Az Így szerettek ők  története 2012-ben, a Facebook-on indult. Aztán ami kezdetben a barátok szórakoztatása volt csupán, az idő múlásával bestseller könyvvé vált. Az olvasók örömmel fogadták, ezt nem csak a több ezer eladott példány, hanem a mintegy 34 ezer Facebook követő is egyértelművé teszi. A szakma ugyanakkor sokkal kritikusabban állt Nyáry történeteihez, Margócsy István irodalomtörténész például nem csak azt veti a szemére, hogy a leírtak sok helyen megalapozatlanok, hogy a komplikált érzelmi viszonyok a végtelenségig le vannak egyszerűsítve, kifogásolja azt is, hogy Nyáry "túlinterpretál", amelynek következményei leginkább a Kölcsey körül kialakult vita kapcsán mérhetőek le.
 
Az érzelmeket nem lehet rekonstruálni teljes bizonyossággal, még a rendelkezésre álló dokumentumok alapján sem – mondta az esten Nyáry. A művekben fellobbanó érzelmek áttételesek, így interpretációjuk sem lehet teljesen bizonyos. A levelek, naplók pedig bármennyire is intim dokumentumok, az írók és költők esetében bizonyos szinten mégis csak a nagy közönségnek íródtak. Jó példa erre Karinthy titkos szerelmi levelezése, amelyben megemlíti partnerének, hogy könnyen megeshet: levele egyszer még érettségi tétel lesz. A most megjelenő Móricz napló kapcsán szintén érzékelhető, hogy az író számított a nyilvánosságra hozatalra, így több ízben kikacsint olvasójára. A kétely tehát jogosan merül fel a levelek és naplók igazságtartalma kapcsán, sok esetben előfordulhat, hogy egyes dolgokat elfednek, megszépítenek vagy épp eltorzítanak, attól függően, hogy szerzője milyen képet akart festeni magáról.

Nyáry szerint történetei azért jók, attól működnek, hogy "életszagúvá" teszik a magyar irodalom nagy alakjait. Általános olvasói attitűd a rácsodálkozás, hiszen a könyv az átlag befogadóknak készült, akik csak felszínesebben ismerik az életrajzokat. Pilinszky homoszexualitása, hogy az Anna-versek ihletője egyetlen egyszer találkozott Juhász Gyulával, hogy Babits felesége eredendően Szabó Lőrinchez készült hozzámenni, vagy hogy a filmelmélet egyik kulcsfiguráját, Balázs Bélát gyengéd szálak fűzték Hitler kedvenc rendezőnőjéhez, Leni Riefensthalhoz, mind-mind olyan momentumok, melyeket az iskolában aligha tanítanak. Nyáry számtalanszor leszögezte már, hogy nem ő az első, aki megírta ezeket a történeteket, a kutatók és irodalomtörténészek ezt már rég megtették előtte. Ugyanakkor most először kerültek ki a szakma berkein kívülre, és jutottak el az átlag olvasókhoz könnyen fogyasztható formában - ebben tekintetben tehát az Így szerettek ők  hiánypótló kötetnek tekinthető. 

Nyáry úgy véli, hogy alapvetően két fajta kíváncsiság az, aminek a nagy olvasottság és a siker köszönhető: az egyik egy általános "bulvár-igény", amely magára a költőre, íróra irányul, a másik pedig a konkrét párkapcsolatokkal, viszonyokkal való szembenézés és az azokra való reflektálás, mely kiegészül egyfajta felszabadultság-érzettel, ami Nyáry szavaival élve annyit tesz, hogy "olvashatok Babits nemi életéről". A Facebook nélkül valószínűleg soha nem készült volna el a két könyv, melyek megírása közben az egyik legnehezebb feladat a szelektálás volt. A szerző próbálta úgy összeállítani a köteteket, hogy a vidámabb és a szomorúbb történetek nagyjából egyensúlyban legyenek, a másik lényeges szervezőelem pedig az időbeliség volt. Egyrészről – folytatva a Facebook-os tematikát – Nyáry olyan történeteket akart közölni, melyekhez fotókat is lehetett társítani, így ez volt a kezdő időbeli pontja a publikálásra került történeteknek. Ennek ellenpólusát pedig az 1970-es évek teszik ki, mint elmondta, nem akart élő emberek magánéletében kutakodni. Így tehát az első kötet mintegy 40 története a 19. század közepétől a 20. század utolsó harmadáig élt írók és költők szerelmi életének elbeszéléseit tartalmazza.
 
A beszélgetés egyik legizgalmasabb kérdése arra irányult, hogy vajon egy bizonyos információ birtokában, vagy akár egy egész életrajz ismeretében másként olvassuk-e a műveket. Vajon az ismeretek hozzáadnak valami pluszt az interpretációhoz, vagy épp ellenkezőleg, elvesznek valamit az értelmezés szabadságából? Nyáry szerint mindkettő igaz, bizonyos szerzők esetében nagyon fontos, míg másoknál csak áttételesen. Életrajzi adatokból nem lehet egy műalkotást levezetni, maximum csak olyan értelemben, hogy megíródik-e az adott mű vagy sem akkor, abban az időpontban. Mint mondta, Katona József nem biztos, hogy megírja a Bánk bánt, ha nincs szerelmi bánata. Így lehetünk mi nyertesei egy bukott kapcsolatnak.
 
A kellemes hangulatú beszélgetés során az első kötet elbeszélései kerültek a középpontba, az est zárásaként pedig a hallgatóság is feltehette kérdéseit a szerzőnek. Így került szóba például a dalban élő költészet, a Slam Poetry estek – amelyet Nyáry abszolút pozitív jelenségnek tart. A legutolsó hozzá intézett kérdés pedig a könyv folytatására irányult, amelyet a válasz alapján hiába vár a népes rajongó tábor: könyv formában újabb kötet egészen biztos, hogy nem jelenik meg, mivel egy harmadik kötet már kívül esne a kanonizált költők és írók körén. Ugyanakkor a Facebook-on továbbra is érdemes követni a szerzőt, a netes posztok folytatódnak.

Az est sok újdonságot nem tartalmazott azok számára, akik valamilyen szinten ismerik Nyáry munkásságát, nézeteit, akik olvasták a könyveit vagy a vele készült interjúkat. Mivel lesz folytatás, egyfajta bevezetőnek, ráhangolódásnak tekinthetjük a beszélgetést.     

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők I.
A Kazinczy esték szervezésében Hevesi Kriszta szexuálpszichológus kérdezte a szerzőt.
Budapest, ELTE PPK
2014. 03. 20. 

A beszélgetés folytatására 2014. április 14-én, hétfő este 17:30-tól kerül sor, az ERöMŰVHÁZban (1077, Budapest, Wesselényi utca 17.).

Fotók: ELTE PPK