irodalom
2014. 04. 23.
A Libri Kadói Csoport könyvfesztiváli programjai
A Libri Kiadói Csoport programjai a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
A Libri Kiadói Csoport eseményei a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
(Millenáris, 2014. április 24–27.)
Elsodort életek
A Libri és a Park Kiadó most megjelenő dokumentumkötetei kapcsán kerül sor az Elsodort életek című kerekasztal-beszélgetésre a Könyvfesztiválon.
Április 26-án, szombaton 13.00 órától vendégünk lesz Szegedy-Maszák Marianne, a Csókolom a kezét című memoár szerzője, Fenyő D. Mario, Az elsodort ország – Naplójegyzetek 1944-45-ből című kötetet jegyző Fenyő Miksa fia, és Závada Pál, akinek a Magvető Kiadónál jelenik meg Természetes fény című regénye. Ők hárman beszélgetnek a II. világháború sújtotta Magyarországon megélt különféle sorsokról a Supka Géza-teremben. A moderátor Krizsó Szilvia.
Szegedy-Maszák Marianne családjának kalandos története egyszerre fest képet a mesésen gazdag, asszimiláns zsidó iparbáró, Weiss Manfréd és leszármazottainak nagyvilági életéről és meghurcoltatásáról, valamint a felső középosztálybeli keresztény családból származó Szegedy-Maszák Aladár kétségbeesett küzdelmeiről, melyeket a magyar politika és diplomácia egyre sötétebb és kiismerhetetlenebb játszmáiban vív. A két világot összekapcsolja a Weiss-unoka, Kornfeld Hanna és Szegedy-Maszák Aladár szerelme.
A Csókolom a kezét főhősei − akár a legjobb történelmi regények szereplői −, Hanna és Aladár a XX. századi magyar történelem minden fontos momentumát testközelből nézik végig: azt, ahogy Horthy és kormányai behódolnak a németeknek, ahogyan hadszíntérré válik Európa és Budapest, látják a koncentrációs táborok mindennapjait, az emigránsok hányattatásait és az orosz megszállás diktatúrába fordulását is. Aladár személyesen találkozik Hitlerrel, Horthyval és a kor meghatározó politikusaival; Hanna családjának szalonjába az ország vezető művészei és értelmisége jár rendszeresen. Lányuk, Marianne az ő naplójegyzeteik, leveleik és emlékeik mentén ered az elveszett történetek nyomába.
Fenyő Miksa a Nyugat egyik legendás alapítója, közgazdász, befolyásos politikus, parlamenti képviselő, valamint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének több mint két évtizeden át ügyvezető igazgatója. Az ország német megszállása alatt bujkálni kényszerült – nem csak zsidó származása miatt. A Gestapo név szerint kereste az 1934-ben megjelent Hitler című tanulmánya miatt, amelyben − felismerve a náci uralom lényegét − óvta Magyarországot ettől a szövetségtől.
Búvóhelyén saját emlékeiből és tapasztalataiból írt naplót a lichthofon átszűrődő fényben. Az elsodort országot nem pusztán a közvetlen, személyes átélés teszi felejthetetlenné, hanem a folyamatos reflexió az európai kultúra állapotára, és a jövőre vonatkozó borúlátó jóslatai, melyeknek igazságát vagy tévedéseit ki-ki maga is lemérheti, ha visszanéz a küzdelmes XX. századra. Töprengő, mély bölcsesség, megszenvedett tapasztalatok, fájdalom, józanság és tenni vágyás árad Az elsodort ország lapjaiból. A közel hetven évvel ezelőtt vezetett naplónak szinte minden sora ma is a felismerés szorongó örömét adja.
„Az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől.” - írta Henryk Grynberg Bogdan Wojdowski A holtaknak vetett kenyér című regényéről, mely szintén a Könyvfesztiválra jelenik meg a Park Kiadó gondozásában.
A könyv megrázó tanúságtétel a vészkorszakról; panorámaképet fest a varsói gettó lakosainak sorsáról, attól a pillanattól, hogy 1940-ben megnyitották, egészen 1942-ig, a „nagy akcióig”, melynek során Treblinkába vitték a gettóból a zsidókat.
