A Szépművészeti Múzeum gyűjteménye az egyetemes művészet emlékeinek ad otthont az ókortól napjainkig. A Magyar Nemzeti Galéria, a magyarországi képzőművészet kialakulását, fejlődését bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Időszaki kiállításainkhoz katalógusokat jelentetünk meg és az intézményben folyó tudományos munka, művészettörténeti kutatások eredményeit is könyvek formájában adjuk közre.

Szeretettel várjuk a kedves látogatókat a D15-ös standon ahol mindkét intézmény kiadványai kedvezményes áron vásárolhatóak meg.

A nyolcadik templom. Bálint Endre (1914-1986) művészete
Kiállítási katalógus
 


Szerző: Kolozsváry Marianna
ISBN: 978-615-5304-27-9
Borító: Keménytábla
Oldalszám: 320 p., színes
Kiadás éve: 2014. február
Ár: 8 800 Ft

A Magyar Nemzeti Galéria, folytatva a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát, 2014-ben a modern magyar művészet és az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendez kiállítást. A művész születésének 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy egy átfogó életmű-kiállítással idézzük fel munkásságát.
 
Bálint Endre századunk egyik legtitokzatosabb művésze. A titok egyik magyarázata Bálint sokoldalúságában rejlik. Bálint festő és grafikus volt, de készített objekteket, fotómontázst, kollázst, monotípiát, írt verset, önéletrajzot. Ezt az eredeti és változatos életművet utoljára 1984-ben láthattuk a Műcsarnokban. A mintegy 350 művet bemutató kiállításon nemcsak az ismert alkotásokkal, hanem eddig magángyűjteményekben rejtőzködő művekkel is találkozhat a közönség.
 
A következő nagyobb kiállítási egység középpontjában az 1950-es éveknek a szürrealista látásmód elmélyüléséről tanúskodó alkotásai, a sajátos Bálint-szótár - azaz a kompozícióiban rendre visszatérő képi formulák, alakzatok - kialakulását dokumentáló művek, a sárospataki és a zsennyei alkotóházban töltött időkhöz kapcsolódó munkák állnak.
 
Bálint a forradalom utáni helyzettől félve, valamint magánéleti okok miatt 1957-ben elhagyta Magyarországot. Ötéves párizsi tartózkodása alatt új témákkal, új motívumokkal és új műfajokkal gazdagította művészetét. Franciaországi éveinek legnagyobb szabású alkotása az 1958-ban az Édition Labergerie kiadásában megjelent Jeruzsálemi Biblia illusztrálása. A 45 egész oldalas színes, illetve 1250 arany-fekete szövegközti illusztrációt tartalmazó díszkiadás mellett a grafikák számos eredeti lapját, illetve Marc Chagall bibliaillusztrációit egy külön tematikus blokkban mutatjuk be. Kiállításunk kiemelkedő értékű darabja az a keskeny gerendára festett 13. századi katalán munka, amelyet a barcelonai Katalán Nemzeti Múzeum most először adott kölcsön egy külföldi kiállításra. Bálint számára életre szóló inspirációt jelentettek ezek a különös középkori festmények. Barcelonában fogalmazódott meg benne az "Itt már jártam valaha" érzése, és az ilyen című, és hasonlóképpen keskeny formátumú festményein tisztán tetten érhető a középkori katalán művészet ihletése.
 
A párizsi éveket Bálint párizsi műteremszobája segít felidézni, amelyet archív fotók alapján sikerült rekonstruálni. Itt készültek a művész kollázsai és fotómontázsai is, amelyeket szintén külön egységben mutatunk be.
 
