Szerencsére ezek a gyakran szentimentálisba forduló filmek szép lassan elhaltak, kikoptak a köztudatból vagy nem kerültek mozis forgalmazásba, inkább rögtön csak DVD-re. Azonban ez egyben az élőszereplős családi filmek eltűnésével is járt, az állatos filmek helyét átvette az animációs rajzfilm (amik között készült néhány igazán jó állatos is, mint például az Így neveld a sárkányodat); vagy rosszabb esetben az élőszereplős filmben 3D animációval helyettesítették be az állatot (Marmaduke: A kutyakomédia). Volt pár kísérlet a műfaj felélesztésére, de ezek minden esetben elég kínosra sikerültek – kivéve talán a Marley meg ént, de az elsősorban nem is gyerekeknek készült.

  

A nemrég mozikba került Belle és Sébastien című film története a II. világháború idején egy francia hegyi faluban játszódik, itt talál egymásra Sébastien, az árva kisfiú és Belle, a kivert kutya. Belle-t üldözik a falubeliek, mert úgy hiszik, hogy egy vérszomjas fenevad, ám Sébastien-nek sikerül a közelébe kerülni, és összebarátkozik vele. Közben – megzavarva az idillt – nácik bukkannak fel a faluban, mert valaki a hegyeken keresztül zsidókat szöktet át Svájcba.

Nicolas Vanier biztosabbra ment, és egy már ismert történetet vett elő, amit ha a mostani gyerekek nem, hát a szüleik biztosan olvastak, és kellemes nosztalgiával gondolnak rá. Erre azonban nem lehet filmet építeni, és hiába számít már klasszikusnak Cécile Aubry regénye, egyáltalán nem biztos, hogy a nagyvászonra történő adaptálása időszerű. Egyszerűen a történet már nem tud akkora hatást kifejteni, mint például 1965-ben, mikor tévésorozatot készítettek belőle. (Amiben az írónő fia játszotta a főszerepet, aki egyébként az új feldolgozásban is felbukkan, bár kevésbé hálás szerepben.) Vanier ugyan megpróbálta valamennyire modernizálni az alapanyagot, a könyv helyett sokszor inkább a sorozatot vette alapul, így szinte teljesen kihagyva a szerelmi szálat, és több akciójelenettel téve mozgalmasabbá a cselekményt, ám még így is csak egy súlytalan végeredményt sikerült produkálnia. Emiatt a célkorosztályt is nehéz lenne meghatározni. Azok a gyerekek, akik csak a kutya miatt nézik, még nem értik a zsidó menekültekről szóló részeket, míg az idősebbek, akiknek már érdekes lenne ez utóbbi téma, feleslegesnek érezhetik a kutyás jeleneteket. Mivel időközben születtek nagyol jól megírt holokausztregények (és -filmek) gyerekeknek (Lois Lowry: Számláld meg a csillagokat, John Boyne: A csíkos pizsamás fiú), Aubry története kissé régimódivá vált. A természetfilmes múlttal rendelkező rendező is inkább a képekre, a táj szépségére helyezte a hangsúlyt, amit sikerült annyira túlzásba vinnie, hogy Belle lassított felvételen fut át egy virágos mezőn, mögötte a francia Alpok, alatta pedig egy szerelmes dal szól zenei aláfestésnek. Olyan túlidealizált világot mutat be a film, ahol még a gonosz náci hadnagyról is kiderül, hogy valójában hősies és szerethető figura.  



Ha ezek után valaki mégis állatos filmet szeretne nézni/nézetni a gyerekével, érdemesebb megmaradni a régieknél. Lehet, hogy a Beethoven vagy a Szabadítsátok ki Willyt! képei nem csillognak, és nem úgy néz ki a táj, mint egy megelevenedett National Geographic album, de mind a történetvezetés, mind a színészi alakítás szempontjából jobbak, és még a giccsbe sem fulladunk bele.
 

Belle és Sébastien (Belle et Sébastien)

Színes, magyarul beszélő, francia családi film, 95 perc, 2013

Rendező: Nicolas Vanier
Író: Cécile Aubry
Forgatókönyvíró: Nicolas Vanier, Fabien Suarez, Juliette Sales

Szereplők: Félix Bossuet (Sébastien), Tchéky Karyo (César), Margaux Châtelier (Angélina), Dimitri Storoge (Guillaume)

Hat éven aluliaknak nem ajánlott!

Bemutató dátuma: 2013. december 19.
Forgalmazó: MTVA