Gyermek- és ifjúsági újdonságok

Móra Ferenc – A didergő király
Békés Rozi illusztrációival



megjelenés: 2014. JÚNIUS
iillusztrálta: Békés Rozi
szerkesztette: Kis Kós Antal

Móra Ferenc klasszikus verses meséje az örökké didergő királyról és a szeretet erejéről generációk megunhatatlan kedvence. Az őszinte kislány szavai rádöbbentik a királyt arra, hogy a testet és a lelket csakis a jóság és a szeretet képes felmelegíteni.

A didergő király legújabb kiadásához a több rangos hazai es nemzetközi szakmai díjjal elismert illusztrátor, Békés Rozi készített vadonatúj színes rajzokat. Rajzainak, akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a mesékhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében.

Móra Ferenc (1879–1934) pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902, Szegénysoron, Szeged, 1905), melyhez később is visszatért (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben érzékenyen örökítette meg a parasztság kiszolgáltatottságát. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló, világos magyaros stílus jellemzi. Publicistaként ironikus hangvételben, bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait.

Békés Rozi 1980-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola (ma MOME) könyvművészeti szakán végzett, de saját szűkebb szakterületével már akkor sem elégedett meg. Grafikusként és tervezőként Bódy Gábor több filmjében dolgozott, majd tanított az alma mater csomagolás szakán. 2007 óta újra a katedrára állt a Dekoratőr Iskola oktatójaként. Saját DLA tanulmányait 2006-ban fejezte be, a bécsi Iparművészeti Egyetemen töltött Erasmus-szemesztert követően.

Elsősorban grafikusként és illusztrátorként dolgozik, valamint animációs filmeket készít. Többször kapott Szép Magyar Könyv díjat, a Magyar Illusztrátorok és a Magyar Művészkönyv Alkotók Társaságának tagjaként pedig számos kiállításon szerepelt. 2009-ben elnyerte az IBBY Az Év Gyermekkönyv Illusztrátora díjat. Mese-, ifjúsági- és tankönyveket illusztrált az Európa, a Cerkabella, az Osiris, a Sulinova Kiadók megbízására, állandó munkaadója a Móra Kiadó. Saját animációs filmjei a Café (2003), a Pénelopé napja (2006), a Szeretnék beszélgetni (2008), valamint a Villamos (2010).

A grafikusi munka mellett a kilencvenes évek óta foglalkoztatja a színház. Dolgozott jelmez- és díszlettervezőként, újabban pedig Absztrakt Színház címmel folytat színházi kísérleteket – az Erdély Dániellel közösen jegyzett darabot Góbi Rita koreográfiájával és Wéber Kristóf zenéjével legutóbb szeptember 19-én láthatták a pécsi Bóbita Bábszínház látogatói.

Önálló kiállításai

2009. Kass Galéria Szeged
2007. Színhely Galéria
2006. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
1998. Kollégium Budapest
1995. Vörösmarty mozi

Várszegi Adél és Máray Mariann – A jakifészek


 
illusztrálta: MÁRAY MARIANN
eladási ár: 1950 Ft
szerkesztette: NÁDOR ZSÓFIA
 
Mese egy jakicsaládról, ahová új jövevény érkezik, majd még egy, majd még egy... Ám egy nap a békés jakikat megtámadja a sárkány!

A nagy sikerű fiatal szerzőpáros második kötete a Kismadár és Kóró után, ezúttal Várszegi Adél maga írta a verses történetet. A könyv egyszerre művészi és gyermekbarát képi világával valósággal rabul ejti olvasóit – kicsiket és nagyokat, szülőket, nagyszülőket és gyerekeket egyaránt.

Két-három éves kortól ajánljuk.
 
Várszegi Adél a Károli Egyetem angol szakán végzett 2002-ben, szerkesztőként, nyelvtanárként, fordítóként dolgozik.
Az Ünnepi Könyvhétre második könyve jelenik meg Máray Mariannal a kiadó gondozásában. Máray Mariann 2009-ben végzett a MOME-n, eddig több mint húsz kiállításon láthatták műveit az érdeklődők. Mindketten háromgyermekes édesanyák.

A szerzőpáros 2011-ben különdíjat nyert az Aranyvackor-pályázaton.

Az első könyvük Kismadár és Kóró 2014-ben jelent meg cseh nyelven.


Kelecsényi László – FilmSZEXtétika



megjelenés: 2014. JÚNIUS
eladási ár: 2450 Ft
szerkesztette: KIS KÓS ANTAL
 
A hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva,mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem.

Nem kell végignézni az összes emlegetett filmet. Elég, ha végigolvassák ezt a könyvet.
 
