelmét, hogy teljesebb, boldogabb életet élhessenek. (Bitó László)



2990 Ft
 
Sára Júlia: Mamiko nappalai

Sára Júlia 1974-ben született Budapesten.
Filmrendezőként végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 1996-ban, később ugyanitt doktorált.
Filmeket és tévéműsorokat készít, forgatókönyveket ír. A Mamiko nappalai az első regénye.

Mamiko, a nyugdíjas óvónő, úgy kövér, hogy mindene kerek – az arca, a szeme, a párnás, puha kezei, a hasa, a térde kalácsa és a mosolya.

Mamiko nem sokat beszél, viszont jól tud hallgatni.

Magába szívja a szavakat, és elnyeli velük a feketeséget, a sok rosszat, feszültséget és a félelmeket. Elnyeli és magába temeti, mint valami feneketlen mély kút. Aki ölelésre vágyik, azt magához öleli, aki hangtalanul sír a sötétben, annak felszárítja a könnyeit, aki elveszetten bolyong ijesztő, ismeretlen, kopár tájakon, annak segít hazatalálni, s közben finoman megigazítja a lecsúszott takarót.

Mamiko hivatásos alvó. Vagyis profi virrasztó, fizetett társ az éjszakában.

Minden este pontban tíz órakor becsönget egy magánytól szomorú lakásba, ahol valaki egy vetett ággyal már várja őt. Átöltözik hálóingbe, befekszik az ágyba az idegen mellé, lekapcsolják a villanyt, és elkezdődik az éjszaka. Mamiko nem csinál mást, mint az óvodában annak idején: meghallgatja a sötétben elsuttogott titkokat, és álomba ringatja a szorongó, kétségbeesett, szomorú felnőtteket.

Egy kritikus, akitől mindenki fél; egy melegbár felkapott férfi sztriptíztáncosa; egy tüdőspecialista röntgenorvos, aki röntgenfelvételt szeretne készíteni a nevetésről; egy sikeres fotóművész, aki beleszeret egy ismeretlen férfikézbe; egy topmodell, aki utálja a testét, és éjszakánként alvajáróként különös dolgokat csinál a városban. És egy sorozatgyilkos, aki a saját ágyukban párnával fojtja meg a nőket, s utána a párnát mindig magával viszi.

Ők lesznek Mamiko társai az éjszakákban, amelyek megtelnek suttogásokkal és történetekkel. Történetekkel, amik a divatos romkocsmák, underground szórakozóhelyek és sötét bérházak mélyén, a mágikus budapesti éjszaka leple alatt valahogy mind összekapcsolódnak.
 


2800 Ft
 
Horváth Péter: Kedves Isten

1960, Magyarország. Egy tízéves fiú az öccsével váratlanul – és számára érthetetlen okból – intézetbe kerül. (Apja börtönben ül a forradalomban való részvétele miatt, anyja elvesztette az állását, ideiglenes munkája mellett nem tudja ellátni a fiait.)

A gyerek a brutális erőszak-szabályok szerint élő közösségbe kerülve megpróbálja feldolgozni a történteket és mindazt, ami vele az intézetben megesik. Kitűnő tanuló – ez több mint szálka a gyerektársak szemében.

Egyetlen barátra lel, aki a maga kezdetleges, gyermeki módján istenhitre tanítja. Hősünk ettől kezdve rendszeresen levelez a megismert, mégis ismeretlen Úrral – bár nem igazán hisz abban, hogy Isten megszabadítja félelmeitől és szenvedéseitől.

Másik szál a forradalom szegedi eseményeinek peranyagokból összeállított története, amelynek egyik meghatározó szereplője az intézetbe került fiú édesapja.

Isten mindent lát, de nincs hozzáfűznivalója. 


 
3490 Ft
 
Szántó T. Gábor: Kafka macskái

Idős máramarosszigeti haszid, auschwitzi túlélő keresi fel a regény névtelen elbeszélőjét, az írót és egyetemi oktatót Budapesten. Kezében egy Kafkáról szóló folyóiratszám, melyet az író szerkesztett, s amellyel az Izraelből érkező repülőgépen találkozott. Azt állítja, hogy felismerte a címlapon szereplő portréról: együtt volt Kafkával Auschwitzban, és olyan történeteket mesél, melyek hitelességükkel zavarba ejtik az elbeszélőt. Az író Los Angelesben élő történész barátjához, Tamáshoz fordul tanácsért, aki elutasítja ugyan a feltételezést, hogy az öreg haszid a lágerben Kafkával találkozhatott, hiszen Kafka 1924-ben meghalt, de segíti, hogy a főhős elkezdje nyomozását. 

Az auschwitzi tábor archívuma, a Bécs melletti szanatórium, ahol a tüdőbeteg írót gyógyították, a gólemet megalkotó Löw rabbi prágai zsinagógája, ahol az egykori ellenzéki szamizdatot rejtegetett, a berlini kutatóintézet, ahol Kafka-hipertext készül, az oxfordi Bodleian könyvtár, ahol a kéziratok delejező erővel bírnak, s a különleges betörés kapcsán megismert tel-avivi lakás, ahol a prágai író kéziratai lappanganak, egyaránt a nyomozás színhelyévé válnak. Arra is fény derül, hogyha igaz, amit a túlélő állít, vajon mi történhetett Kafkával 1924 után.

A nyomozás és a regény tárgya azonban elsősorban mégsem a hagyaték, nem is az Izraelben zajló kafkai per, hanem az elveszített otthon és bizonyosság, az emigráció és az idegenségtudat, a szerelem és az abszurdnak tűnő félelem a boldogságtól.

A történet végére pedig azt is megtudjuk, mi köze a macskáknak Kafkához.
 


3490 Ft
 
Ki szereti a zsidókat – A magyar filoszemitizmus
 
Az antológia anyagát, amely klasszikus és kortárs magyar szerzők műveit sorakoztatja föl, valamint a  kötet úttörő téziseit és anyagát Mózes Endre ötletgazda állította össze. Kiadói munkatárs, a szövegek gondozója Márkus József.
A szerzők között találjuk többek között: Bibó Istvánt, Czeizel Endrét, Gyurgyák Jánost, Komoróczy Gézát, Konrád Györgyöt. Müller Péter Sziámit, Tóth Krisztinát,Végel Lászlót.
 


3800 Ft