irodalom
2013 nyarán Veszelszki Ágnes, a kötet szerkesztője meghatározó magyar közszereplőket keresett meg, és feltette a kérdést: hogyan változtatta meg a gondolkodásukat az internet. A tudományos, a gazdasági, a művészeti élet meghatározó képviselői rövid és frappáns írásokban válaszoltak a kérdésre. Így született meg ez a kötet, amely 77 esszét gyűjt egybe, 77 olyan írást, melyekben a közreműködők saját tapasztalataikat, véleményüket fogalmazzák meg. A világhálóba keveredett ember nagy előnye, hogy nem akar általános téziseket megfogalmazni, nem akar ránk erőszakolni egy adott nézőpontot, hiszen egymással vitatkozó, szubjektív, független és perszonális írásokat helyez egymás mellé. Olyan ez a kötet, mint egy kerekasztal, ahol az eltérő vélemények folyamatosan megütköznek egymással, előkerülnek a pro és a kontra érvek, és még mi, olvasók is lehetőséget kapunk a vitázásra, a szempontok értékelésére, valamint saját berögzött véleményünk felülvizsgálatára is.
A tanulmányok, egyesével olvasva őket, egészen egyéni nézőpontból közelítenek a fő kérdésfelvetéshez, ugyanakkor, ha egészében látjuk az esszékötetet, akkor világosan kitűnik, hogy egy időkapszuláról van szó, ami néhány éven vagy egy évtizeden belül is érdekes információkat fog szolgálni erről a korról és a közeg gondolkodásáról. Ezek az írások egy adott éra lenyomatai, jól érzékeltetik, hogy egy átmeneti időszakban élünk, ahonnan még nem teljesen látszik, hogy hosszú távon milyen hatásokat generál a gondolkodásunkra a virtualizáció, viszont néhány évtizeden belül ez az esszékötet reális és hiteles képet ad majd a mostani korszak internethez fűződő viszonyáról, a gondolkodásunkról és annak változásairól.
A szerzők álláspontja összeséségen nem áll messze a hétköznapi közvélekedésektől, pro és kontra, azonban a szokatlanul személyes írások kidolgozottan és meggyőzően, hitelesen beszélnek arról, miként változtatta meg az individuumok gondolkodását az internet. A kötet írásaiban dominánsan vannak jelen az olyan szempontok, mint az információáramlás felgyorsulása, az olvasási szokások változása, az adatok hitelességének kérdésessége. Ezenfelül számos szöveg foglalkozik a kommunikatív szokások alakulásával, a viselkedésminták változásával is. Szóba kerülnek az olyan kérdések is, mint az állandó online jelenlét, de az esszék némelyike szemléletesen hasonlítgatja, önreflexíven elemzi a régi, offline és új, már virtualizált énje közötti különbségeket.
Az írások jók, izgalmasak és rövidségüknek köszönhetően a kötet akkor is felüthető, ha csak éppen néhány percünk van az olvasásra. Persze legtöbbször az egyik gondolatmenetből a másikra ugrunk, hiszen a linkekre emlékeztető, hálózatszerű építkezésnek köszönhetően nem ragadunk le egy szövegnél. A könnyed és szórakoztató hangvétel nem hagy időt a túlzott merengésre, szinte faljuk az írásokat, újabb és újabb szempontokat akarunk megismerni, így egy-egy gondolat végeztével azonnal tovább olvasnunk. Ha pedig vesszük a fáradságot, és nemcsak random módon válogatunk az esszék között, hanem szisztematikusan végigvesszük az összes írást, akkor könnyen rácsodálkozhatunk arra, hogy világunk milyen sokszínű, összetett és lenyűgöző.
Nagyon szerethető az esszékötetben az is, hogy a szerzők mellőzik a túl erős nosztalgiázást. Persze elő-előkerülnek a korábbi, behálózatlan kor előnyei és szép emlékei, de ezek sohasem csapnak át a bezzeg-az-én-időmben jellegű sajnálkozásokba. Ez nyilvánvalóan nemcsak az írások, hanem a kérdést feltevő szerkesztő érdeme is, hiszen éppen a jó pillanatban tette fel a kérdést, amikor már komolyan el lehet gondolkodni arról, hogy az internet milyen formában változtatott a cogiton, de amikor még a szerzők nem vesznek bele a letűnt kor iránti sirámba.
A kötet szórakoztató és rendkívül élvezetes írásai elegáns külsőben öltöttek testet. A stílusos borító mellett érdemes megemlíteni az írásokat elválasztó képeket is (Jaksa Tímea fotói), amelyek a leírt gondolatokat ötletesen és igen szemléletesen illusztrálják és azokat hatékonyan egészítik ki.
Tartalomjegyzék és előszó az ELTE Reader digitális könyvtárban.