Kelecsényi László (1947) Balázs Béla-díjas író, filmtörténész. Diplomáját 1970–1975 között szerezte az ELTE BTK filozófia-esztétika szakán. 1975–1977 között az ELTE BTK-n tudományos ösztöndíjas volt. 1975–1979 között a Magyar Filmtudományi Intézet tudományos kutatója volt. 1978-ban doktorált az ELTE BTK-n esztétikából. 1979–1990 között a Mafilm Budapest stúdiójában dolgozott dramaturgként. 1990–1992 között, valamint 1995 óta szabadfoglalkozású író. 1992-től egy éven át a Köztársaság című hetilap újságírója volt. 1993-ban az RTV Újság szerkesztője volt. 1994–1995 között a Respublika néven futó újság rovatvezetője volt. 1995–2006 között a Duna Televízió külsős sajtómunkatársa és a Dunaveritas Akadémia oktatója. 2001–2007 között dolgozott még a Magyar Rádió, Muzsikáló reggel című műsorának műsorvezetőjeként. 2008 óta a Zsigmond Király Főiskola óraadó tanára.



Sági György – Gilgul
Weisz búcsúja a magyar irodalomtól
 


megjelenés: 2014. JÚNIUS
eladási ár: 2450 Ft
szerkesztette: NÁDOR ZSÓFIA, TURCZI ISTVÁN, VASS TIBOR
 
A Gilgul című bensőséges regényben egy zsidó pár útját követjük, akiket elszakít egymástól a munkaszolgálat a második világháború alatt. A finoman építkező szöveg érzékenyen tárja fel az emberi lét határhelyzeteit.
 
Anyám halálát követően a szekrény aljába elrejtett ridikülben, elfelejtett kincsei között megtaláltam egy ismeretlen fiatalember néhány megsárgult fotóját. A fényképeken húszas éveiben jár. Jóvágású, intelligens és főként magabiztos arc. Sportzakóban áll, fényképezőgép lóg a nyakában. A fényképek hátoldalán anyám által ceruzával kisatírozással olvashatatlanná tett, ujjvégeimmel kitapintott írása arról, hogy soha sem felejti el. Ennyi. Semmi több, amit róluk, kettőjükről tudok.
Meg egy név: Weisz György.

Találtam egy képeslapot is, amit 1943. október 26-án írt Kárpátaljáról, a haza fegyvertelen szolgálatában Turjaremetéről, Ngs. Stern Lilly úrlánynak. Az anyám húszéves múlt, amikor a levelezőlap megérkezett hozzá Budapestre, melyben a feladó arról biztosítja, mennyire szereti.
A családi fotóalbumban egy esküvői kép. Az anyám legfiatalabb nővére mond igent. Fél évvel a Turjaremetéről küldött képeslap feladása előtt. A sárgult fotókkal beazonosítható: apám mögött Weisz György áll. Egy fejjel magaslik fölé. Apám puha nyúlszőr kalapja felett a széles karimájú fekete művészkalap elnyomja a lentebbit. Mellette az anyám. Apám mellett az ő szerelme, anyám barátnője. Ők négyen együtt, az örökkévalóságnak ajánlva. Két év múlva sem Weisz György, sem apám szerelme, sem anyám legfiatalabb nővére nem él. Csak az apám, meg az anyám. Apámnak nincs barátnője, anyámnak minden arra járó a barátja. Van, aki nem akar pótolni, és van, aki mindent megtesz azért, hogy pótlékra leljen.

Keresem őket. Weisz Györgyöt. Akár az apám is lehetne, ha már ő adta a nevét nekem. Nem is adta, az anyám közvetítette. Magához vette, őrizte, aztán amikor eljött az ideje, továbbadta nekem. Mintha jussom lett volna rá.

Keresem Weisz Györgyöt és főleg az anyámat. Már késő. Csak én kerekíthetek történetet köréjük.
Ha már elfogadtam a nevem.

Ungvári Tamás – A torinói lepel



megjelenés: 2014. JÚNIUS
eladási ár: 3 750 Ft
szerkesztette: ILLÉS ANDREA

Luria Sándor, a megszállott magyar fotográfus képzeletét sem hagyja nyugodni a torinói lepel titka – semmi mást nem akar, mint lencsevégre kapni a rejtélyt, elcsípni egy pillanatot a misztikum világából. A fénykép kiszabadíthatná az elfeledettség, az elszigeteltség és a magány börtönéből, s visszahelyezhetné a sokat szenvedett tehetséget az őt megillető helyre. A fotó a szabadság, a megváltás, sőt a szerelem ígéretét hordozza a férfi számára.

Luria a kommunista Magyarországról utazik ki Franciaországba, majd onnan Torinóba, s az ártatlanság szemüvegén keresztül észre sem veszi, hogy rajta kívül még hányan és hányan erednek a titok nyomába, hányan használják ki naivitását, a barátság örökkévalóságába vetett hitét.
S Luria egyszer csak elszánt fegyverkereskedők, mindenre képes orgazdák, műkincshamisítók és -tolvajok között találja magát – akik szintén a szent lepelre áhítoznak.
 
Ungvári Tamás misztikus krimije gazdag kultúrtörténeti és történelmi kalandokat ígér. A regény németül Das Geständnis (Tanúvallomás) címen jelent meg. A kiadó egy tanulmányt is csatolt a műhöz, mely a regényt az intellektuális krimi legjobb kortárs alkotásai közé helyezte. Ungvári regénye a nagy irodalomtörténész, Szerb Antal Pendragon legendájának műfaját folytatja a mában.
 
