Könyvből... ha lehet, regényt, történelmit vagy sci-fit / Publishing Hungary - Fellowship program, sajtófogadás, 2014. április 14., PIM / PRAE.HU

Általánosságban elmondható, hogy a külföldiek elsősorban a jól eladható, "egyetemes érvényű" próza iránt érdeklődnek. Elsősorban regényt, e kategórián belül a nem túl lokális történelmi regényt, a sci-fit tartják eladhatónak, ezt mutatják a már sikerrel megjelentetett művek is: Agota Kristof, Szabó Magda vagy Dragomán György művei. A magyar kiadók ehhez mérten Vámos Miklóst, Grecsó Krisztiánt, Bartók Imrét, Spiró Györgyöt, Tóth Krisztinát és Szécsi Noémit ajánlották a figyelmükbe. Arra a kérdésre, hogy vajon novelláskötet kiadásában is gondolkodnak-e, a megkérdezettek meglehetősen szkeptikus választ adtak: novellát legfeljebb antológiában tartanak kiadhatónak.

Az adott ország kulturális háttere vagy a korábban már megjelentetett magyar szerzők fogadtatásának tükrében más-más könyvek iránt érdeklődnek a kanadai, az ausztrál vagy épp a taiwani olvasók. A kanadai Sarah MacLachlan szerint az amerikai és kanadai olvasók nem akarnak részletekbe menően elmélyedni egy másik kultúrában, arra kíváncsiak, amihez ők maguk is tudnak kötődni: akár azért, mert számukra is érthető problémákat feszeget az adott mű, akár azért, mert például az utazásaik révén tudnak kapcsolódni egy helyszínhez. Az 1967-ben alapított House of Anansi vezetője, amely többek között Margaret Atwood, Matt Cohen, Michael Ondaatje, Erín Moure, George Grant és Northrop Frye kiadója, magyar származású szerzők közül Agota Kristofot jelentetett meg, de érdekesnek találja a most megismert Szécsi Noémi vagy Bartók Imre regényét is.

Ezzel szemben Michael Heyward a Text Publishingot vezető ausztrál kiadó épp az ausztrál multikulturalizmus miatt érzi izgalmasnak egy magyar szerző bemutatását Melbourne-ben. Úgy gondolja, Ausztrália jó ugródeszka lehet az angol nyelvterületen megjelenni kívánó szerzők és kiadók számára, ezt bizonyítja, hogy ők adják ki Graeme Simsion, Helen Garner, Yann Martel, David Levithan, S. J. Watson vagy Herman Koch műveit és a jövőben magyar szerzők bevezetését is lehetségesnek gondolják.

A török Kalem irodalmi ügynökséget képviselő Nermin Mollaoğlu is a regények, különösen a történelmi regények eladhatóságáról beszél. A Kalem Agency török írókat képvisel külföldön, valamint több kiadó és ügynökség alügynökeként működik a török piacon. Elsősorban szépirodalommal és szórakoztató irodalommal foglalkoznak, de címeik között előfordulnak non-fiction könyvek is. Magyar szerzők közül Grecsó Krisztián, Spiró György, Rubin Szilárd, Bartis Attila, Rakovszky Zsuzsa és Tompa Andrea jogait adták el.

Az ügynökség szervezi Törökország egyetlen nemzetközi könyves fesztiválját, az ITEF-Istanbul Tanpinar Literature Festivalt. Nermin Mollaoğlu kiemeli a Budapesti Könyvfesztiválra idelátogató Gül Irepoğlu vagy Solmoz Kamuran szerzőket és műveiket is. Magyarok közül egyelőre talán Esterházy Péter, Szabó Magda vagy Dragomán György neve csenghet ismerősen egy török olvasó számára, Nermin Mollaoğlu úgy gondolja, ez a jövőben változni fog: akár az áprilisi könyvfesztiválon díszvendégként résztvevő török írók, akár az idei isztambuli könyvvásárra vagy az ITEF fesztiválra érkező magyar szerzőknek köszönhetően.

És hogy valójában mi az, ami az irodalmon kívül Magyarország iránt felkeltheti valakinek a figyelmét? A sorok között olvasva sokminden: romkocsmák, egy régi barát, aki eldugott könyvesboltokat ajánlott valaki figyelmébe, egy helyes, fiatal kiadó, az 56-os magyar-szovjet vízilabda mérkőzés vagy épp a Tisza cipő.

irodalom

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról