A Magyar Napló Ünnepi Könyvheti újdonságai
 
Faragó Laura: Szép illatja száll a víg szívemre – A Baranyában élő moldvai magyarok hit- és dallamvilágából (CD-melléklettel)
 
Faragó Laura néprajzi gyűjtése, melyet Domokos Pál Péter néprajztudós útmutatásaival végzett a Baranyában élő moldvai csángók között, csipkerózsika álmát aludta mindezidáig – s több mint negyvennégy év után, 2014-ben támadt föl újra. A dalok a CD-mellékletben meg is hallgathatók. A könyvben olvasható életsorsok – örök érvényű adatok a magyarság múltjából, kultúrájából. Szolgáljanak gyökerül a jövőnek, még sok-sok évszázadon keresztül!


 
Irodalmi Magazin – Írók és alkotók a Nagy Háborúban 1914–1918
 
Korabeli fotókkal és kvalitásos művészeti alkotásokkal is gazdagon illusztrált ismeretterjesztő kiadvány az első világháború magyar irodalmáról és korabeli műalkotásokról, a centenáriumi emlékév alkalmából. Az Irodalmi Magazinból kiderül, hogyan élték meg haditudósítóként vagy éppen katonaként íróink és alkotóink a háborút a fronton (mások mellett Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Tersánszky J. Jenő, valamint Mednyánszky László, Vaszary János, Lajtha László), de rálátást kapunk arra is, hogy milyen alkotásokat szültek a hátországban működő művészek (Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Ambrus Zoltán, Lovik Károly és mások) részéről az első világháború szörnyűségei.
 
Az Irodalmi Magazin negyedéves, tematikus ismeretterjesztő kiadvány, s mindig egy-egy klasszikus szerzőt, irodalomtörténeti korszakot vagy kulturális jelenséget ismerhet meg belőlük az olvasó. Az első három szám témája Illyés Gyula, Márai Sándor és Gárdonyi Géza.
 


Berta Zsolt: Kalef (regény)
 
Magyarország, Budapest, hatvanas évek. Közelebbről a Moszkva tér, vagyis a Kalef és környéke. Az elhíresült Kalef galerit már szemmel tartja a titkosszolgálat, ám ők erről még nem tudnak. Élik, illetve élni próbálják az akkori fiatalok életét: a srácok egyszerre álmodoznak csajokról, disszidálásról és a forradalom feltámasztásáról – gondtalanságuk azonban nem tart sokáig. A diktatúra ugyanis könyörtelenül leszámol velük: kifinomult eszközökkel veszejti el őket, vagy teszi élőhalottá. Berta Zsolt új nagyregényét az életszerelem és a lélekdráma kettőse teszi letehetetlenné.


 
Doboss Gyula: A Merza-napló (regény)
 
Doboss Gyula rendhagyó montázskönyve a partiumi Tasnádról származó Merza István hatéves orosz hadifogságáról és Szibériából való kalandos hazakerüléséről szóló, 1916–1921 között írt naplóira épül, s egyfajta XX. századi magyar családregény-töredéket kínál.

A montázs szándékosan homályban hagy bizonyos történéseket, illetve eliminálja valóság és fikció különbségét. Mintha a legifjabb fiúutód számára a dédnagyapa naplója mégis jóslat és determináció is volna. Miként a szerző írja, "megrázó közhelyekről" olvashatunk: szabadságvágyról, kötődésről, szerelemről, csalódásról, féltékenységről, tervekről és kudarcokról. S nem utolsósorban egy zaklatott évszázad történelméről, a bolsevizmus által kisiklatott reményekről egy örmény–magyar család speciális optikáján keresztül...
 


Illyés Gyula: Ítélet előtt (regény)
 
Illyés Gyula befejezetlen, eddig könyvben meg nem jelent regényében a kitalált dunántúli község, Menyőd lakóinak mindennapjai elevenednek meg. A történet középpontjában özvegy Kériné ajándékozási hóbortja áll, mely krisztusi cselekedet visszafordíthatatlan hatást gyakorol a Csókáson élő szegények, de a jómódú menyődiek életére is.


 
Ircsik Vilmos: Kertek és kerítések (novellák)
 
A Kertek és kerítések a szerző utóbbi tíz évben írt novelláit és elbeszéléseit tartalmazza, amelyek közé kompozíciós okokból került be a korábban keletkezett és eddig még nem publikált Nagypénteki lélekharang. A több motívummal lazán egybefonódó művek így 1945-től napjainkig festenek képet a magyar világról, két elbeszélés pedig történelmi időket idéz fel. A kötet folyóiratokban már megjelent, illetve eddig még kiadatlan műveket is tartalmaz. Az előbbiek közül a Téltemető 2003-ban nívódíjat, a Jegyzőkönyvön kívül 2004-ben nívódíjat, az Álmomban otthon jártam 2009-ben nívódíjat, a Bonyodalmak a 208. levél körül 2011-ben fődíjat, az utóbbiak közül Az ég madarai 2007-ben fődíjat nyert a HM és a Magyar Írószövetség pályázatán.
 