1962-es hazatérése után Bálint festői világa egy időre szikárabbá, egyszerűbbé vált. Felfedezte ugyanakkor a tárgyak, az objektek világát. Kiállításunk egyik leglátványosabb egysége Bálint objektjeinek, azaz használt, törött, kopott tárgyakból újjáértelmezett műalkotásainak oltárszerűen elrendezett együttese. Mindezekben már érződik Bálint vonzódása a folklórhoz, a hétköznapi élet legegyszerűbb, sokszor hulladékként kezelt, de mégis személyes sorsokat feltáró tárgyaihoz. A zsennyei nyarak, majd az 1972-es féléves berlini ösztöndíja után festészete is eljutott a színpompás, monumentális összegzésig. Ugyanakkor a beteg tüdeje miatt a festéstől eltiltott művész élete végén ismét visszatalált a kollázs műfajához.
 
A bemutatásra kerülő festmények, kollázsok, monotípiák, objektek között számos művet külföldi - főleg párizsi - gyűjteményekből hoztunk haza. Bálint művészi korszakait saját művei mellett magyar és külföldi kortársai (Vajda Lajos, Czóbel Béla, illetve Georges Braque, Marc Chagall, Pablo Picasso, Max Ernst) alkotásainak bemutatásával, dokumentumokkal, fotókkal, filmekkel, illetve alkotói miliőjével - párizsi padlásszobájával vagy híres, Rottenbiller utca 1. alatti lakásának leírásával - idézzük fel. A kiállításhoz egy új, átfogó kutatásokon alapuló monográfia is készült, amelyben az olvasók eddig soha nem publikált dokumentumokkal, fotókkal, életrajzi adatokkal, emlékezésekkel és nem reprodukált művek sorával találkozhatnak.
 
A kiállítás kurátora és a Bálint-monográfia szerzője Kolozsváry Marianna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
 
A nyolcadik templom. Bálint Endre (1914-1986) művészete
2014. február 1 - május 11.

Caravaggiótól Canalettóig, Az itáliai barokk és rokokó festészet remekművei
Kiállítási katalógus


 
Szerkesztő: Dobos Zsuzsanna
ISBN:  978-615-5304-27-9
Borító : keménytábla
Oldalszám : 320 p., színes
Megjelenés éve : 2013. október
Ár : 8 900 Ft

A 17. és a 18. századi itáliai festészet uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák rendkívüli gazdagságát, valamint a korszak kiemelkedő művészegyéniségeit mutatja be a Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canelettóig című kiállítása. A tárlaton több mint 100 mester 140 remekművével találkozhat a nagyközönség. A legtöbb művel, szám szerint kilenccel, a korszak kiemelkedő festőgéniusza, Caravaggio szerepel a kiállításon.
 
A válogatás alapját a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára nemzetközileg is nagyra becsült olasz barokk és rokokó gyűjteményének 34 főműve alkotja, amelyet 106, tizenegy ország hatvanhét gyűjteményéből Budapestre érkező remekmű egészít ki. A kölcsönző intézmények között szerepel többek között a washingtoni és a londoni National Gallery, a párizsi Musée du Louvre, a madridi Museo del Prado és a Museo Thyssen-Bornemisza, a firenzei Galleria degli Uffizi, a berlini Gemäldegalerie, a drezdai Gemäldegalerie Alte Meister, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a római Galleria Borghese. A tárlat anyaga nemzetközileg is figyelemre méltó, hiszen ilyen léptékű,a korszak itáliai festészetének egészét bemutató, átfogó kiállítás évtizedek óta nem volt a világon.
 
A múzeum néhány évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy két, egymást követő tárlaton bemutatja a 15–18. századi itáliai festészetet, tekintettel a múzeum kiemelkedő értékű, mintegy ezer festményből álló itáliai régi mester gyűjteményére, és arra, hogy a korszakról hasonló, átfogókiállításokra még soha nem került sor Magyarországon. Az első, 2009-2010-ben megrendezett bemutató, a Botticellitől Tizianóig, 230 ezer látogatójával a Szépművészeti Múzeum történetének egyik legsikeresebb eseménye volt.
 