Az önéletrajzi ihletésű regény főszereplője egy alig több mint tízéves zsidó fiú. Az ő szemével látjuk a falak mögötti világot, ahol érvénytelenné válnak a korábbi szabályok, mindennapossá válik az éhhalál, gyilkos játszmák folynak a túlélésért.
Bogdan Wojdowski 1930-ban, Varsóban született. A vezetékneve valódi, a keresztnevét viszont a Bogdan Kamiński névre kiállított hamis igazolványból vette át – az igazi keresztnevét a regényhőse, Dawid kapta. 1940-ben, a gettó lezárása után a szülők mindennap kijártak dolgozni, így tudták megszervezni azt, hogy elrejtsék a lányukat és a fiukat a falon kívül. Bogdan a szülei elhurcolása után teljesen magára hagyatva különböző helyeken, gyakran üres lakásokban bujkált, így vészelte át a háborút.
Wojdowski soha nem tudta feldolgozni, ami vele történt; 1994-ben öngyilkos lett. De regényével a tanúságtétel iszonyatos feladatát sikerült elvégeznie. A holtaknak vetett kenyér a holokausztirodalom egyik csúcsteljesítménye.
Április 26-án, 14.00 órakor a Márai-teremben Alina Molisak lengyel irodalomtörténész és Halasi Zoltán költő, író, műfordító beszélgetnek a kötetről. A bemutatón László Zsolt színművész olvas fel részleteket a műből.
Körforgás
A Kolibri Kiadó elkötelezettje a minőségi gyerek- és ifjúsági irodalomnak. Hisszük, gyerekkönyvkiadóként fontos szerepünk van az olvasóvá nevelésben, ezért a születéstől a felnőtté válásig igyekszünk olvasmányokat adni a gyerek és szülei kezébe. Így van ez az idei könyvfesztiválon is. Most bocsátjuk útjára a Népmesekincstár sorozatunkat, Bajzáth Mária mesepedagógus válogatását, Itt vagyok, ragyogok! Legkisebbek népmeséi 0–4 éveseknek címmel, melyet Schall Eszter rajzai illusztrálnak.
Nyitva van a Népmesekincstár! címmel szombaton és vasárnap 15.00 és 16.00 között Bajzáth Mária mesél a Gyerek(b)irodalomban, majd utána Schall Eszterrel dedikál.
Szalóki Ági Körforgás című zenéskönyve igazi családi kiadvány, dalok és mesék füzére, remek zenei anyaggal és Kiskovács Eszter gyönyörű rajzaival. A zenéskönyvből beszélgetéssel fűszerezett minikoncertet (Szalóki Ági és Fenyvesi Márton duóját) élvezhetnek azok, akik szombaton 16 órakor ott lesznek a Millenáris Szabadtéri Színpadánál.
Bosnyák Viktória Tündérboszorkány-trilógiájának második kötete, a Klott Gatya, ne fárassz! új köntösben várja régi és új olvasóit. Pénteken 14 órára rendhagyó író-olvasó találkozóra, szombaton 11 órára dedikálásra várjuk az iskolásokat. És ugyan ő maga nem lesz itt, de a világhírű David Walliams életművéből is újabb kötetet ismerhet meg a magyar közönség, ezúttal a Patkányburgert, mely borzongató, ám mégis a térdünket csapkodjuk a röhögéstől.
60 éves a diafilm! - kedvenc mesediafilmjeit szombaton 10.30-tól Süveges Gergő, a diafilm nagykövete, vasárnap 10.30-tól Vágó Piros olvassa fel. Szombaton 10 és 12 óra között a Noha segítségével újrahasznosítjuk a diafilmet, készítünk ékszert, könyvjelzőt, pénztárcát a Gyerek(b)irodalomban!
A Libri, a Park és a Helikon Kiadó könyvei megtalálhatók a Millenáris B épületének 13-as standján. A Kolibri Kiadót és a Diafilmgyártó Kft.-t keressék a Millenáris D épületében, a Gyerek(b)irodalom szomszédságában, a D8-as standon.