Kenéz Ferenc: Pukkancs füle-királysága – Gyermekversek egykori felnőtteknek
 
Kenéz Ferenc gyermekversei egykori felnőttekhez szólnak, Pukkancs király tetteinek tükrében ráismerhetünk a valóság, a felnőttek világának furcsaságaira, ellentmondásaira...



Kontra Ferenc: Angyalok regénye
 
A könyv főhőse a hazavezető utat keresi. A térképet folyton maga előtt kell tartania. A térkép maga a terv. Nem számíthat másra, csak az angyalokra, akik számos alakváltozatban a segítségére lesznek.
 


Kovács Orsolya Zsuzsanna: Lengyel mozaik – Tizennégy interjú
 
A lengyel miliőben nevelkedett szerző izgalmas interjúi olvashatók a kötetben, amelyeket tizennégy ismert és elismert kortárs lengyel közéleti szereplővel készített: Andrzej Wajda, Stanisław Dziwisz, Lech Wałęsa, Eugeniusz Piontek†, Hanna Świda-Ziemba†, Andrzej Przewoźnik†, Józef Puciłowski, Engelmayer-Golińska Krystyna, Władysław Bartoszewski, Igor Janke, Krzysztof Kwiatkowski, Jerzy Buzek, Bogdan Borusewicz, Roman Kowalski.
 


Lőrincz György: A szív hangjai (regény)
 
Az író az életről mesél, hiteles emberi sorsokon keresztül – napjaink globális jelenségéről, a migrációról – fekete-piros, erdélyi színekben. Egy fiatal székelyföldi nő kallódásának, budapesti eltűnésének és kilátástalan fölkutatási erőfeszítésének a történetét. Az események mindössze néhány napba sűrűsödnek, a gyötrelmes, rapszodikus emlékezésfolyamban azonban három generáció sorstörténetét ismerhetjük meg.

Valóban a szív hangjai szólalnak meg a regényben, nemcsak a leányát kereső anya szívhangjai, de az író szív-aggodalmának a hangjai is: Miért, hogy az érzékeny idegrendszerűt zúzza szét ez a kor is? Hol kellett, lehetett volna másként, jobban vigyázni magunkra, egymásra, hogy identitásunk meg ne roppanjon? A nevelésben, a génekben, a rendszerekben vagy a világban lenne a hiba? A kisebbségi létben, az országváltásban? Lőrincz György nem választ ad, hanem érvényes kérdéseket fogalmaz meg – mert muszáj élni, túlélni, megmaradni akkor is, ha meginogni látszik alattunk a föld.
 


Oláh János: Közel (regény)
 
A Közel a gyermekkor beutazása, a Nagyberikben született somogyi kisfiú felcseperedésének tudatregénye; távolról sem a gyermekkor nosztalgiás felsugárzása; sem nem móriczi, realista színekben tartott gyermekkori anekdoták füzére. A gyermek elbeszélő-főhős érzékeivel próbálja életre kelteni a visszaemlékező felnőtt kontrollja alatt a 45-től 56-ig tartó történelmi vesszőfutást.


 
Tuula-Liina Varis: Egy egész élet (novellák, ford. Jávorszky Béla)
 
Tuula-Liina Varis (1942, Loimaa) finn író, szerkesztő, tárcaíró, esszéista. Korai műveitől kezdve a kisember világhoz való viszonyát boncolgatja, különösen a női nézőpontból. Első sikerét a Pentti Saarikoskival való házasságát bemutató Kilpikonna ja olkimarsalkka (Teknőc és szalma-marsall, 1994) című kötetével s annak bensőséges és őszinte emberábrázolásával aratta, majd a Maan päällä paikka yksi on (A világon egyetlen hely van, 1999) című családregényéért Runeberg-díjat kapott. Legmaradandóbbat a novella műfajában alkotott: négy elbeszéléskötete közül a 2000-ben megjelent Pikku naisia (Kis nők) és a 2013-as Että tuntisin eläväni (Hogy érezzem, hogy élek) a mai finn kispróza legjobbjai közé tartozik. 2009 óta a Finn Írószövetség elnöke.
 


Vasadi Péter: Sokan vagyok (esszék, tanulmányok)
 
A sokan vagyok című esszégyűjtemény az utóbbi 3–4 év prózai írásait tartalmazza. A kötetterv címét ugyanúgy nem kell "megfejteni", mint egy tömör verssort. Sokan vagyok, mert sokakban, és sokan, igen sokan vannak bennem, szinte másodpercenként érkezik, bukkan föl valaki (bent, belü), akár szerves egységben, az életével, vagy csak egy hosszan, (örökké) tartó villanásával, szavával, művével, énekével, érintésével; számolhatatlan szemű ember-hálóban, szó-hálóbban; s ez az életem. Vagy nem felejtem, vagy élem őket...
 