Ezen tárlat folytatásának tekinthető az október végén nyíló, a 17-18. századi itáliai festészetnek szentelt reprezentatív kiállítás. Az itáliai művészet e két évszázadát a barokk, Európa ez idő tájt uralkodó korstílusa határozta meg. A 17. század, a seicento első negyedét még az előző század végén induló kora barokk jellemzi. Ekkor bontakozott ki Caravaggio és követői naturalizmusa, valamint a Carracciak nevével fémjelzett bolognai klasszicizmus. A stílus bő fél évszázadon át tartó érett korszakát az ún. dekorátor nagymesterek lendületes művészete éppúgy jellemzi, mint a barokk klasszicizmus vagy a korai romanticizmus. A seicento utolsó évtizedeitől számítható a késő barokkidőszaka, a nagy mesterek hagyományainak kissé kiüresedett, rutinos továbbvitele. A 18. században a velencei rokokó adta a korszak csillogó lezárását, miközben a settecento derekán már megjelentek a neoklasszicizmus kezdetei. A két évszázad különböző iskoláinak, stílusainak közös jellemzője a valóság utánzása, a realizmus iránti igény, a dolgok kézzelfogható jelenlétének az illúziója, amelynek megvalósításához a művészeknek ekkorra már a festészet teljes eszköztára a rendelkezésükre állt.
 
A kiállítás időrendben, nyolc szekcióban tárgyalja a korszakot, Caravaggio radikális fordulatot hozó római színrelépésétől, a manierizmust felváltó barokk, majd a rokokó és a klasszicizmuskialakulásáig és mestereinek bemutatásáig. A tárlat Caravaggio két korai alkotásával – köztük az életmű egyik emblematikus főművével, a Gyümölcskosaras fiúval - kezdődik, majd a caravaggizmus vallásos festészetének példái - pl. Caravaggio Salome témájú képének két változata – következnek. A harmadik rész a Lodovico, Agostino és Annibale Carracci működésével összekapcsolódott klasszicizáló barokkot mutatja be. A negyedik szekció a barokk elterjedését és virágkorát tárgyalja, majd az ötödik a polgári műfajokról, a csendéletről, a tájképről, az arcképről és a zsánerportréról ad áttekintést. A következő részben a 18. század főbb stílusirányzatai kerülnek bemutatásra.Az utolsó két szekció a 18. század velencei festészetébe, valamint az ekkor népszerűvé váló veduta (városlátkép) műfajába nyújt bepillantást, ez utóbbi Canaletto négy velencei látképe segítségével.
 
A kiállítást igényes kivitelezésű, a korszakkal foglalkozó legjobb, csaknem félszáz magyar és külföldi kurátor közreműködésével készült, magyar és angol nyelvű katalógus kíséri.
 
A kiállítás kurátora Dobos Zsuzsanna, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának művészettörténésze.
 
Caravaggiótól Canalettóig
Az itáliai barokk és rokokó festészet remekművei
2013. október 26. - 2014. február 16. 

Derkovits. A művész és kora
Kiállítási katalógus
 


Szerkesztők: Bakos Katalin, Zwickl András
ISBN: 978-615-5304-27-9
Borító: keménytáblás
Oldalszám: 320 p., színes
Megjelenés éve: 2014. április
Ár: 6 200 Ft

A Magyar Nemzeti Galéria évtizedek óta monografikus és korszakfeldolgozó kiállításokon keresztül mutatja be a modern magyar művészet nagy alakjait és jelenségeit. Ezeket a kiállításokat szerzők sorát, a téma legjobb szakértőit bevonó, nagyszabású tudományos katalógusok kísérik. Ezt a sort folytatja a Derkovits. A művész és kora kiállítás. Derkovits Gyula kiemelkedő életművének a bemutatása alkalmat ad a legújabb kutatási eredmények publikálására, illetve arra, hogy körüljárjuk a művésznek a különböző korszakokban változó megítélését, és így őt, korát és közvetlen utókorát is közelebb hozzuk a közönséghez, az olvasókhoz.
  
