A Libri Kiadói Csoport tagjai az alábbi kiadványokat jelentetik meg a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra:
 
Libri Kiadó
 
A Libri Kiadó a Könyvfesztiválra jelenteti meg az év egyik legfontosabb családi memoárját, az Amerikában élő Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét című művét.
 
Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét



Libri Kiadó
436 oldal
3990 Ft
 
Szerelem és háború egy legendás magyar család történetében
Szegedy-Maszák Marianne szülei megtapasztalták, hányszor lehet egy család szívét összetörni. A 20. század történelme során a Szegedy-Maszák család álmai és élete újra és újra darabjaira hullott.

A szerző egy rendkívüli diplomata és egy kivételes asszony lánya. Szülei, Hanna és Aladár Budapesten találkoztak és szerettek egymásba 1940-ben. Aladár pályája felfelé ívelt a Külügyminisztériumban – harcos antifasisztaként éppen tárgyalásokat folytatott a Szövetségesekkel, amikor letartóztatták, és Dachauba deportálták. Hanna Weiss Manfréd, a híres csepeli Weiss Manfréd-művek alapítójának unokájaként sokáig élvezhette az asszimilálódott zsidó iparbáró családjának fényűző, nyugalmas életét, amíg az országban egyre erősödő antiszemitizmus, majd a német megszállás halálos veszélybe nem sodorta őt és egész rokonságát. A család végül egy Heinrich Himmlerrel kötött titkos alkunak köszönhetően menekült meg, amelynek értelmében vállalatbirodalmukért és minden vagyonukért cserébe szabadon távozhattak a semleges Portugáliába. Hanna és Aladár két évig semmit nem tudtak egymásról, szerelmük mégis kiállta az idő és a történelem próbáját. Végül a háború lezárulta után, 1945-ben házasodtak össze Budapesten, ahonnan rögtön tovább is indultak Washingtonba, ahol Aladár Magyarország megbízott követeként igyekezett minél előnyösebb kapcsolatokat kialakítani az új magyar vezetés és az Egyesült Államok között. Ám amikor Magyarországon egy rövid, reményteljes időszak után valósággá vált a kommunista hatalomátvétel rémképe, Aladár önként lemondott tisztségéről, és emigránsként az Államokban maradt a feleségével.

Leányuk, Szegedy-Maszák Marianne a szülei által írt leveleken, memoárokon és családi emlékein keresztül meséli el a történetüket, amely szétválaszthatatlanul összefonódott Magyarország és Európa történelmével.
 
A szerző a Libri Kiadói Csoport vendége lesz, valamint dedikál a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. 
 
Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége



Libri Kiadó
176 oldal
2990 Ft
 
Etess és szeress!

Bíró Zsófia regénye egy reménytelenül beteljesült szerelem története. Egy megszállott séf feleségének gasztrokiáltványba oltott vallomása a hús gyönyöreiről és kínjáról, az evés és az etetés szentségéről és arról, hogyan lehet egy étterem, egy konyha pokol és menny egyszerre.

Az első kötetes Bíró Zsófia A boldog hentes felesége című kisregénye egyfelől a voltaképpen dicséretes, ám mégiscsak – ennek minden pozitív és negatív vonatkozásával együtt – divatos kortárs gasztronómiai hullám (ön)ironikus-szatirikus helyzetjelentése, másfelől az evés mint az egyik legősibb hajtóerő, valamint a központi élelmiszerek (kenyér, vaj, rántott hús, krumpli, hagyma, bor) egyszerre antropomorf, egyszerre bohó filozófiája.
 
Bíró Zsófia Budapesten született és az ELTE Bölcsészkarán szerzett diplomát. Volt tanár, bárénekesnő, színikritikus, fölolvasó Radnóti Miklósnénál, pincér, kutató és kutyakozmetikus is.
 
Bíró Zsófia a helyszínen dedikál.
 
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus



Libri Kiadó
192 oldal
3990 Ft
 
Avagy hagyjuk a szexualitást a hanyatló kapitalizmus ópiumának?

"Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból." (Tóth Eszter Zsófia)
 
Tóth Eszter Zsófia történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, az ELTE oktatója, a Kádár leányai című kötet szerzője Murai András filmesztétával közösen jegyzi a Mindennapi élet a szocialista időszakban című sorozat legújabb darabját, a Szex és szocializmust.
 
Tóth Eszter Zsófia és Murai András a helyszínen dedikál.
 
Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben



Libri Kiadó
256 oldal
 
A Mithras a világ leghatalmasabb, ember alkotta űrhajója. Azzal a küldetéssel indul útnak a csillagközi térben, hogy száznegyvenezer utasával egy új bolygóra menekítse az emberi fajt. Ám a sok évtizedes utazás során a hajó gépházában életre kel egy titokzatos szörnyeteg, melynek éhségét minden hónapban csak gyermekáldozattal lehet csillapítani.

Nathan Evans, a Mithras orvosgenetikusa vezeti a laboratóriumot, ahol az áldozatra szánt klóngyermekeket előállítják. Évek óta dolgozik a legteljesebb elszigeteltségben. Munkája lassan tönkreteszi minden emberi kapcsolatát. Amikor pedig az egyik klón a megszokottól eltérő módon kezd fejlődni, az egész űrhajó, sőt talán az egész emberiség sorsa veszélybe kerül...
 
Szélesi Sándor 1969-ben született Budapesten, gyermekkora azonban Veszprémhez köti, de tanult Nyíregyházán és újságírósodott Kaposváron is. Író, forgatókönyvíró, szerkesztő. A science-fiction tematikájú Átjáró irodalmi magazin főszerkesztője volt, a Mysterious Universe űroperett-sorozat egyik "szülőatyja" és jelenlegi író-szerkesztője. Eddig hétszer kapta meg a legjobb magyar SF-regényért, illetve novelláért járó Zsoldos Péter-díjat, 2007-ben pedig az Európai SF Társaság a legjobb európai szerzőnek választotta.
 
Szélesi Sándor a helyszínen dedikál.

Helikon Kiadó
 
J. M. Coetzee: Jézus gyermekkora



Helikon Kiadó
348 oldal
3490 Ft
 
Egy férfi és egy ötéves fiú óceánokon átkelve új hazába ér. Átmenetileg egy sivatagi táborban helyezik el őket, ahol a Simón és David nevet kapják, majd elindulnak Novilla áttelepülési központjába, hogy megkezdjék új életüket ebben az új, ismeretlen országban. Simón dolgozni kezd egy gabonakikötőben. A munka szokatlan és nehéz, de dokkmunkás társaival – akik pihenőidejükben filozófiai eszmecserét folytatnak a munka méltóságáról – hamar összebarátkozik. Lakást, ételt és minden szükséges holmit biztosít maguknak, majd hozzálát, hogy teljesítse valódi feladatát: felkutassa a különleges kisfiú édesanyját...

J. M. Coetzee (1940–) Nobel-díjas író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője. Legújabb regénye, a 2013-ban megjelent Jézus gyermekkora az utópisztikus államfilozófia és a kereszténység, a jézusi tanítások allegóriáinak különös, magával ragadó, lírai szövedéke, amelynek furcsa és bonyolult szálai egy különleges gyermek sorsa körül szövődnek.

Kurt Vonnegut életműve a Helikon Kiadó gondozásában

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd



Helikon Kiadó
288 oldal
2990 Ft
 
A fekete humor nagymesterének teljes életműve kerül az olvasók elé a Helikon Kiadó új sorozatában. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus.
 
Képzeljék: Kurt Vonnegut megírta a világirodalom egyik legnagyszerűbb háborúellenes regényét. Főhőse, Billy Pilgrim elszabadul az időben, és zsiráfok meg gyakorlózubbonyos csecsemők, bombák meg ellopott teáskannák társaságában nézi, amint halál és művészet járja szolgálati keringőjét, most, a múltban és mindig, a Földön és a Tralfamador bolygón. Hozzá madarak csicsergik: Nyitni-kék.
Így megy ez.
 
Kurt Vonnegut (1922–2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai modern irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen.

Társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus humorán generációk nőttek és nőnek fel a mai napig.

"Talán a legjobb kortárs amerikai író" – Graham Greene (1969)
 
 Márai Sándor életműve a Helikon Kiadó gondozásában

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek



Helikon Kiadó
172 oldal
2990 Ft
 
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe.

Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
 
Márai Sándor: Béke Ithakában



Helikon Kiadó
352 oldal
3490 Ft
 
A nagy utazó, Odysseus történetének Homérosz-féle befejezése, a hazatérés öreguras megbékélése valamiképpen mindig is a történet továbbszövésére sarkallta az embereket. Talán ezért is van, hogy alakja számtalan művészeti ág számtalan alkotásában él tovább, és hogy tengernyi olyan mű született, amely az eredeti befejezést átírva-elhagyva tovább folytatja a Nagy Csavargó kalandos életét. Ezek közé tartozik a 20. századi hontalan, Márai Sándor regénye is, amely a címben jelzett otthoni békét egészen más színben láttatja.
 
Márai Sándor: San Gennaro vére



Helikon Kiadó
296 oldal
2990 Ft
 
A nápolyi kisemberek – halászok, cipészek, vendéglősök – színes, kedélyes életét némileg megváltoztatja, hogy az 1940-es évek végén valahonnan Kelet-Európából menekültek érkeznek ide, köztük egy titokzatos pár, a "szellem embere" és élettársa. A férfi végül öngyilkos lesz, s e tettének okait kutatják a pap, a rendőr, a hatóság képviselői. A regényben, mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját, vállalnia kell az önkéntes száműzetést, bármilyen keserű is az. E vallomás során érdekes képet rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy, mint Nyugat-Európáról, az emigráns létről, befogadásról és kirekesztettségről, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.
   
Góg Laura: Tolnay 100



Helikon Kiadó
224 oldal
3490 Ft
 
Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A centenárium évében megjelenő kötet egyszerre emlék- és  portrékönyv száz fotóval.

Mi marad egy színészből az utókornak? A költő tolla, a szobrász ujja és a festő ecsetvonása nyomán születő művek a halhatatlanság ígéretét hordozzák magukban, míg a színészet illékony dolog. Egy színpadi alkotás örökkévalóságáról beszélni annyi, mint üvegcsébe zárni a pillanatot, egy emberi gesztust, egy szemvillanást, egy mosolyt. Konzerválni a pillanat illanó varázsát.

Tolnay Klári úgy vélte, hogy a színészt színpadi alkotása múlandóságáért az emberábrázolás kiváltsága kárpótolja. No meg az a közönséggel megteremtett személyes interakció, mely a színházat minden este különleges és egyedi élménnyé varázsolja színész és néző számára egyaránt. Amikor Tolnay Klári jelenségéről beszélünk, az egyéniség, az intellektus és a törékeny, apró testbe zárt sugárzás hármasáról szólunk. Olyan kisugárzásról, mely nagymamák és unokák, férfiak és kamasz fiúk kedvencévé tette és teszi ma is azt a színésznőt, aki a háború előtti sztárkorszakot követően is sztár maradt, végig hatvannégy éves pályafutása folyamán. Sztár a szó legnemesebb értelmében: valódi emberábrázoló művész csipetnyi huncutsággal, vagánysággal meghintett ösztönös eleganciával, tekintetén átsugárzó értelemmel és varázslatos mosollyal.

Góg Laura a helyszínen dedikál.
 
Gereben Ágnes: Posztszovjet forgatókönyvek



Helikon Kiadó
292 oldal
3990 Ft
 
"Némi bátorság szükségeltetik ahhoz, hogy valaki könyvet írjon a volt Szovjetunió utódállamaiban a mi életünkkel, mindennapjainkkal egy időben zajló eseményekről" – írja bevezető soraiban a szerző.

Kik irányítják Putyin Oroszországában az energetikát? Mi az ukrajnai válság háttere? Azé az ukrán válságé, mely a hidegháború vége óta a legsúlyosabb európai konfliktus rémképével, a "jugoszláv forgatókönyvvel" fenyeget.

Mi az orosz terjeszkedés iránya és a balti államoknak a Gazprom ellen folytatott "szabadságharca"? Mit tesz vagy tehet az Európai Unió a kőolaj- és főleg a földgázszállítás ellenében időről időre politikai feltételeket támasztó Kreml visszaszorítására?

"2013 nyara és 2014 februárja között történt egy s más a posztszovjet térségben..."

Nyugat és Kelet között lavírozó gazdaságok, továbbá etnikai konfliktusok, egymással háborúzó közép-ázsiai klánok fölött uralkodó diktátorok különös pályája, mesés kincsek, oligarchák uralma. És nem utolsó sorban az Amerikai Egyesült Államok szerepe a posztszovjet térségben.

Ezekről és még sok minden másról szól a térség szakértőjének, Gereben Ágnesnek lebilincselő könyve.

Gereben Ágnes a helyszínen dedikál.

Park Könyvkiadó
 
Fenyő Miksa: Az elsodort ország



Park Könyvkiadó
544 oldal
4500 Ft
 
"Budapest... Budapest... nem tudok beletörődni. Egész múltam romokban."
 
Fenyő Miksát a legnevesebb magyar folyóirat, a Nyugat szerzőjeként, elfogadásáért küzdő publicistaként, anyagi támogatójaként és a legnagyobbak barátjaként tartjuk számon. Ha őt kérdeznénk, miként maradjon meg emlékezetünkben, biztosan ezt választaná. Pedig hosszú, tevékeny, sikeres életének a Nyugat csak egy epizódja. Hiszen közgazdász volt, befolyásos politikus, parlamenti képviselő, a gazdasági és közéletben nagy súllyal jelenlévő Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének több mint két évtizeden át ügyvezető igazgatója.

Az ország német megszállása alatt bujkálni kényszerült – nem csak zsidó származása miatt.

1944. március 19-én elhagyta otthonát, és 1945. január 19-én, a VIII. kerület felszabadulásakor vett először szabadon levegőt. Szerencséje volt: rokonai, barátai és barátaivá lett, rendkívül bátor emberek segítségével viszonylag jó körülmények között vészelte át az embertelenül nehéz hónapokat. Június 22-én nekiül, hogy naplót írjon. Addig nem ment: "Három hónapig tartott, mire a merevgörcs, mely a márciusi német megszállás óta az egész valómat megülte, valamit engedett merevségéből" – írja a napló 1946-os kiadásának előszavában.

Fenyő Miksa naplójának döbbenetes ereje nem csupán abban rejlik, hogy plasztikusan és higgadtan tudósít a saját és családja szorongató körülményeiről, hanem az ország helyzetrajzát is adja: hogyan jutott idáig, mi történik és hogyan lesz eztán. Kül- és belföldi rádióadásokhoz, újságokhoz rejtőzködése alatt sokáig hozzáfért, szállították neki az utca híreit is, s ő bujkáló üldözöttként, tájékozott politikusként és széles európai műveltséggel rendelkező olvasóként, irodalmárként szűri át magán mindezt. Tanulságképpen az akkor 9-10 éves fiának, Mariónak.

Töprengő, mély bölcsesség, megszenvedett tapasztalatok, fájdalom, józanság és tenni vágyás árad ezekből a lapokból. A közel hetven évvel ezelőtt vezetett naplónak szinte minden sora ma is a felismerés szorongó örömét adja.
 
Fenyő Mario, Fenyő Miksa fia a Park Könyvkiadó vendégeként érkezik a Könyvfesztiválra.
 
Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér



Park Könyvkiadó
464 oldal
3900 Ft
 
"A legjobb regény, amit csak írtak a varsói gettóról, az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől" Henryk Grynberg
 
"Mikortól nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. »Enni, enni!«, ezt kiáltja az utolsó élő sejt, és nincs ember, aki ezt ne hallaná meg. Ettől a függőségtől nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad..."

Bogdan Wojdowski negyedszázaddal a háború után, 1971-ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről 1940-től, a gettó felállításától egészen az 1942-es "nagy akcióig", melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat a treblinkai haláltáborba vitték.
 
A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből.

"Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is megőrültem, hogy tanúságot tehessek erről az őrületről" – írta 1985-ben megjelent naplójában a szerző.
 
Bogdan Wojdowski (1930–1994) lengyel prózaíró, publicista és kritikus. Varsóban született egy zsidó asztalos és kárpitos családjában. A vezetékneve valódi, a keresztnevét viszont a Bogdan Kamiński névre kiállított hamis igazolványból vette át – az igazi keresztnevét regényhőse, Dawid kapta. Élete utolsó éveiben mindkét nevet a sajátjának tekintette.

Szülei a holokauszt áldozataivá váltak. A kiskamasz Wojdowski különböző helyeken, gyakran üres lakásokban bujkált, majd Varsó környéki falvakban vészelte át a háborút.

A kilencvenes évek elején A judaizmus mint sors című esszéjében így fogalmazott: "Istentől és az emberektől elhagyatva, mindenre elszántan így fogtam fel ezt a kérdést: »zsidó vagyok«, mert az én beavatásom a holokauszt volt."
 
Bogdan Wojdowski könyvét Alina Molisak lengyel irodalomtörténész és Pálfalvi Lajos műfordító mutatja be László Zsolt színművész közreműködésével.
 
Kolibri Kiadó
 
Szalóki Ági: Körforgás



Kolibri Kiadó
48 oldal
4990 Ft
CD-melléklettel
 
Szalóki Ági zenéskönyve a Kolibri Kiadó és a Tom-Tom Records gondozásában
 
A Körforgás zenei anyagát énekelt versek alkotják, többek között József Attila, Tamkó Sirató Károly, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi László költeményei. A zeneszerzők Szalóki Ági és Fenyvesi Márton, aki első ízben dolgozott együtt Ági összeszokott csapatával, színes, izgalmas zenei világot hoztak létre. A dalok a magyar, cigány, az afrikai mali és pigmeus, az indiai zenei hagyományok mellett a jazz és a könnyűzene világából is merítenek. A Körforgás szövegei is sokfélék: a gyerekek és felnőttek számára ismerős élethelyzetekről szólnak (utazás a négyes–hatos villamoson, mi történik, ha lefagy a számítógép), de lehetőséget adnak a szerelemről, a születésről, a családról és az elmúlásról való beszélgetésekre is. A verseket a körforgás jegyében Szabó T. Anna mesefüzére öleli körül, a kötet gyönyörű illusztrációit Kiskovács Eszter készítette.

A Körforgás családi zenéskönyv: egyszerre szólítja meg azokat, akik kisgyermekként szerették meg a Cipity Lőrincet vagy a Gingallót, azóta született testvéreiket, szüleiket és nagyszüleiket is. A Körforgás olyan útravaló, amit sokan és sokáig hallgathatnak, forgathatnak, mindig találnak benne újat...
 
Szalóki Ági zenéskönyvének minikoncerttel egybekötött bemutatója április 26-ám, szombaton lesz a nagyszínpadon.
 
Bosnyák Viktória: Klott Gatya, ne fárassz!



Kolibri Kiadó
272 oldal
2990 Ft
 
"Bosnyák Viktória megint egy olyan igazi beleélős, szórakoztató regényt írt..." – Nógrádi Gábor

Tudod, mi az a klottgatya? Múlt századi tornanadrág. És tudod, ki az a Klott Gatya? Nagydarab, szőrös szívű tesitanár, a Békés Utcai Általános Iskolában. Örülhetsz, ha még nem volt hozzá szerencséd! Vagyis inkább szerencsétlenséged. Bezzeg szegény 5. d-sek! Nekik szeptemberben pont Klott tanár úr lett az osztályfőnökük. Szerinted sikerül őt kiutálniuk a Békésből, vagy inkább békét kötnek az ország legfélelmetesebb pedagógusával?
 
A Tündérboszorkány-trilógia részei:

1. rész: Tündérboszorkány
2. rész: Klott Gatya, ne fárassz!
3. rész: Analfa visszatér
 
Bosnyák Viktória író, műfordító. Számtalan ifjúsági- és gyermekkönyvet fordított angol és német nyelvből. Regényei és vicces oktató meséi hamar elnyerték a gyerekek, a pedagógusok és a könyvtárosok tetszését. Műveiből országszerte tartottak már városi és megyei szintű vetélkedőket. Humoros szövegeit a gyerekek gyakran adják elő mesemondó versenyeken.
 
Bosnyák Viktória a helyszínen dedikál, illetve rendhagyó író-olvasó találkozó keretében találkozik a Tündérboszorkány-trilógia olvasóival.
 
Bajzáth Mária: Itt vagyok, ragyogok!



Kolibri Kiadó
160 oldal
2990 Ft
 
"Minden tapasztalatom azt mutatja, hogy a népmesék segítenek leguggolni, és lángot látni, hogy a mesélés idejére egyidősek, egyenrangúak lehetünk." (Bajzáth Mária)
 
Milyen népmesét olvassak az egyéves kisfiamnak? Mit meséljek a kétéves kislányomnak? Vannak olyan népmesék, amelyek kiscsoportos óvódásoknak valók? – a hétrészesre tervezett sorozat, a Népmesekincstár első kötete, Bajzáth Mária mesepedagógus Itt vagyok, ragyogok című mesegyűjteménye ezen kérdésekre ad választ és kínál lehetőséget a legkisebbek népmeséinek megismerésére.

A Schall Eszter illusztrálta kötet tiszta forrásból származó, a kicsik számára is befogadható hosszúságú történetei a gyerekeket leginkább érdeklő témákat érintik, hogy minden mesét tágra nyílt szemmel hallgassanak a legkisebbek is.
 
Bajzáth Mária meseterapeuta, mesepedagógus, a Meseterápia Központ munkatársa. Több mint két évtizede mesél gyerekeknek. Vallja, hogy a mesét hallgatva, a mesehős útját járva a gyermek új megoldási módokat és viselkedésmintákat tanul, így a népmesék voltaképpen a nevelés univerzális segítői.
 
Bajzáth Mária a helyszínen, a Nyitva áll a népmesekincstár! elnevezésű programon több alkalommal mesél gyűjteményéből.
 
David Walliams: Patkányburger



Kolibri Kiadó
272 oldal
2990 Ft
 
A Gengszter nagyi, a Milliárdos fiú és a Büdöss úr szerzőjének legújabb, fergeteges, fordulatos és megható regénye! A történet egy kislányról szól, aki sosem adja fel az álmait, bármilyen rosszra fordul is a sorsa.

A biztonsági öveket érdemes becsatolni, mert ezúttal egy igazi gonosztevő érkezik a városba – egy végtelenül aljas fickó. Burt annyira borzalmas alak, hogy aki egyszer találkozik vele, sosem fogja elfelejteni...

A Patkányburger borzongató olvasmány.

Megfagy tőle az ereidben a vér, az tuti.

De közben mégis a térded csapkodod a röhögéstől – csak nehogy bezúgj a pad alá!

Vigyázat, gusztustalan szövegek!
 
David Walliams számos nagysikerű ifjúsági regény szerzője. Könyvei több mint egymillió példányban keltek el csak Angliában. Gengszter nagyi című könyve hosszú időre kibérelte az eladási listák előkelő helyeit Magyarországon is.
 
Otfried Preußler: Torzonborz újabb gaztettei



Kolibri Kiadó
128 oldal
2990 Ft
 
Még egy paprikajancsis és vitézlászlós történet Otfried Preußlertől
 
Megszökött Torzonborz, a rabló! Ráadásul még Nagymamát is elrabolta!

Ez a fordulat őszintén megdöbbenti Paprika Jancsit, Vitéz Lászlót és Üstöllési őrmestert is. De vajon most mihez kezdjenek? Azt remélik, hogy a falu jósnőjének biztos lesz egy hasznos tanácsa...
 
A klasszikusnak számító német gyerekkönyvszerző, Otfried Preußler történetei immár 50 éve kicsik és nagyok kedvence. Több mint harminc nyelven olvasható, most már magyarul is. A Torzonborz-trilógia a Torzonborz, a rabló és a Torzonborz újabb gaztettei után  az ősszel megjelenő Torzonborz megjavul című kötettel lesz teljes.
 
Ugye találkozunk a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon?
(Millenáris, 2014. április 24–27.)
 
A Libri, a Park és a Helikon Kiadó könyvei megtalálhatók a Millenáris B épületének 13-as standján. A Kolibri Kiadót és a Diafilmgyártó Kft.-t keresse a Millenáris D épületében, a Gyerek(b)irodalom szomszédságában, a D8-as standon.
 
Április 25. péntek

14.00–15.00 Klott Gatya, ne fárassz! Rendhagyó író-olvasó találkozó Bosnyák Viktóriával, a Tündérboszorkány-trilógia szerzőjével (Gyerek(b)irodalom)
 
Április 26. szombat

10.30–11.30 60 éves a Diafilm! – Kedvenc mese-diafilmjeit olvassa fel Süveges Gergő, a diafilm nagykövete. Közben 10.00–12.00 között a Noha segítségével újrahasznosítjuk a diafilmet, készítünk belőle ékszert, pénztárcát és könyvjelzőt. Várunk minden kézműveskedni vágyó kicsit és nagyot! (Gyerek(b)irodalom)
 
13.00–14.30 Elsodort életek. Szegedy-Maszák Marianne, a Csókolom a kezét című memoár szerzője, Fenyő Mario, Az elsodort ország című naplót jegyző Fenyő Miksa fia és Závada Pál beszélgetnek a II. világháború sújtotta Magyarországon megélt különféle sorsokról. A moderátor Krizsó Szilvia. (Supka Géza-terem)
 
14.00–15.30 Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér. Pálfalvi Lajos fordító és Alina Molisak lengyel irodalomtörténész beszélgetnek a kötetről Halasi Zoltán moderálásával, majd László Zsolt színművész olvas fel részleteket a műből. (Márai-terem)
 
15.00–16.00 Nyitva van a Népmesekincstár! Bajzáth Mária mesepedagógus a Népmesekincstár című gyűjteményéből mesél (Gyerek(b)irodalom)
 
16.00–17.00 Körforgás – Szalóki Ági zenéskönyv-bemutatója minikoncerttel (Szabadtéri Színpad)
 
Április 27. vasárnap
 
10.30–11.30 60 éves a Diafilm! – Kedvenc mese-diafilmjeit olvassa fel Vágó Piros (Gyerek(b)irodalom)
 
15.00–16.00 Nyitva van a Népmesekincstár! Bajzáth Mária mesepedagógus a Népmesekincstár című gyűjteményéből mesél
 
17.00–18.00 A holdbeli csónakos − Berg Judit olvas fel az általa átdolgozott Weöres Sándor-műből, A holdbeli csónakosból, részleteket énekel az azonos című előadásból Balla Eszter és Mátyássy Bence.
 
Dedikálások (B13-as stand)

Április 25. péntek

17.30–18.00 Gereben Ágnes
18.00–18.30 Kukorelly Endre és Sándor Erzsi
 
Április 26. szombat

10.30–11.00 Emmuska – Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba
11.00–11.30 Minden héten forradalom – Bojtár B. Endre, Turcsányi Sándor, Bundula István
11.30–12.00 Benedek Szabolcs
14.00–14.30 Tarjányi Péter
14.30–15.00 Szegedy-Maszák Marianne
15.00–15.30 Kányádi Sándor
15.30–16.00 Az ügynök arcai – Horváth Sándor
16.00–16.30 Kálmán Olga
16.30–17.00 Ugron Zsolna
17.00–17.30 Szex és szocializmus – Tóth Eszter Zsófia és Murai András
17.30–18.00 Bíró Zsófia
18.00–18.30 Forgách András
18.30–19.00 Hozleiter Fanny Mosolyka
 
Április 27. vasárnap

11.00–11.30 Bochkor Gábor
11.30–12.00 Csáki Judit és Alföldi Róbert
14.00–14.30 Tolnay100 – Góg Laura
14.30–15.00 Szélesi Sándor
17.00–17.30 RögtönVers Lackfi Jánossal, minden dedikáltatónak rögtönzött négysoros
 
Dedikálások (D8-as stand)

Április 26. szombat

11.00–12.00 Bosnyák Viktória
16.00–17.00 Kányádi Sándor
17.00–18.00 Szalóki Ági