Ferdinandy György: A francia asszony (novellafüzér)
 
Ferdinandy György legújabb könyve egy nagy szerelem története. Két ember sorsa, akik annyira szerették egymást, hogy makacsul, módszeresen tönkretették a másik életét. Szereplői: egy magyar férfi és egy francia nő. A helyszín Gallia és a trópus, Párizs és a Szigetek. Az eredmény egy hosszú életen át íródott, fájdalmasan őszinte szöveg. Nem rövidpróza, és nem regény – novellafüzér, amelynek etűdszerű darabjaiból kirajzolódik a több évtizedes, különös házasság tablója, és vele együtt az önmagát újraszülő idegenség, a válással újra hazátlanná lett ember drámája.
 


Szakály Sándor: Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették – Történelmi statisztikai áttekintés a magyar királyi csendőrség felső vezetőiről (2. kiadás)
 
A magyar királyi csendőrséget az 1881. évi II. és III. törvénycikk hozta létre a Magyar Királyság területén, megszüntetéséről az 1945. 1690/1945. M. E. évi számú miniszterelnöki rendelet intézkedett. A korszak Európájának egyik legtekintélyesebb, legjobb felderítési mutatóival rendelkező, katonailag szervezett közbiztonsági őrtestülete megszűnt létezni.

A testület megszűntését követő közel hét évtized alatt mindössze néhány olyan, szakmailag értékelhető munka született, amely a történésztől elvárható "harag és elfogultság" nélkül vizsgálta a volt magyar királyi csendőrség történetét. Arról is csak keveset tudni, hogy vajon kik is vezették, irányították ezt, a szakmailag méltán híres – és 1945 után csak "hírhedtnek" nevezett – közbiztonsági őrtestületet. Kik voltak ők? Melyek voltak a vezetői beosztások?
Erre a kérdésre ad választ a kötet, amely a korszakban vezetői beosztást betöltött 127 csendőrségi személy életútja, személyes adatai alapján vizsgálja a kérdésre adandó választ: kik is voltak ők?
 


                                             ***

Dedikálások a Magyar Napló standjánál a 85. Ünnepi Könyvhéten

Június 13., péntek

16 órától Marosi Gyula dedikálja A Dunánál című prózakötetét

17 órától Ferdinandy György dedikálja A francia asszony című új, valamint korábbi prózaköteteit.

17 órától Csíkvári Gábor dedikálja Szövedék című prózakötetét.
 
Június 14., szombat

11 órától Vasadi Péter dedikálja Sokan vagyok című esszékötetét.

12 órától Kenéz Ferenc költő és Kenéz Anikó illusztrátor dedikálja a Pukkancs füle-királysága című verseskötetet.

14 órától Doboss Gyula dedikálja A Merza-napló című regényét.

14 órától Urbán Péter dedikálja A paradicsommadár című novelláskötetét.

15 órától Iancu Laura dedikálja Petrás Incze János című drámakötetét.

15 órától Papp-Für János dedikálja nehogy egyedül című verseskötetét.

16 órától Kontra Ferenc dedikálja Angyalok regénye című kötetét.

16 órától Ircsik Vilmos dedikálja Kertek és kerítések című prózakötetét.

17 órától Szakály Sándor dedikálja Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették című kötetét.

18 órától Faragó Laura dedikálja Szép illatja száll a víg szívemre című kötetét.

Június 15., vasárnap

11 órától Lőrincz György dedikálja A szív hangjai című prózakötetét.

12 órától Faragó Laura dedikálja Szép illatja száll a víg szívemre című kötetét.

14 órától Ferdinandy György dedikálja A francia asszony című új, valamint korábbi prózaköteteit.

14 órától Csíkvári Gábor dedikálja Szövedék című prózakötetét.

15 órától Mezey Katalin dedikálja Ismernek téged című prózakötetét.

15 órától Berta Zsolt dedikálja Kalef című regényét.

15 órától Majoros Sándor dedikálja Az eperfa nyolcadik gyökere című regényét.

16 órától Oláh János dedikálja Közel című regényét.

16 órától Salamon Konrád dedikálja Tizenkét nap szabadság 1956 – Az első antikommunista forradalom című kötetét.

17 órától Fisch Gábor László dedikálja Nagyapó meséi 1-2 című mesekönyveit.

17 órától Türjei Zoltán dedikálja Térkép helyett című verseskötetét.
 
Egyéb program:

Hajózzon a magyar irodalommal!

2014. június 14-én, szombaton este tartják szokásos könyvheti városnéző hajóutukat. Beszállás 18.45-től a Vigadó téri hajóállomáson. Kikötés 22 órakor. A hajó neve Budapest.

Belépők igényelhetők a Magyar Napló könyvheti standjánál és a szerkesztőségben (1092 Budapest, Ferenc krt. 14., tel.: 413-6672).