A Magyar Nemzeti Galéria-beli kiállítás katalógusa 3 nagy egységből áll. Az első egységben 9 tanulmány foglalkozik Derkovits művészetének különböző szempontú megközelítéseivel. Szücs György a művészről és korát mutatja be, a kiállítás két kurátora közül Bakos Katalin a kiállítás koncepcióját, az életmű új szempontú megközelítését, Zwickl András Derkovits művészetének európai kontextusba helyezését dolgozza fel. Bajkay Éva a művész bécsi korszakát tárja fel, Kopócsy Anna Derkovitsnak a kor modern magyar művészetben elfoglalt helyét elemzi. Molnos Péter a siker és pénz kérdéskörét járja körül, Tímár Árpád a művész pályafutását a korabeli magyar sajtón keresztül mutatja be. Standeisky Éva Derkovits 1945 utáni „kisajátítását”, Büki Barbara a Derkovits-kultusz kialakulását dolgozza fel.

A katalógusrész a kiállított műveket és dokumentumokat sorakoztatja fel. Az egység első része a kiállítás felépítését követve 5 nagy egységbe tagolja Derkovits műveit, amelyeknek erejét nem stiláris és témabeli újítások adják, hanem az, ahogy a művész a korra jellemző művészi kifejezésmódok lehetőségeit a maga módján kiaknázva megszólítja a nézőt. A kiállítás rendezői ezért az irodalomelmélet modus fogalmának huszadik századi adaptálását hívták segítségül. A kiállítás az életművön belül elkülöníthető hangvétel-változatok szerint épül fel, irodalmi kifejezésekkel írja körül azokat az egyes fejezetekre jellemző közös sajátságokat, amelyek a bevett művészettörténeti stílusfogalmakkal nehezen lennének leírhatók. Derkovits életművében ötféle műtípus, öt modus tapintható ki: elégikus, drámai, szatirikus, esszé jellegű és himnikus. Az öt modus-csoportot témacsoportok tagolják tovább, amelyeket önálló szövegek ismertetik, és amelyek az ide tartozó művek reprodukcióival párhuzamosan az egyes alkotásokat elemezik, értelmezik. A Derkovits-művek műtárgylistája után a kiállításban látható más művek és dokumentumok kisméretű reprodukciókkal kísért jegyzéke következik: a kortárs grafika és fotó, a plakátművészet mellett a magyar és a nemzetközi (német, osztrák, lengyel, szlovák és cseh) festészet jellegzetes és kiemelkedő alkotásai következnek. 
 
A katalógus harmadik, lezáró egységét Büki Barbara családtörténeti tanulmánya indítja, amelyet egy átfogó kronológia követ. Az időrendi táblázat Derkovits életével párhuzamosan Magyarország mellett Európa kultúra, politika- és társadalomtörténetének jelentős eseményeit sorakoztatja fel. Az ezt követő rész Derkovits kiállítási szerepléseit sorakoztatja fel az eredeti katalógusok alapján. A művésszel kapcsolatos kevés számú forrás (levelek, visszaemlékezések), a máig lappangó művek reprodukciói és adatai után válogatott bibliográfia zárja a katalógust. A ma embere, különösen az új generációk számára megkönnyíti Derkovits műveinek megértését a történeti háttér, a húszas-harmincas évek Magyarországának megidézése plakátok és sajtófotók segítségével, amelyek a katalógusban a tanulmányok és a Függelék illusztrációiként jelennek meg. A katalógus igényes és szakszerű grafikai megformálása karakteres tipográfiájával, Derkovits művészetéhez illeszkedő színhasználatával nagymértékben hozzájárul az életmű új szempontú megközelítéséhez.
 
A kiállítás kurátorai Bakos Katalin és Zwickl András művészettörténészek.
  
DERKOVITS. A művész és kora
2014. április 4 - július 27.