(Millenáris, 2014. április 24–27.)
Elsodort életek
A Libri és a Park Kiadó most megjelenő dokumentumkötetei kapcsán kerül sor az Elsodort életek című kerekasztal-beszélgetésre a Könyvfesztiválon.
Április 26-án, szombaton 13.00 órától vendégünk lesz Szegedy-Maszák Marianne, a Csókolom a kezét című memoár szerzője, Fenyő D. Mario, Az elsodort ország – Naplójegyzetek 1944-45-ből című kötetet jegyző Fenyő Miksa fia, és Závada Pál, akinek a Magvető Kiadónál jelenik meg Természetes fény című regénye. Ők hárman beszélgetnek a II. világháború sújtotta Magyarországon megélt különféle sorsokról a Supka Géza-teremben. A moderátor Krizsó Szilvia.
Szegedy-Maszák Marianne családjának kalandos története egyszerre fest képet a mesésen gazdag, asszimiláns zsidó iparbáró, Weiss Manfréd és leszármazottainak nagyvilági életéről és meghurcoltatásáról, valamint a felső középosztálybeli keresztény családból származó Szegedy-Maszák Aladár kétségbeesett küzdelmeiről, melyeket a magyar politika és diplomácia egyre sötétebb és kiismerhetetlenebb játszmáiban vív. A két világot összekapcsolja a Weiss-unoka, Kornfeld Hanna és Szegedy-Maszák Aladár szerelme.
A Csókolom a kezét főhősei − akár a legjobb történelmi regények szereplői −, Hanna és Aladár a XX. századi magyar történelem minden fontos momentumát testközelből nézik végig: azt, ahogy Horthy és kormányai behódolnak a németeknek, ahogyan hadszíntérré válik Európa és Budapest, látják a koncentrációs táborok mindennapjait, az emigránsok hányattatásait és az orosz megszállás diktatúrába fordulását is. Aladár személyesen találkozik Hitlerrel, Horthyval és a kor meghatározó politikusaival; Hanna családjának szalonjába az ország vezető művészei és értelmisége jár rendszeresen. Lányuk, Marianne az ő naplójegyzeteik, leveleik és emlékeik mentén ered az elveszett történetek nyomába.
Fenyő Miksa a Nyugat egyik legendás alapítója, közgazdász, befolyásos politikus, parlamenti képviselő, valamint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének több mint két évtizeden át ügyvezető igazgatója. Az ország német megszállása alatt bujkálni kényszerült – nem csak zsidó származása miatt. A Gestapo név szerint kereste az 1934-ben megjelent Hitler című tanulmánya miatt, amelyben − felismerve a náci uralom lényegét − óvta Magyarországot ettől a szövetségtől.
Búvóhelyén saját emlékeiből és tapasztalataiból írt naplót a lichthofon átszűrődő fényben. Az elsodort országot nem pusztán a közvetlen, személyes átélés teszi felejthetetlenné, hanem a folyamatos reflexió az európai kultúra állapotára, és a jövőre vonatkozó borúlátó jóslatai, melyeknek igazságát vagy tévedéseit ki-ki maga is lemérheti, ha visszanéz a küzdelmes XX. századra. Töprengő, mély bölcsesség, megszenvedett tapasztalatok, fájdalom, józanság és tenni vágyás árad Az elsodort ország lapjaiból. A közel hetven évvel ezelőtt vezetett naplónak szinte minden sora ma is a felismerés szorongó örömét adja.
„Az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől.” - írta Henryk Grynberg Bogdan Wojdowski A holtaknak vetett kenyér című regényéről, mely szintén a Könyvfesztiválra jelenik meg a Park Kiadó gondozásában.
A könyv megrázó tanúságtétel a vészkorszakról; panorámaképet fest a varsói gettó lakosainak sorsáról, attól a pillanattól, hogy 1940-ben megnyitották, egészen 1942-ig, a „nagy akcióig”, melynek során Treblinkába vitték a gettóból a zsidókat.
Az önéletrajzi ihletésű regény főszereplője egy alig több mint tízéves zsidó fiú. Az ő szemével látjuk a falak mögötti világot, ahol érvénytelenné válnak a korábbi szabályok, mindennapossá válik az éhhalál, gyilkos játszmák folynak a túlélésért.
Bogdan Wojdowski 1930-ban, Varsóban született. A vezetékneve valódi, a keresztnevét viszont a Bogdan Kamiński névre kiállított hamis igazolványból vette át – az igazi keresztnevét a regényhőse, Dawid kapta. 1940-ben, a gettó lezárása után a szülők mindennap kijártak dolgozni, így tudták megszervezni azt, hogy elrejtsék a lányukat és a fiukat a falon kívül. Bogdan a szülei elhurcolása után teljesen magára hagyatva különböző helyeken, gyakran üres lakásokban bujkált, így vészelte át a háborút.
Wojdowski soha nem tudta feldolgozni, ami vele történt; 1994-ben öngyilkos lett. De regényével a tanúságtétel iszonyatos feladatát sikerült elvégeznie. A holtaknak vetett kenyér a holokausztirodalom egyik csúcsteljesítménye.
Április 26-án, 14.00 órakor a Márai-teremben Alina Molisak lengyel irodalomtörténész és Halasi Zoltán költő, író, műfordító beszélgetnek a kötetről. A bemutatón László Zsolt színművész olvas fel részleteket a műből.
Körforgás
A Kolibri Kiadó elkötelezettje a minőségi gyerek- és ifjúsági irodalomnak. Hisszük, gyerekkönyvkiadóként fontos szerepünk van az olvasóvá nevelésben, ezért a születéstől a felnőtté válásig igyekszünk olvasmányokat adni a gyerek és szülei kezébe. Így van ez az idei könyvfesztiválon is. Most bocsátjuk útjára a Népmesekincstár sorozatunkat, Bajzáth Mária mesepedagógus válogatását, Itt vagyok, ragyogok! Legkisebbek népmeséi 0–4 éveseknek címmel, melyet Schall Eszter rajzai illusztrálnak.
Nyitva van a Népmesekincstár! címmel szombaton és vasárnap 15.00 és 16.00 között Bajzáth Mária mesél a Gyerek(b)irodalomban, majd utána Schall Eszterrel dedikál.
Szalóki Ági Körforgás című zenéskönyve igazi családi kiadvány, dalok és mesék füzére, remek zenei anyaggal és Kiskovács Eszter gyönyörű rajzaival. A zenéskönyvből beszélgetéssel fűszerezett minikoncertet (Szalóki Ági és Fenyvesi Márton duóját) élvezhetnek azok, akik szombaton 16 órakor ott lesznek a Millenáris Szabadtéri Színpadánál.
Bosnyák Viktória Tündérboszorkány-trilógiájának második kötete, a Klott Gatya, ne fárassz! új köntösben várja régi és új olvasóit. Pénteken 14 órára rendhagyó író-olvasó találkozóra, szombaton 11 órára dedikálásra várjuk az iskolásokat. És ugyan ő maga nem lesz itt, de a világhírű David Walliams életművéből is újabb kötetet ismerhet meg a magyar közönség, ezúttal a Patkányburgert, mely borzongató, ám mégis a térdünket csapkodjuk a röhögéstől.
60 éves a diafilm! - kedvenc mesediafilmjeit szombaton 10.30-tól Süveges Gergő, a diafilm nagykövete, vasárnap 10.30-tól Vágó Piros olvassa fel. Szombaton 10 és 12 óra között a Noha segítségével újrahasznosítjuk a diafilmet, készítünk ékszert, könyvjelzőt, pénztárcát a Gyerek(b)irodalomban!
A Libri, a Park és a Helikon Kiadó könyvei megtalálhatók a Millenáris B épületének 13-as standján. A Kolibri Kiadót és a Diafilmgyártó Kft.-t keressék a Millenáris D épületében, a Gyerek(b)irodalom szomszédságában, a D8-as standon.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon