A Magvető újdonságai / PRAE.HU - a művészeti portál

Elmondta, hogy Závada Pál Természetes fény című regényét szociografikus igénnyel írta meg, a könyv cselekménye a második világháborúban, előtte és utána játszódik. "Az olvasók eddig is tudhatták, hogy Závada mélyen ismeri a 20. századi magyar történelmet, valamint a szlovák történelmet, ezúttal a szereplői Békés megyeiek" - fogalmazott a szerkesztő, hozzátéve, hogy a fényképezés motívuma megidézi a korábbi regényt, a 2004-es A fényképész utókorát is, amely az elmúlt század ötven évét ívelte át.

A fesztiválra időzítve jelent meg Parti Nagy Lajos Fülkeufória (és vidéke, százegy új magyar mese) című kötete, amely a 2011 áprilisában megjelent Fülkefor és vidéke folytatása. A szerkesztő hangsúlyozta: a meséket ezzel a kötettel zárja a szerző. Király Levente szerint az új kötet komorabb hangulatú lett. "Sokszor ugyanazok a témák bukkannak fel, hasonló stílusban megírva, viszont én úgy látom, hogy ez a kötet nemcsak hosszabb, de keserűbb is lett, mint az előző" - vélekedett a szerkesztő a népmesei elemeket használó, sajátos hangvételű közéleti kötetről.

Bodor Johanna saját életét írta meg Nem baj, majd megértem című memoárjában: a kötet a romániai évektől a Magyarországra költözés utáni néhány évet követi végig a romániai magyar táncművész, koreográfus, egyetemi tanár életéből. "Egy nagyon izgalmas történetről beszélünk. Egy fiatal lányról olvashatunk, aki egy diktatúrában sínylődik a szülei nélkül, Romániában, kisebbségiként, nőként, táncosként" - méltatta a kötetet Király Levente, felidézve, hogy Bodor Johanna 1984-től a bukaresti operettszínház tagja volt, 1985-ben költözött Magyarországra, ahol 1986-ig a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesében, majd a Győri Balettben és a Szegedi Balettben táncolt. "Egy nemzetközileg jegyzett koreográfusról beszélünk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kötet dokumentumértékű.

A könyvfesztivál újdonsága Havasréti József Űrérzékeny lelkek című regénye, a szerző nevéhez fűződik a tavaly megjelent Szerb Antal-monográfia is. "Egy utópiáról beszélünk, amelynek főszereplői egy balul sikerült pszichedelikus kísérletsorozat túlélői után nyomoznak. A könyv markáns utalásai ellenére sem igazán science fiction, inkább kalandos művészregény" - hangsúlyozta.

A Homokhegy írója, a lengyel Joanna Bator megírta előző könyve folytatását, a Homokfelhő című kötet azonban az előzmények nélkül is tökéletesen érthető, élvezhető - hangsúlyozta a szerkesztő. A kínálatot gazdagítja továbbá Daniel Pennac naplóregénye, a Testnapló, amely egy francia férfi 1936-tól 2010-ig, 12 éves korától a halála előtti utolsó napokig ívelő vallomása. "Nem a lelki történéseket, hanem a testieket jegyzi le, de közben kirajzolodódik a család története, a lelki vívódásai is" - magyarázta a szerkesztő.

Finom, értelmiségi történetként jellemezte Király Levente Enrique Vila-Matas Dublineszk című művét, amelynek főszereplője egy kiadótulajdonos, aki épp felszámolja vállalkozását és elutazik Dublinba, a Bloomsday-re, hogy végigjárja Joyce Ulyssesének nevezetes helyszíneit és méltó pompával eltemethesse Gutenberg aranykorát.

Bár már márciusban megjelent, a fesztiválon tartják Szilasi László A harmadik híd című regényének bemutatóját is, amelyben egy kanadai emigráns, egy Németországból hazatért nyomozó és egy itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét. A szerzővel Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke beszélget a Hess András teremben szombaton délután három órakor.

irodalom

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról