Újdonságok

Imma Monsó: Sosem lehet tudni

A könnyed és Kundera-szerűen filozofikus történet főhőse egy frissen diplomázott fiatalember, aki átlagosnak a legkevésbé sem nevezhető. Élete célállomásait terepasztalon navigálva tervezi meg, ha kisiklik, vissza tudja követni a tévutakat - gyakorlati elgondolás az ismétlés hatalmáról.

Az ifjú sztalkert lélekbúvár barátnője elhagyta, s a nyári szünetben még a jövőjéről is döntenie kellene. A nehéz helyzetben a szülői ház pincéjében keres menedéket. Egy különös véletlen folytán itt a kezébe kerül egy üveg igazi ritkaságnak számító, 78-as évjáratú tramini, amelyen a következő figyelmeztetés olvasható: akik e borból kortyolnak, átmenetileg helyet cserélhetnek egymás elméjében.

Franz társat keres magának, még ha tisztában is van vele, a zamatos bor hatásának elmúltával egyikőjük sem fog emlékezni a különleges élményre. Végül sikerül találnia valakit, aki minden szempontból az ő tökéletes ellentéte. Amikor 15 évvel később Franz végigtekint az életén, felteszi magának a kérdést, vajon az egykori személycserének voltak-e hatásai. Még csak elképzelni sem tudja, hogy mennyire.



Ermanno Cavazzoni: A holdkórosok eposza

Különös üzenetekre lehet lelni a Pó-síkság kútjainak mélyén. Az ifjú Savinit ez nem hagyja nyugodni, ezért nagy buzgalommal és roppant hiszékenységgel veti bele magát a jelenség eredetének és értelmének felderítésébe.A nyomozás egyre bonyolódó szálai messzire vezetnek. Savini például felfedezi, hogy a város lakói igazából csak színészek, és a házak is csupán kartonból készült díszletek. Miután kiderül, hogy a csatornákban apró lények laknak, akik bandákba tömörülve terrorizálják egymást,felbukkan egy titokzatos prefektus, aki szárnyai alá veszi hősünket. Ekkor még az eddigieknél is fantasztikusabb furcsaságokkal és különös álmokkal átszőtt időszak veszi kezdetét.

Ermanno Cavazzoni (1947) műve megihlette Frederico Fellinit, aki a regényalapján készítette el az életművét lezáró A hold hangja című filmjét:"Teljesen a történet hatása alá kerültem. Állandó nevethetnékem támad,hogy itt minden tettnek és gondolatnak jelentést tulajdonítanak. Aztán összeszorul a torkom, mert ha az egésznek még sincs értelme, akkor csak az élet abszurditása marad. Ennek a regénynek a világa a jelenkori ipari társadalom, Hieronymus Bosch, Don Camillo és gyerekkori emlékeink furcsa keverékéből épül fel."



Levent Mete: Rika agyában

A Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja.

A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra; az egyéni és társadalmi erőszak hatásait; a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtalanságára.


 
Gyenge Zoltán: Kép és mítosz

A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel – ha valós élménynek fogjuk fel a létünket – mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait.

A köntös maga a művészet. Az ismeret nem képes ezen áthatolni, ezért magát a rejtekező köntöst kell látnunk és láttatnunk, hogy megsejtsünk valamit abból, amit Isten elrejt a fürkésző tekintet elől. Az ismeret, a megismerés a nagyra törő ember vágya, hogy Istent játsszon. A megismerés csak úgy törekedhet az abszolútum felé, ha szem előtt tartja, hogy azt el nem érheti. A tekintet lát, de maga a tekintet nem látható. Vagy, ahogy Platón írja, a fény nem látás, de látás csak általa van. Az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban.

Ezért ez a könyv csak kérdez, miközben felvázolja a mitológiáról valóelmélkedést, egy konkrét mítosz tükrében elemez, láttat, láttatni akar és elmesél; bemutatja a lehetséges mítoszértelmezések közül a történeti és a filozófiai felfogást, sok-sok képpel alátámasztva – konklúzióként: talán nem mond semmit. Hiszen az embernek ismernie kell a helyét ebben a világban...

Gyenge Zoltán filozófus, író, Kierkegaard és Schelling több művének fordítója. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének tanszékvezető professzora.

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete
Kultúra, evolúció, kogníció

Miért mesél történeteket, költ verseket, zenél és fest az ember egyedülállóan a Föld élőlényei közül? Miért érez ellenállhatatlan késztetést mindezekre a tevékenységekre? A művészi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták a gondolkodókat, így számos magyarázat született az esztétikai problémákról való vizsgálódás kezdete óta.

Jelen kötet a metafizikai megközelítéstől immár teljes mértékben elszakadt és a naturalizmus jegyében fogant legújabb válaszokat mutatja be. Az ember szellemiségét biológiájában, annak összetettségében kereső szerzők az elbeszélés, időmérték, éneklés vagy képi ábrázolás képességét és az ezekre való hajlamot evolúciós vívmánynak, veleszületett biológiai adottságunknak tekintik.

A kötet a nemzetközi szakirodalom legismertebb teoretikusainak írásaiból válogatott szöveggyűjtemény. 


 
Programok

2014.04.25. 15.30  Kner Imre terem – Az e-könyvek valóságos világa - magyar és francia beszámoló 

Chantal Vieuille (Artelittera)
Csordás Attila (E-könyv Magyarország Kft.)
Votisky Zsuzsa (Typotex Kiadó)

2014.04.26. 13.00 Kner Imre terem – Az ékírásos szerelmeslevél című könyv bemutatója

Résztvevők:
Tomáš Zmeškal ( Az ékírásos szerelmeslevél szerzője)
Hanzelik Gábor (a SzlávTextus szerkesztője)
Stanek-Csoma Borbála (fordító)



A könyvről és a szerzőről:                    

1915. november 24-én a cseh nyelvész Hrozný professzor bemutatta a világnak a hettita nyelv megfejtését – és éppen ezen a napon született meg Josef Cerný. Az életét követve egyben megismerjük térségünk 20. századi történetét: börtön, kínzás, árulás, erőszak, sértődés, megbocsátás Az egészet azonban mégsem a keserűség jellemzi, hanem a cseh íróktól megszokott csendes derű. A történelmet sem egyoldalúan ábrázolja, hanem árnyaltan, több nézőpontból, olykor szürreálisan, mégis átélhető módon. A történelmi családregény Csehszlovákiából indul és a mai Csehországba vezet, mozaikszerűen épül fel, más időszakok és távoli helyek tűnnek fel, megismerjük Josef és Kveta szerelmét, házasságát, ott állunk lányuk esküvőjén, és végül az a bizonyos, ékírással írott szerelmeslevél is megtalálja az olvasóját.



Tomáš Zmeškal (1966, Prága)

A kongói apától és cseh anyától származó Tomáš Zmeškal Londonban tanult angol nyelv és irodalom szakon. Jelenleg fordító, középiskolai angol tanár és író. Elsőként novellái jelentek meg, az ismertséget első regénye Az ékírásos szerelmeslevél megjelenésekor szerzett 2008-ban, mellyel elnyerte a rangos cseh Josef Škvorecký-díjat és az Európai Unió irodalmi díját 2011-ben.

(P. Jose fotója)