Ungvári Tamás nemcsak az irodalom- és kultúrtörténet-írás nagy mestere, de a regényszerzésé is. A torinói lepel titkát is fellebbentő izgalmas kalandregénye Párizsba és Itáliába viszi hősét, az embert, akit a sors megpróbáltatásai nem törnek meg. Palotában és kunyhóban a tisztesség csillagát követné, holott nemzetközi maffiózók, páriák és parvenük között egyetlen hajszálon múlik az élete. Egy nagy szerelem ragyogja be a napjait, ám kedvesét is elveszíti. A mű ugyanazt a kulturális referenciavilágot idézi fel, mint Ungvári ironikus enciklopédiái; itt a háttér a XX. századi európai művészvilág, a nyertesek és vesztesek galériájával.

A megújult regény megjelentetésével régi adósságot törlesztünk a szerző népes rajongótáborának.

Író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa, Széchenyi-díjas.
 
Az ELTE angol–magyar szakán végzett 1952-ben, a Csillag rovatvezetője lett, 1957-től aspiráns, 1959-től a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1970-től a Magyar Színházi Intézet főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–81-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Az irodalomtudomány kandidátusa (1968), a Magyar Tudomános Akadémia doktora. (1989). A nemzetközi P.E.N. Club magyar tagozatának két cikluson át volt főtitkára. Az angliai Cambridge Churchill kollégiumában „overseas fellow”-vá választották. Fulbright vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai Claremontban. IREX csereprofesszorként előadott a Columbia, Yale és Harvard egyetemeken.
 
Művei: Fielding (1955); Thackeray (1962); Modern tragikum – tragikus modernség (1966); Az eltűnt személyiség nyomában (1966); Poétika (1967); Beatles biblia (1969, 1993); Ikarusz fiai (1970); Találkozások a világhírrel (1972); Déry Tibor alkotásai és vallomásai tükrében (1973); A rock mesterei (1974); Világszínház (1974); A regény és az idő (1977); A torinói szemfödő (1978); Brecht színházi forradalma (1978); Avantgarde vagy realizmus? (1979); A harmadik csatorna (1984); A modern irodalom válaszútjain (1984); Nemcsak Babilonban (1984); Kaland és gondviselés (1985); Rekviem egy manekenért (1985); A titkos háború (1986); Az irodalomtörténet diszkrét bája (1988); A szépség születése (1988); Das Geständniss (1989); A védelem tanúja (1990). Ahasvérus és Shylock - a magyar zsidó történelemről (1999), Lezáratlan nyomozás (2004)
 
Díjai és kitüntetései: A Művészeti Alap irodalmi díja (1984); József Attila-díj (1985), Magyar Köztársaság középkeresztje polgári tagozat
 


Molnár Judit – Csendőrtiszt a Markóban
Ferenczy László csendőr alezredes a Népbíróság előtt



megjelenés: 2014. JÚNIUS
eladási ár: 3750 Ft
szerkesztette: KIS KÓS ANTAL
 
A magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából jelenik meg ez a hiánypótló kötet: a „magyar Eichmann” peranyaga bevezető tanulmánnyal, kiegészítő dokumentumokkal, fotókkal, térképekkel. A magyar holokauszt legdrámaibb időszakában, a német megszállást követő hónapokban Ferenczy László csendőr alezredesnek kulcsszerepe volt az Endlösung magyarországi végrehajtásában. A könyv a korabeli dokumentumok alapján részletesen ismerteti Ferenczy-ügyét. Tartalmazza a vádlott saját kezűleg írt fogházbeli feljegyzéseit – melyekben Ferenczy ismerteti az életútját, és lényegében előadja a védekezését – és kihallgatási jegyzőkönyvét, a tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, a vádiratot, a tárgyalási jegyzőkönyveket és az ítéletet, illetve mindazokat a tanúvallomásokat, melyeket Ferenczy más vádlottak népbírósági tárgyalásain tett. A kötet nemcsak a szaktörténészeknek szól, hanem mindazon magyar történelem iránt érdeklődő olvasónak, aki pontos, hiteles képet akar kapni a magyar holokauszt utolsó fejezetéről.
 
Molnár Judit mintegy harminc éve kutatja a magyar holokauszt történetét, és oktat a Szegedi Tudományegyetemen. Kutatásának fő területe a vidéki közigazgatási és rendvédelmi hatóságok – különösen a csendőrség – tevékenységének feltárása elsősorban 1944-ben, valamint a zsidó vezetők (Zsidó Tanács, cionisták) reagálása a jogfosztó, megalázó, kifosztó, elkülönítő rendeletekre az 1930-as, 1940-es években. A hazai levéltárak mellett több alkalommal lehetősége nyílt a világ olyan nagy intézményeiben is kutatni, mint a jeruzsálemi Yad Vashem intézet, a washingtoni Holokauszt Múzeum és Nemzeti Levéltár, vagy a New York-i Joint levéltára. Vezetésével készült el a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2006-ban megnyílt állandó kiállítása, ahol több tudományos konferenciát és időszaki kiállítást szervezett. Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián adott elő, és fő szervezője volt a 2004-es budapesti nemzetközi holokauszt konferenciának.

A Scolar Kiadó programjai: