A vízkereszttől böjtig tartó időszak, a farsang igazi csúcspontja az utolsó három nap, azaz a farsangfarka. Régen országszerte ilyenkor rendezték a legtöbb táncmulatságot, nagy zajjal kergették el a gonosz szellemeket, űzték el a hideget, álesküvőket, alakoskodó felvonulásokat tartottak és ilyenkor még az utolsó zsíros falatok is lecsúsztak a torkon. Előkerült a sonka, a kolbász, a káposzta és a tipikus téli étel a kocsonya is, természetesen finom borok és muzsika kíséretében. A farsangi időszak elmaradhatatlan édessége a fánk, ami bőséggel fogyott ilyenkor, hiszen mágikus erőt tulajdonítottak neki, úgy vélték, amelyik házban fánk készül, annak az épületnek a tetejét megkíméli a vihar. A szabadtéri múzeumba látogatók március első hétvégéjén ezekből a téltemető szokásokból kapnak ízelítőt.

A konyhákban frissen készülnek a finomságok, a laskaleves és a farsangi édesség a fánk, amelyet a nyár üvegbe zárt ízével; gyümölcslekvárral kínálnak a látogatóknak. Felelevenítik a különleges asszonyfarsang szokását, amikor is az asszonyok beöltöznek, és énekelve, tréfálkozva járják a falut, és annak a férfinak, aki az útjukba akad "bepamacsolják" az arcát, majd sort kerítenek a "fakéssel történő borotválására". A borotválkozásból összegyűlt adományokból pedig zenészt fogadnak a 11 és 14 órakor kezdődő mulatsághoz. Az asszonyfarsang egyébként lehetőséget adott a nőknek, hogy az évben egy alkalommal- a férfiak kizárásával- forralt bor és egy zenész társaságában- nagy vidámság közepette múlassák az időt. A múzeumban az asszonyfarsangra érkező, hívatlan férfiak furfangos próbatételekre számíthatnak, így, aki betekintést szeretne nyerni a vigalomba, annak kendőt és kötényt felkötve női munkákba kell bekapcsolódnia, miközben asszony-, leány- és legénycsúfoló rigmusokat sajátíthat el. A forralt bor mellett a jó hangulatról és a talpalávalóról a dudás gondoskodik. A még pártában lévők szerelmi-, férjjóslás által derítenek fényt jövendőbelijük nevére, kilétére, vagy kipróbálhatják a régi lánycsúfoló szokást a tuskóhúzást, amikor azokhoz a lányokhoz, akik farsang végéig nem mentek férjhez, fatuskót, vagy kisebb fadarabot kötöttek hozzájuk, amelyet bizonyos távolságra kellett elhúzniuk, vagy így vonultak végig nagy hanggal a falun.

A gyerekek szórakoztatásáról mindkét nap a 11 órától kezdődő tréfás farsangi vetélkedő: Cibere vajda- a közelgő böjt előhírnöke, a savanyúleves- és Konc király- a zsíros farsangi ételek megformálója- csatája gondoskodik. Akinek pedig ideje nem engedte, hogy maskarát készítsen e jeles hétvégére, annak a kézműves műhelyben lehetősége nyílik saját magára szabnia birkamaszkját, vagy csak egyszerűen felpróbálja a régi, hagyományos állatjelmezeket (gólya, medve, kecske). Farsang végét nem csak az evés-ivás, fékevesztett mulatozás és téltemetés, de az alakoskodók felvonulása is jellemzi. A két nap során 13 órakor a múzeumban gólya-, medve-, és lóalakoskodók járják az utcákat és dramatikus játékokba vonják be a család apraja-nagyját, sőt azon sem kell meglepődni, ha a nap során az álesküvőkön kiderül, hogy a mennyasszony férfi és a vőlegény valójában nő. A farsangfarki mulatság csúcspontja a 15 órakor kezdődő máglyagyújtás, ahol tűzbe vetik a telet jelképező bábut és száműzik a betegségeket.

A szentendrei Skanzen idén egy különleges, bárány tematikájú évvel készül, éppen ezért, aki bárány, birka jelmezben érkezik a hétvégén az kedvezményes belépésre jogosult! A teljes bárány jelmezt magukra öltők ingyenesen látogathatják a Skanzent, a bárány/birka maszkot viselők 50%-os kedvezménnyel válthatnak belépőjegyet.

További programok:

Kézműves hétvége (2014. március 8-9.)
Huszáros hétvége (2014. március 15-16.)
Díszítő hétvége (2014. március 22-23.)
Barkács hétvége (2014.március 29-30.)