A pásztorok természet közeli, sajátos életmódja, az évezredes múltra visszatekintő európai juhtartás olyan kulturális jellegzetességeket hozott létre, melyek öröksége Európa szerte megtalálható, mind a zenében, a szokásvilágban, a viseletben, a gazdálkodásban, az építészetben, a táplálkozáskultúrában vagy éppen a művészetekben és a kézművesiparban.

Ennek a sokrétű kultúrának a kutatását, feldolgozását és bemutatását tűzte ki célul a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egy Európai Uniós projekt, a Canepal vezetésével. A programban hét ország (Bulgária, Észtország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország) kutató- és múzeumi intézményeinek képviselői vettek részt. A szentendrei Skanzen az április 11-én megnyílt A bárányok nem hallgatnak című kiállítása – melyre 19 külföldi ország és számos magánszemély gyűjteményéből válogattak meghökkentő és jellegzetes tárgyakat, fotókat – 10 téma mentén mutatja be a juhtartás és a pásztorkodás európai örökségét. A több, mint 5000 évet átölelő tárlat már a rézkorból mutat tárgyi emléket egy bárány szobor formájában, de olyan érdekességekkel is találkozhat a látogató, mint a gólyalábon nyáját terelő és kötögető pásztor portréja, vagy az Országos Evangélikus Múzeumtól kölcsönzött 1650-es oltárterítő, de megtekinthető Péreli Zsuzsa Felsőszenterzsébeti üdvözlet című alkotása is.

A Magtárban 2014. október 31-ig látogatható, átfogó, nemzetközi kiállítást kiegészíti a Skanzen Galériában található Bárány a konyhában tematikus tárlat, de mindezek mellett még az év során a múzeum több pontján alternatív kiállítások kerülnek kialakításra.


Megújuló helyszínek, fesztiválok: programok a család apraja-nagyjának

A Bárány évében a múzeum több helyszíne is megújul. Kicsik és nagyok örömére a múzeumban állandó helyszínként üzemelő Meseházban a családok felfedezhetik a magyar népmesék bárányokban gazdag világát, sőt a látogatás során szerzett élményt haza is vihetik a saját maguk által megrajzolt diafilm formájában. A Sükösdi portát benépesítik a Skanzen új lakói: az értékes gyapjáról híres merinói és tejhozamáért kedvelt cigája. A gyermekek a báránnyal nem csak mint mesealakkal, hanem mint haszonállattal is megismerkednek az év során: a Sükösdi portán bepillantást nyernek a nyíráson keresztül a fejésen át egészen a juhsajtkészítés folyamatába is, az értékes gyapjú feldolgozására, felhasználására a Textilműhelyben kapnak alternatívát, az Ásványrárói lakóház konyhájában pedig bárányos ételvariációk várják őket. A bárány és a pásztor alakja a kereszténység fontos szimbóluma. Az évadnyitó Húsvét fesztiváltól a Skanzen Óbudavári katolikus templomában a Jó pásztor, a Mándi református templomában az Agnus Dei ábrázolások mögött húzódó szimbólumrendszert mutatják be az érdeklődőknek. A Gyöngyösi portán kialakított Zeneházban a magyar pásztorzenei hagyománnyal ismerkednek meg a látogatók, belehallgathatnak a különböző zenei gyűjtésekbe, ahol maguk a juhászok szólaltatnak meg két jellegzetes pásztorhangszert, a dudát és a furulyát. Aki pedig szeretné, saját csengőhangként letöltheti és beállíthatja magának telefonjára a három, mai zenei aláfestéssel készült pásztorzenei motívum bármelyikét.

Az újdonságok a múzeum kétnapos rendezvényeiben is tetten érhetőek: minden fesztivál középpontjába a bárány és pásztor téma kerül, így az előző évek gyakorlatától eltérően számos új rendezvénynek biztosítanak helyet a múzeumban a szervezők.


Fesztiválok és tematikus napok 2014-ben a szentendrei Skanzenben

• Húsvét (2014. április 20-21.)
• Juh-Héj! Alkotónap (2014. május 1.) 
• Pásztoróra (2014. május 2-4.)
• Pünkösdi Sokadalom (2014. június 8-9.)
• Szent Iván-napi álom (2014. június 28.)
• Birka a kondérban (2014. augusztus 16-17.)
• Szent Mihály napja (2014. szeptember 27-28.)
• Szent Vendel napja, számadó nap (2014. október 23-26.)
• Szent Márton Újborfesztivál és Libator (2014. november 8-9.)

Arculatváltás: fiatal művészek a Skanzenben

A Bárány évének jegyében a múzeum arculatában is történtek változások. Színesebb és gazdagabb programokkal teli kiadványok kalauzolják a múzeumba érkezőket, tematikus útvonalakat kínálva. A bárány és a kortárs képzőművészet kapcsolata Szőke Gábor Miklós szobrászművész alkotásában ölt testet: a múzeum felkérésére egy 4 méter magas, több mint 3 tonnás fa és fém hasábokból álló racka szobrot készített a Skanzennek, amely az idei évet fémjelzi. A monumentális alkotás az intézmény bejárati épülete előtti téren hívja fel a figyelmet a Bárány évére. Oláh Dezső, az 50 tehetséges magyar fiatal program egyike, a Junior Prima Díjas művész a múzeum templomának orgonáján szólaltatta meg az Agnus Deit, melyet a látogatóknak lehetősége nyílik felvételről, az év folyamán többször is meghallgatni a Skanzen egyik szakrális helyszínén.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évadnyitó nagy, Húsvét fesztiválján, április 20-án és 21-én a közelgő Szent György napjához kapcsolódóan, a programokban a jellegzetes húsvéti szokásokon, tojásfestésen, és locsoláson kívül a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok és szerencsevarázslások is helyet kapnak. Lesz Szent György-napi kincskeresés, birkaterelés pásztorkutyákkal, de még bárányleves kóstoló is.

Információ:
www.skanzen.hu