Dr. Grad-Gyenge Anikó bevezetőjében kihangsúlyozta, hogy a szerzői jog sohasem pusztán lekövette a piaci jelenségeket, hanem igyekezett azokat egy ideális, legalizált mederbe terelni. Tehát útmutató szerepet vett magára, és ezt a jövőben is tartania kell ahhoz, hogy a szellemi termékeket védje az illegális felhasználástól. Fontos tehát, hogy a szerzői jog a jogi szabályozás és az üzleti modellek segítségével továbbra is iránymutató legyen a virtualizált felületeken is, miközben a felhasználók számára a szabad felhasználás is biztosítva maradjon.
Ebben az új helyzetben a könyvpiac és a könyvtárak viszonya kulcsfontosságú kérdéssé válik. A beszélgetés résztvevői között egyetértés alakult ki e kérdésben, hiszen mindannyian úgy gondolják, hogy az ideális állapotot a békés egymás mellett élés jelenti. Ahogy Nagy Zsuzsanna, a Corvinus könyvtárának főigazgatója is megfogalmazta: valószínűsíthető, hogy ez a két piac a későbbiekben is párhuzamosan fog működni, a könyvtárak lesznek a szabad hozzáférés terepei, míg a könyvpiac esetében az értékesítés lesz hangsúlyosabb. Váradi Péter, a L'Harmattan kiadó főszerkesztője ezzel egyetértésben kifejezte, hogy e két piac közötti munkamegosztás fenntartható marad, de az online megjelenésnek köszönhetően egy kiadó könyvtári feladatokat is elláthat (és fordítva). Ő erre saját adatbázisukat hozza fel példaként, ami az eddig magyarul megjelent körülbelül 1100 cím közül 600-at tesz digitálisan hozzáférhetővé, illetve a tankonyvtar.hu portált is ide sorolja, ahol szintén az állam és a jogrendszer vállalja magára a szerzői jogok finanszírozását, mentesítve ez alól az olvasót. Szintén a békés egymásmellettiség mellett tették le a voksukat a jogalkotók képviselői is, dr. Czombos András és Lábody Péter is. A virtualizációval tehát lesz némi átfedés a két piac között, azonban lényegében a kiadók továbbra is a hagyományos, piaci felhasználás terepei, míg a könyvtárak a széleskörű elérhetőség helyszínei maradnak.

Az azonban már most is látszik, hogy a könyvpiac számára is fontos kérdéssé válik a szabad felhasználás, aminek következtében egyre több kiadó elkezdi felismerni a felhő alapú technológiákban rejlő lehetőségeket. Habár Czombos András és Szinger András úgy gondolják, hogy a technológiai fejlődés, a felhő alapú szolgáltatások megjelenése és az e-book olvasók növekvő népszerűsége egyre olcsóbbá teszi a felhasználó számára a szellemi termékeket, az ellenértékük kvázi elolvad. Úgy tűnhet tehát, hogy szétaprózódik a piac, mivel a felhasználók előbb kezdték el használni ezeket a technológiai újításokat, minthogy a megfelelő üzleti modellek kiépültek volna. Szinger, az Artisjus főigazgatója szerint ez ellen visszaneveléssel kell fellépni: fontos tudatosítani a felhasználókban, hogy a szellemi termékek nincsenek ingyen, annak ellenére, hogy az interneten sokszor annak látszanak.
 
A beszélgetésen előkerült az is, hogy a könyvtárak technikai lehetőségeik szerint online kölcsönözhetővé tehetik állományukat, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy bárki minden ellenőrzés nélkül hozzáférhet a könyvekhez, hiszen a technológiának köszönhetően már erre is számtalan szabályozási mód létrehozható. Az elektronikus kölcsönzéssel tehát nem kell sérülnie a szerzői jognak, pláne azért sem, mert ahogy Nagy Zsuzsanna ki is hangsúlyozta, a könyvtáraknak általában nem áll szándékukban, hogy az összes kötetüket digitalizálják.
 
Itt nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy a digitalizáció növekvő mértéke mennyiben változtatja meg az olvasási szokásainkat az elkövetkező években, évtizedekben. Erre a beszélgetésen egyértelműen optimista válasz született: a kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a papír alapú könyv nem fog megszűnni, így a kiadók sem maradnak egy idő után feladat nélkül, hiszen a klasszikus olvasás más élményhez juttatja a befogadót, az így szerzett benyomások máshogyan épülnek be a memóriába, más lesz annak az előhívása, ami miatt megmarad a hagyományos könyvek piaca is. Egyöntetűen úgy gondolják azonban, hogy a szakirodalom és a rövidebb írások olvasása elektronikus eszökzök segítségével fog megvalósulni, mivel ezen szövegek esetében az olvasás gyors, ugráló és az információ szerzésre öszpontosul, viszont a szépirodalom továbbra is megőrzi a hagyományos formátumot, annak öncélúsága, élvezeti értéke folytán.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület beszélgetése a szerzői jogok ért kihívásokról

Fotó: Herbert Aniko